Joseph Haydn és az Alkotás utca nevének kapcsolata

Először Budaörsi útnak hívták, vagyis németül Budaörscher Weg-nek, az 1820-as években már a Schöpfungs Gasse, azaz a Teremtés utca nevet viselte, majd 1879-től már egyértelműen Alkotás utcának nevezték, ami a téves magyarra fordítás miatt alakult ki. Egy rövidebb időre a Gömbös Gyula nevet kapta az utca, de hamarosan ismét Alkotás utcaként használták. A Teremtés és az Alkotás utca nevek megihletője a mai Magyar Jakobinusok tere 5-6-7. helyén álló egykori Alkotás-ház / Teremtés-ház volt, melynek története a Falk családdal kezdődött. 

 

A Falk Család

A Falk család magyarországi története a 18. század elején indult, amikor Falk Pál Tirolból Budára telepedett át, és feleségül vette Hackenreiter Margitot. Nem sokkal apósa, majd neje halála után megörökölte a „Fehér Kereszt” fogadót, amit a halálát követően fia, Falk Ferenc József örökölt. A hagyatékban két ház és nagy pénzösszeg szerepelt, melynek segítségével bővíteni kezdte a fogadót. Megvette a Fehér Kereszt szomszédságában levő házat, s a két épület helyén új fogadót építtetett, ahol farsang idején hatalmas, díszes táncterem várta a bálozókat. Kibérelte a városi serfőzőt is, amiből igen szép jövedelme származott.

A szóban forgó Alkotás-ház egykori területét 1775. március 24-én vásárolta meg, és az ezt követő két évben épülhetett fel a későbbi Alkotás-ház, amely akkor azonban még csak földszintes ház volt. Az épületet később tovább bővítette, és egy óriási kertet is kialakított a birtokán. A házhoz egyébként több legenda is fűződik.

Visszaemlékezések szerint a bécsi kongresszusból Pest-Budára kiránduló III. Frigyes Vilmos porosz király, Sándor orosz cár és Ferenc osztrák császár ott tartott pihenőt 1814 októberében. Szót ejtenek olyan esetről is, amikor Mária Terézia táncolt a házban, de együtt említették az épületet a Grassalkovich hercegekkel is, azonban ezek leginkább csak szóbeszédek. Mindenesetre az biztos, hogy a Falk család hamarosan kihalt, ezért a házakat és vagyont is elárverezték.

 

A Teremtés dombormű

 

Falk ingatlanainak eladásánál az „Alkotás"-házat Wurmhörger Ádám, volt városi hadnagy vette meg 1814-ben. Ekkor a ház még földszintes volt. Ezt abból is tudjuk, hogy Falk haláláig a háznak kevés volt a lakója, továbbá közvetlenebb adatunk erre, hogy miután Wurmhörger engedélyt kért só árusításra, a budai tanács többek közt azért javasolta a kamarának, mert tudták, hogy a Falk-házra nagy költséggel emeletet akart húzatni. Valószínűleg ezzel az emeletépítéssel függ össze annak a domborműnek a keletkezése, mely a ház kapujának vonalában látszott az emelet fölött. A háromszögletű dombormű a világ teremtését ábrázolta. Az akkori Buda egyik legszebbnek tartott szobrászati alkotása, „A teremtés” azt a pillanatot ábrázolta, amikor Isten megteremtette a világot.

Ezért az empire stílusú épületet a németajkú budai polgárok „Schöpfungshaus”-nak, azaz Teremtés-háznak nevezték el, amely aztán átterjedt a mellette lévő utcára is. A „Schöpfung" szót aztán az utcanevek „magyarosítása” idején anélkül, hogy utána jártak volna, mit jelent a jelen esetben, az „alkotás" jelentésében fordították le, így lett helytelenül a későbbi „Alkotás"-ház, és a róla vett Alkotás-utca elnevezés is.

Azonban talán ennek a véletlen félrefordításnak köszönhetjük, hogy megmaradt az utca  neve, mivel az 1950-es években a Teremtés utca a nagyfokú vallásellenesség miatt szinte biztosan nem tarthatta volna meg a nevét, így pedig az Alkotás utca név, ha nem is eredetiben, de közvetetten megtartotta az eredeti utcanév jelentését.

 

Haydn és a dombormű kapcsolata

 

Az is kérdés, hogy miért készült el ez a gyönyörű szobor, és miért épp a teremtést ábrázolja. A korabeli lapok arról írnak, hogy a szobor megihletője bizonyára Haydn „A Teremtés” (németül Die Schöpfung) című oratóriuma lehetett, amelyet maga Haydn vezényelt egy zenetörténeti előadáson a budai királyi palotában. Ezt az is alátámasztja, hogy az 1798-ban először Schwarzenberg herceg bécsi palotájában bemutatott művet akkor még a magyarok Alkotás műnek fordították. A bemutató olyan érdeklődést váltott ki a bécsiekből, hogy rendőrnek kellett visszatartania a kint maradt tömeget.  Prága és London éppen úgy szerette volna a nagyszerű zeneművet a programjai között látni, mint Buda. Azonban szerencsére Bécs után először Budán adták elő a művet.

A történet szerint 1799-ben házasodott a néhány évvel korábban kinevezett József nádor. Felesége I. Pál orosz cár leánya, a tizenhetedik évéhez közeledő Alekszandra Pavlovna hercegnő lett. A zeneileg művelt fiatalasszony úgy döntött, Magyarországra látogatásuk keretében egy gyönyörű, emlékezetes koncerttel kedveskedik férjének, aki Joseph Haydn művészetének őszinte csodálója volt. Így aztán az ifjú nádor születésnapjának előestéjén, 1800. március 8-án, a budai királyi palotában előadták a Teremtés című oratóriumot, melyet a nevezetes alkalomra lovas szekéren Budára érkezett idős szerző maga vezényelt.

Akár igaz is lehet, hogy e jelentős figyelmet keltő zenei esemény emlékére került a teremtő Atya szobra a budai vár alatt lévő ház falára. A mű ránézésre csakugyan a teremtés pillanatát ábrázolja, ahogy az Úristen ül a felhők között, lobogó és lángnyelveket lövellő köpönyegében, hatalmas kezeit parancsolóan emeli a csillagok és a gomolygó felhők között, mint egy hatalmas karmester, aki vezényli a teremtés szimfóniáját, így elképzelhető, hogy a teremtés dombormű ennek a díszeként és megemlékezéseként született meg. Az is ezt a tényt erősíti, hogy annak idején Haydn Teremtés oratóriumát is tévesen alkotásnak fordították, továbbá a közelben lévő mai Horváth-kertet, amit a Krisztina körút, az Attila út és az Alagút utca határol, régen Haydn-parknak is neveztek, de az elnevezés nem gyökeresedett meg. 

 

Az Alkotás-ház további sorsa

Wurmhörger Ádám később eladósodott, és mindenét elárverezték, így került az Alkotás-ház az új vevő, Heinrich János kapitány kezébe, aki valószínűleg Wurmhörger hitelezőinek egyike volt. Ezután az Alkotás-ház számos tulajdonos kezén ment keresztül. Volt kolostor, majd börtön is. A ház lebontása során a pincék földjében tizenegy csontvázat találtak, így bizonyára több komor esemény is lejátszódhatott az öreg épület falai között. Az egyemeletes házat az időközben központi hellyé alakult területen gazdaságtalansága miatt 1936-ban bontották le, helyébe hatemeletes házat építettek.

Sokan sajnálták a szép épületet, azonban leginkább a romantikus múltjának emléke maradt meg az épületnek, valójában málló vakolatú, lepusztult házikó volt betört ablakokkal. Az ismeretlen alkotó készítette dombormű azonban szerencsére nem veszett el nyomtalanul, túlélte a ház bontását, és jelenleg Óbudán, a Kiscelli Múzeumban tekinthető meg.