Történelem testközelben - szabadtéri múzeumok

Ha érdekes és a járványveszély szempontjából biztonságos programokra vágyunk, fedezzük fel a szabadtéri múzeumokat. Így kimozdulunk a négy fal közül, kellemesen kikapcsolódunk, és új ismeretekkel gazdagodhatunk.

Az időben legmesszebb, azonban hozzánk legközelebb kezdhetjük a barongolást Budakeszin, ahol egészen az őslényekig mehetünk vissza a történelemben.

Őslények világa – Budakeszi Dinó Park

A Budakeszi Vadaspark szomszédságában található Dinó Parkban 25 dinoszauruszfaj életnagyságú modellje csodálható meg. Több millió évvel ezelőtti világ tárul fel elénk, amint az ösvényeken járva megpillantjuk a Vadaspark erdejében megbúvó félelmetes dinoszauruszokat.

Sétáljunk a közel kéthektáros Dinó Parkban a rendkívül érdekes ismereteket adó tanösvényen. A tanösvény informatív, kétnyelvű fajleíró táblák segítségével segít az eligazodásban a dinók földjén. Az interaktív környezetben a gyermekek megismerhetik az őslények letűnt világát. A játszótéren pedig különféle kreatív játékokkal játszhatnak a kis dinórajongók: teke, óriás csúzli, óriás jenga, trambulin, célba dobás, ásatás, ugróiskola várja őket.

Ismerkedjünk meg Samuval! – Vértesszőlősi Őstelep

Vértesszőlős Komárom-Esztergom megyében, Tatabányától 2 km-re fekszik. A község mellett több mészkőbánya is található, amelyekben édesvízi mészkövet, vagyis mésztufát bányásztak. Vértesszőlős egyik ilyen mésztufabányája területén 1962-ben Pécsi Márton geográfus őskori maradványokat tartalmazó kőzetrétegre bukkant. Később egy kb. 350 ezer éves őstelepet tártak fel, ahol a Sámuelnek keresztelt előember nyakszirtcsontját, két gyermekfogat, továbbá sok kőeszközt, tüzelési helyeket találtak.

Gazdag a lelőhely állatcsontanyaga: a csontdarabok, fogak mellett láthatók a híres „dagonyázott” lábnyomok, amelyek őstulkoktól, ősszarvasoktól, őslovaktól és emberőseinktől származnak, az egykori hévvizes források gazdag élővilágát fölidézve.

Vár minket a Római Birodalom – Gorsium Régészeti Park

A Gorsium Régészeti Park Tácon, Székesfehérvártól 10 kilométerre található. Ez hazánk egyik legjelentősebb római kori romterülete. Az 1958-ban kezdődő folyamatos feltárásoknak köszönhetően egy kivételes méretű régészeti parkot csodálhatunk meg. A romokat körülvevő parkban az előkerült emlékeket lehet megtekinteni.

A korabeli város olyan hatalmas volt, hogy a mai napig a teljes római metropolisznak csupán a 7 százalékát tudták feltárni. Itt valódi utazást tehetünk az időben a régészeknek köszönhetően, akik felfedeztek itt lakomatermet, vámépületet, ókeresztény bazilikát és katonai barakkokat is.

A zöld ezernyi árnyalata – Zirci Ciszterci Arborétum

A Veszprém megyében található Zirc Magyarország legmagasabban fekvő városa. A település alapítása 1182-re tehető, amikor III. Béla király hívására megjelentek az első ciszterci szerzetesek a Bakonyban. A ciszterci apátság műemléki környezetében angolkert stílusban létesült park hazánk legmagasabb fekvésű fás gyűjteménye, 400 méter tengerszint feletti magasságban.

A 20 hektáron fekvő, angolkertnek is nevezett „fás-kert” alapítása a 18. század második felére tehető, ahol gyönyörű természeti környezetben gyakorta találkozhatunk a Bakonyra jellemző bogár- és rovarvilág képviselőivel, ráadásképp előfordulhat, hogy őzek, mókusok kísérik kerti sétánkat. Az arborétumban mintegy 600 fa- és cserjefaj, illetve -fajta található, amelyekből 70 tűlevelű. A kerten végigfut a Cuha patak kőhídja, amely 1759-ben épült. A 350 méter hosszú hársfasort pedig 1809-ben telepítették.

Hagyományok tisztelete – Őrségi Népi Műemlékegyüttes

Szalafő faluképi szempontból is védett község, az Őrség talán legtöbb népi értéket őrző települése. E többszázadnyi hagyományokat őrző településszerkezet megőrzésére és bemutatására jött létre Pityerszeren az Őrségi Népi Műemlékegyüttes, ahol három helyben megőrzött porta épületeit mutatják be, szemléletesen példázva lakóik hagyományos életmódját és kulturális örökségét.

A Műemlékegyüttes területén található az Élet a kaszálógyümölcsösben tanösvény. Számos kézműves-foglalkozás közül választhatunk: van kerekperec- vagy mézeskalács-készítés, íjászkodás, tökmagolaj-sajtolás, táncház és kincskereső játék. De láthatunk itt eurázsiai vadlovakat és európai bölényt is, ha pedig elfáradtunk, a Pityerszeri Csárdában ehetünk-ihatunk egy jóízűt. Mivel a település az ország nyugati csücskében található, érdemes egy nagyobb kirándulással összekötni, amelynek végén kánikula esetén megfürödhetünk a vadregényes környezetben fekvő Hársas-tó tiszta vizében.