Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2021-08-10

Kutya, az állatok királya – irodalmi est a Várkert Bazárban

Kutya, az állatok királya – irodalmi est a Várkert Bazárban

Az egyik legkülönösebb életutat bejáró 20. századi magyar író, Márai Sándor nagyon szerette az állatokat, mindenekelőtt a kutyákat. Jó néhány műve foglalkozik az ember négylábú barátaival. Ezekből hallgathatunk meg zenei aláfestéssel a Várkert Bazárban egy izgalmas összeállítást.


Mészáros Tibor irodalomtörténész a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa, Márai Sándor hagyatékának gondozója. A nevéhez fűződik több más mellett a múlt század harmincas évei óta népszerű, ám itthon évtizedeken tiltólistán tartott író naplóinak legteljesebb kiadása.

Tanulmányozta Márai Sándor életét, munkásságát, és feltárta, milyen sok szál fűzte az írót amerikai száműzetése végén is Közép-Európához, valamint a szülőföldjéhez. Izgalmas és valódi csemegének számító érdekességekkel várja az augusztus 23-i estre érkezőket a Várkert Bazárba, a Szárazárok színpadon.

Az est során közreműködik Hirtling István színész is. A Jászai Mari-díjas érdemes művész 1984-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Jó néhány társulatban lépett fel, és 1982-től nyolc évig a Nemzeti Színház tagja volt. Többtucatnyi filmben szerepelt, és a színpadon is emlékezeteseket alakított.

Az ő hangját hallhatjuk Márai Sándor Az igazi című hangoskönyvén. 
Az irodalmárok tavaly sokat foglalkoztak Máraival, hiszen 2020-ban ünnepeltük születésének 120. évfordulóját. 
 
Rózsák és tövisek

A két világháború közötti időszak egyik legnépszerűbb és legelismertebb magyar írója 1900-ban Észak-Magyarországon, Kassán látta meg a nagyvilágot. A dédapja II. Lipót királytól kapott nemesi címet. Szülei igazi nagypolgári otthont tartottak fenn a kulturális központnak számító városban. A gyermekeiket is ebben a szellemiségben nevelték. A kis Sanyi azonban meglehetősen virgonc gyermeknek bizonyult.

1914-ben ott kellett hagynia a jezsuiták gimnáziumát, mert megszökött otthonról. A család ekkor úgy döntött, hogy szigorú nevelésre van szükség. Budapestre küldték, és egy éven keresztül egy katonai fegyelmet fenntartó intézetbe járatták. Már tizenévesen kitűnt a társai közül. Bohém módon öltözködött, cseppet sem tiszteletreméltó módon viselkedett, ráadásul tehetséges írónak bizonyult.

A rokonait mindenekelőtt ez utóbbival háborította fel. Úgy vélték, szégyent hoz a család nevére. Sándor ekkor még a Grosschmid nevet viselte. Kénytelen volt álnevet használni, amikor részt vett a napilapok irodalmi pályázatain. 

Bár túl fiatal volt ahhoz, hogy bevigyék katonának, a világháború megpróbáltatásait ő sem kerülhette el. Amikor 1918 őszén Budapestre költözött, még nem is sejthette, hogy szülővárosa, Kassa egy év múlva már külföld lesz. Ekkor minden figyelmét lekötötte az, hogy hatalmas sikert aratott az első verseskötetével. 
 
A világ megismerése 

1919-ben a családja tanácsára külföldre menekült. Lipcsében, majd Berlinben tanult az egyetemen. Ehhez azonban nem volt túl sok kedve, ezért inkább írni kezdett a német újságokba. Nagyon sokat utazott, a művei több országban is megjelentek. A két világháború között Kassán több magyar nyelvű lap is működött, amelyek rendszeresen közölték az írásait.

1923-ban hazajött Budapestre, és feleségül vette élete nagy szerelmét, Matzner Ilonát. Eredetileg csak három hétre akartak Párizsba utazni: a francia főváros azonban annyira megtetszett nekik, hogy hat évre ott maradtak. Ez idő alatt íróként rengeteget fejlődött, hazatérve pedig valósággal berobbant a magyar irodalmi életbe. 

Egymás után megjelenő regényeiben megmutatta, min mentek keresztül azok, akik kamaszként élték át az első világháborút és az azt lezáró békét. Gyorsan az ország legnépszerűbb írója lett. Nem csak az írásaival lehetett találkozni, a hangját is gyakran lehetett hallani a Magyar Rádióban. 1935-ben Thomas Mannt látta vendégül Budapesten. 
 
Aranyszívű állatbarát

Annak ellenére, hogy szinte az egész életét nagyvárosokban élte le, Márai imádta az állatokat. Gyermekkorában Kassán teljesen hétköznapi dolognak számított a lovas kocsi vagy az ökrös szekér látványa. A külvárosok felől kakas kukorékolását vagy disznók hangját hozta a szél. Minden úriembertől elvárták, hogy ne csak remekül lovagoljon, de értsen is a lovakhoz. 
Márait különleges viszony fűzte a kutyákhoz, ha megtehette, mindig tartott ebet. Az ember legősibb barátjának egy regényt is szentelt.

A Csutora főszereplője az író zsebében karácsonyi ajándékként lép be a család életébe. Mindenki azt hiszi róla, hogy tisztavérű puli, ám hamarosan rá kell jönniük arra, hogy az új négylábú családtag valójában keverék. Felbukkanásával véget érnek a csendes, nyugodt hétköznapok. A kutya megrág minden, amit csak elér. Nem kíméli a bútort, a papucsot, de a világirodalom nagy neveit sem. Az együtt töltött néhány hónap rendkívül tanulságos a kutyus és kétlábú barátai számára is.

A könyv erőssége, hogy remekül meg lehet ragadni benne a szerző sajátos öniróniáját, szellemességét és ragyogó humorát. Márainak nagyon jó véleménye volt azokról, akiknek az életében komoly szerep jut egy kutyának.

Arra biztatta őket, hogy ne törődjenek azokkal, akiket felháborít, ha valaki egy kutyát szeret és nem a többi embert. Senkinek sem kell szégyellnie azt, ha szereti az állatokat.

Márai szerint előfordulhat, hogy egy kutya közelebb kerül a szívünkhöz, mint a környezetünkben élő legtöbb ember. Elképzelni sem lehet az ebeknél jobb társaságot. Aranyból van a szívük, és sosem kell kételkedni az érzelmeik őszinteségében. Az író arra biztat, ne törődjünk a gúnyolókkal, és nyugodtan sétáltassuk négylábú barátunkat, akitől egyetlen kedves szóért vagy simogatásért tiszta barátságot kaphatunk.

Mészáros Tibor irodalomtörténész nem csupán azt gyűjtötte össze, hogy mit írt Márai a kutyákról, de megvizsgálta, hogy az író mit gondolt a többi állatfajról. A különleges irodalmi összeállítást a Junior Príma Díjas cimbalomművész, Tárkány Kovács Bálint kíséri.

Ajánló
Ajánló
Mit üzen az életünk? – dr. Buda László pszichológus előadása

Mit üzen az életünk? – dr. Buda László pszichológus előadása

Egészen különleges élményben lehet részük november 12-én, a MOM Kulturális Központban...

Játék, humor és meglepetések – Bábszínházi vasárnapok a Lóvasúton

Játék, humor és meglepetések – Bábszínházi vasárnapok a Lóvasúton

A Grimm testvérek meséi évszázadok óta az európai kulturális örökség fontos részét jelentik. Az...

Hangfestés Lackfi Jánossal és a Danubia Zenekarral

Hangfestés Lackfi Jánossal és a Danubia Zenekarral

Október 26-án szombat délelőtt meglepő és izgalmas programok várnak a zenebarátokra a MOM...