Bábozd zöldre az otthonod!

A Hegyvidéki Zöld iroda vendégével, Szűcs Krisztinával, a Bábozd Zöldre Környezeti Nevelési Egyesület elnökével beszélgettünk. Az egyesület az elmúlt 10 évben jó néhány élményközpontú környezetnevelési programot tartott, kifejezetten a kisgyermeknek. Az utóbbi időszakban, a járványügyi helyzet miatt, az előadások online zajlottak. Az óvodai szemléletformálás tapasztalatairól kérdeztük Krisztinát. 

Szűcs Krisztina: A mai világ a fenntarthatatlanság felé halad.  Mi azt az üzenetet szeretnénk jelezni a gyermekek felé, hogy az ő világuk egy másik világ kell, hogy legyen, amiben már a fenntarthatóbb, környezettudatos viselkedésformák vannak jelen. 
 

– Hogyan tudjátok ezt az üzenetet átvinni?

Szűcs Krisztina: Ennek a korosztálynak az a speciális tulajdonsága, hogy a mese, a játék és a báb nyelvén tudják befogadni az információt, tehát semmiképp sem egy direkt tanulás, hanem csakis a játék mentén. A tolmácsok, akiket segítségül hívunk ehhez, Mimó, Csipek és a barátaik, akik egy-egy témakört dolgoznak fel a meséinkben, és ezek a mesék elevenednek meg a játékokban, a bábelőadásokon, illetve a bábos foglalkozásainkon.

A klímatudatosság kapcsán tavaly ősszel a hegyvidéki óvodákban két szereplőt szólaltattunk meg, az egyik Cserke, a róka volt, aki az energiatudatos ezermesterünk, az ő házán napkollektor van, szélerőművel dolgozik, és az összes háztartási gépét úgy állítja be, hogy a lehető legkevesebb energiát használja fel. A másik pedig Potyka, a béka volt, aki a víz védelmezője, és a víz, mint erőforrás, a víztakarékosság és a víztisztaság fontosságára hívja fel a gyerekek figyelmét.

– Nehéz témákat dolgoztok fel. Hogyan lehet a fiatalabb generációval közölni, hogy nagy bajban vagyunk?

Szűcs Krisztina: A középiskolásoknak azt szoktam mondani, hogy srácok, úgy tűnik, mi ezt elszúrtuk, és ti fogtok tudni ezen változtatni. Nyilván egy ovisnak nem ezt mondom, mert neki nem ez a szintje. Ott egyszerűen az érzelmek mentén szoktunk játszani, például Cserke rókának az a mániája, hogy a mesénkben mindig lekapcsolja a villanyt, kikapcsolja a gépeket, hogy ne legyenek kis fények. Vannak matricáink, amelyeket oda lehet ragasztani egy-egy helyre a lakásban. Amikor a kisgyerek lekapcsolja a villanyt, akkor Cserke róka matricája például foszforeszkál. Ez egy kis pozitív visszacsatolás, de Potyka békának is van matricája. Ezt az ovikban nagyon sokan használják, a csapok mellé odaragasztják, és figyelmeztetnek, hogy el kell zárni azokat.
 

Alapvetően azért, mert a mesében van egy szomorú helyzet, amit megoldunk azzal, hogy ezekkel az apróságokkal segítünk a mesehősöknek. A gyerekek szintjén, az érzelmek mentén, egy mesébe csöppenve tudjuk ezeket az igenis bonyolult döntési helyzeteket egyszerű cselekvésre lefordítani. A programnak éppen ezért az a neve, hogy Bábozd zöldre az otthonod!, hogy mindenki aktívan cselekedjen a helyi környezetében. 

– A szülők felé is kommunikáltok?

Szűcs Krisztina: Igen, annak érdekében, hogy a számítógépes játékok helyett a közös cselekvés és szórakozás, az alkotás, az újrahasznosítás legyen előtérben, mert ez mind, az erőforrás-megtakarításon keresztül, igenis klímatudatos cselekedet. Például abban, ha nem kell legyártani egy újabb játékot, hanem a saját zokniból készítek egy ilyen bábot a gyerekekkel együtt, az együtt töltött idő, az újrahasznosítás és az alkotás egyszerre valósul meg. Ezek is olyan cselekedetek, amelyek mintaként hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyermekünk pozitívabb legyen, vagy más módon kapcsolódjon ki. Fontos az is, hogy amikor csak lehet, menjünk ki a természetbe. Erre születtek Mimó és Csipek meseösvényei, amelyek a helyi természeti értékeknek, az apró csodáknak a megmutatására szolgálnak.

– A bábjáték varázsa a személyes jelenlétben rejlik. Hogyan tudtátok az online közegben átadni ezt a varázst?

Szűcs Krisztina: Tíz éve folyamatosan fejlesztjük a programelemeinket, az online térre adaptálás egy újabb fejlesztés volt. Ez úgy történt, hogy egy fejlesztési folyamatban együtt dolgoztunk a bábosokkal, illetve mi magunk is kiválasztottuk a leghangsúlyosabb szakmai elemeket. A díszletekből kiemeltük azokat az eszközöket, amelyeket mindenképpen fel kell használnunk ehhez az online mesekuckóhoz, és átdolgoztuk az egész játékot egy olyan formában, hogy meg lehessen valósítani a képernyőn keresztül is.

Amihez ragaszkodtunk, az az, hogy interaktív maradjon. Amikor egy problémát felvet a mese, például Cserke rókának elromlik a sütője, és mindenképp meg kell sütnie a süteményét, a gyerekeket hívja segítségül. A gyerekek az óvónőkkel közösen tudják megoldani a problémát. Ezért az óvónőket is bevontuk ebbe a programba, még a foglalkozás előtt.

– Szemléletformálással foglalkoztok. Hogyan méritek, hogy mi az eredménye a munkátoknak? 

Szűcs Krisztina: Volt ilyen felmérés, még a program indításakor csináltunk fókuszcsoportos beszélgetéseket gyerekekkel, illetve most is voltak ilyen kezdeményezések. Azt lehet mondani, hogy egy gyermek, aki részt vesz a programban, 50 százalékkal többször dönt egy fenntarthatóbb viselkedés mellett, mint egy olyan, aki nem. Ez lehet, hogy még mindig kevés, de mindenképpen kimutatható így a hatás.

Tehát az, aki részt vesz a programban, kétszer annyi fenntarthatóbb döntést hoz, akár azt az egyszerű döntést, hogy biciklire ül, hogy nem ragaszkodik hozzá, hogy autóval vigyék be az iskolába. Gimnazistaként már hajlandó tudatosan közlekedni, használt ruhát fölvenni, lekapcsolja a villanyt, ha nincs szüksége rá, olyan apró döntéseket hoz, ha nem is mindig, ami hozzájárulhat a fenntarthatósághoz. Mi pedig reméljük, hogy ezekből az apró döntésekből egy fenntarthatóbb világ épül, köszönhetően a mi munkánknak is.

 

Készült a KEHOP 5.4.1 "Energiatudatos Hegyvidék" program részeként.