Páratlan párok – Bernstein és Reagan párhuzamos életútja

Novemberben is folytatódik az elmúlt évek legnépszerűbb hegyvidéki kulturális ismeretterjesztő rendezvényláncolata, vagyis Bősze Ádám és László Ferenc előadás-sorozata a MOM Kulturális Központban. A két kultúrtörténeti szakember ezúttal a 20. század első felére, illetve a második világháborút követő időszakba kalauzol el minket. Bemutatják egy amerikai zeneszerző és egy olyan színész életútját, aki az Egyesült Államok elnökeként megváltoztatta a világtörténelem menetét.

 

Budapest kulturális életében nem nagyon akad még egy olyan ismeretterjesztő program, ami olyan népszerű lenne, mint Bősze Ádám és László Ferenc idén immár a negyedik évadjánál tartó, Páratlan párok című előadás-sorozata.

Mi lehet ennek a sikernek a titka?

Először is a két előadó személye garantálja, hogy a bemutatott témák izgalmasak lesznek. Mind a ketten nagy tudású szakemberek, akik remekül értenek ahhoz, hogy még a legrágósabb történelmi tényeket is közérthetően és lebilincselő módon tálalják fel. Másodsorban sikerült megtalálniuk egy olyan piaci rést, amivel korábban nem foglalkoztak az ismeretterjesztő műsorok, előadások szervezői. A Hegyvidéken hatalmas érdeklődés mutatkozik a párhuzamos életrajzok iránt, a kultúra iránt nyitott XII. kerületi polgárok rendszeresen beülnek az előadásokra, és minden alkalommal úgy távoznak, hogy meglepő és értékes tényekkel bővült történelmi tudásuk. Bősze és László ugyanis csupa kimagasló személyiséget állít elénk: legendás zeneszerzőket, valamint korszakos jelentőségű államférfiakat, uralkodókat. Önmagában az is izgalmas, hogy ők milyen szerepet játszottak a maguk korában, és az előadásokon az is kiderül, hogy a nagy emberek között különleges, nemritkán napjainkban teljesen ismeretlen kapcsolat alakulhatott ki. Az előadók ráadásul olyan összefüggéseket tárnak fel, amelyek joggal számíthatnak a kultúrára nyitott, szélesebb nagyközönség érdeklődésére.

 

Egy korszak legmarkánsabb politikusa

Ronald Reagan 1911-ben született, így hét évvel volt idősebb Leonard Bernsteinnél. A gyermekkorára rányomta bélyegét a szegénység, a nélkülözés. A család sokat szenvedett az idősebb Reagan alkoholizmusa miatt. A leendő amerikai elnök azonban úgy döntött, hogy kitör a szegénységből. Az iskola mellett kisgyermekként is dolgozott, majd beiratkozott az egyetemre, és diplomát szerzett szociológiából, valamint közgazdaságtanból. 

Hamarosan azonban döntő fordulat állt be az életében: először sportriporterként dolgozott, majd átköltözött Hollywoodba, és fejébe vette, hogy meghódítja a film világát.

Bár többtucatnyi filmben kapott szerepet, ezek nem voltak jelentősek, így leginkább csak a korszak hírességei mellett mutathatta meg, mit tud. A sikertelenség nem keserítette el, hanem rákényszerítette arra, hogy új utakon induljon el. Először a szakszervezetben vállalt szerepet, majd az ötvenes évek végén a politika felé fordult. Mivel az arcát rengetegen ismerték a filmvászonról, nem volt nehéz dolga, amikor Kaliforniában elindult a választásokon. Később sokan nevezték buta színésznek, ám ez a gúnynév csöppet sem illett rá, mivel kormányzóként rendbe hozta Kaliforniát, és elérte, hogy fejlődjön az állam. Ráadásul hamarosan még nagyobb célt tűzött ki maga elé: úgy döntött, hogy elnök akar lenni.

A tanácsadói között ott találjuk a híres magyar atomfizikust, Teller Edét is. Reagan a pályafutása legnagyobb sikerét azzal érte el, hogy a hírhedt csillagháborús terv, vagyis a Stratégiai Védelmi Kezdeményezés meghirdetésével térdre kényszerítette az USA legnagyobb ellenfelét, a Szovjetuniót. A német újraegyesítés elősegítéséért Berlin díszpolgára lett, és szerte a nagyvilágban elhalmozták kitüntetésekkel, elismerésekkel. A szobra 2011 óta áll a budapesti Szabadság téren.

 

Egy nagy korszak nagyszerű karmestere

Leonard Bernstein az első világháború legvégén látta meg a napvilágot. Pályafutása példaképül szolgált a későbbi amerikai zeneművészek számos nemzedéke számára. Nem egyszerűen azért, mert a maga korának legnagyobb, ünnepelt karmestere lett, hanem mert ő volt az első olyan zenei nagymester, aki az Egyesült Államokban született, ott sajátította el az zeneművészet alapjait, és a szülőföldjéről kiindulva hódította meg a nagyvilág leghíresebb koncerttermeit. 

A gyermekkora jóval kellemesebb körülmények között telt el, mint Ronald Reagané, csupán az okozott gondot, hogy az apja vállalkozót akart faragni belőle, míg az ifjú Leonard úgy érezte, hogy zenésznek született. Míg gyermekkorában gyenge és határozatlan fellépésű kisfiú volt, kamaszkorára erős testalkatú és magabiztos fiatalemberré vált, aki ugyanolyan jól sportolt, mint ahogy zenélt.

A legjobb amerikai egyetemekre járt, később pedig kiváló tengerentúli zenészektől, például a magyar Reiner Frigyestől tanulhatott. A második világháború idején önként jelentkezett katonai szolgálatra, ám az asztmája miatt nem fogadták el. Ezt követően komoly nehézségekkel szembesült, és ahhoz, hogy a karrierje felívelhessen, hatalmas szerencsére volt szüksége. Az ötvenes évek második felében már az egész világ ismerte a nevét, mivel valósággal berobbant a köztudatba a West Side story című musicaljével. Hamarosan már igazi sztármuzsikusnak számított, aki a koncerttermeken kívül otthonosan mozgott a legnagyobb stúdiókban is, sőt állást kapott a világhírű New York-i Filharmonikusoknál.

 

Egy lenyűgöző korszak

Reagan és Bernstein pályafutása a második világháborút követően teljesedhetett ki. Átélték a korábbi korszak végét, és a szemük láttára alakult ki az új világrend. Mind a ketten nagyra becsülték az Egyesült Államokat, a maguk módján sokat tettek azért, hogy a világ népei tiszteljék Amerikát és mindazt a teljesítményt, amivel ez a hatalmas ország hozzájárult az 1945 utáni világrend kialakításához. Bősze Ádám és László Ferenc előadása során kiderül az is, milyen kapcsolatban álltak egymással, hogyan és mivel tették gazdagabbá nemcsak az amerikaiak, de a földkerekség legtöbb emberének az életét.