Hangulatos évkezdet – Újévi Keringővarázs

A boldog békeidők korában, majd a nagy történelmi viharok elcsitultával Európa tánctermeiben évtizedeken át gyönyörű ruhát viselő párok adták át magukat a keringőzés, a walzer csodájának. Fiatalok és idősek örömmel hódoltak ezen elegáns táncnak. A keringő diadalútja manapság is töretlen. A báli időszak ugyanúgy elképzelhetetlen nélküle, mint ahogy a szalagavató ünnepségeken sem fordulhat elő, hogy a végzős diákok ne hívják keringőzni kedvenc tanárjaikat.

A bécsi keringő egyeduralmát ugyan száz évvel ezelőtt kikezdte – a meglepő módon Amerikában született – angolkeringő, ám napjainkban is sok millió híve van szerte a világon. Az osztrák–magyar kiegyezés korában Bécs és Budapest számított a keringőkultúra legnagyobbjának.

E nagy korszak legszebb keringőiből, valamint a Strauss család népszerű polkáiból, híres nyitányokból, indulókból és táncokból állított össze egy kétrészes zenei varázslatot a Budapesti Strauss Zenekar.

 

Mágikus dallamok

Január 11-én este a fülbemászó dallamok és az elegáns táncok szerelmeseinek érdemes lesz ellátogatni a Csörsz utcába. A MOM Kulturális Központ Színháztermében a Csáky-Bogár Rita koncertmester irányításával előadott koncerten a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett Deák András vezényli az összeállítást. Az Újévi Keringővarázs során rengeteg jól ismert dallam vár ránk.

A Budapesti Strauss Zenekar visszatérő vendég a Hegyvidéken. Több alkalommal léptek már fel nálunk, hogy muzsikájukkal bearanyozzák az új esztendő kezdetét.

Ez a nemzetközileg is elismert zenekar hosszú múltra tekinthet vissza. Bogár István zeneszerző, a Magyar Rádió Zenei együtteseinek egykori igazgatója 1986-ban döntött úgy, hogy létre kellene hozni egy olyan zenekart, amelyik a repertoárjában a Strauss família munkásságára összpontosít. Így született meg a Budapesti Strauss Zenekar.

 

A nagyvilág vándorai

Kezdetben külföldi előadótermekben találkozhattunk velük. A rendszerváltást követően azonban már idehaza is tanúbizonyságot adhattak kivételes tehetségüknek. 1993-tól kezdve rendszeresen felléptek itthon is, például a Ferencvárosi Ünnepi Játékokon. Természetesen a nemzetközi közönségnek sem kellett lemondania nagy sikerű koncertjeikről. Több mint húsz országban szerepeltek, Párizsban ugyanolyan visszatérő vendégnek számítanak, mint Barcelonában.

2006-ban elhunyt az együttest megalapító Bogár István. Sikerült a helyére egy olyan megfelelő utódot találni, aki továbbvitte az örökséget. Csáky-Bogár Rita, az alapító leánya ötéves kora óta zenél. 1992-ben szerzett diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Közreműködött édesapja zenekarának megalapításában, a koncerteken szólistaként és koncertmesterként is fellépett.

A társulat vezető karmestere, Deák András munkásságát többek között a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével ismerték el. Első diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola kórusvezetői szakán, a másodikat pedig karmester szakon szerezte. A közönség 1995-ben ismerte meg a nevét, amikor bekerült a Magyar Televízió Ferencsik János nemzetközi karmesterverseny döntőjébe. 2000-ben kezdett el karmesterként fellépni a Budapesti Strauss Zenekarral. Jó néhány koncertet vezényelt Amerika és Kanada legnevesebb koncerttermeiben.

 

Bécsi örökség

Sokan idősebb Johann Strausst tartják a világ valaha is élt legnagyszerűbb keringőszerzőjének. A bécsi Orpheusként is tisztelt zeneszerző leghíresebb alkotása azonban mégsem sok nagyszerű keringőjének egyike, hanem a híres hadvezér tiszteletére komponált Radetzky-induló. Berlioz szerint mégis az idősebb Strauss tekinthető a bécsi keringő atyjának.

Persze sokan a fiára, ifj. Johann Straussra gondolnak, ha felidézik magukban az osztrák walzer aranykorát. Nem csoda, hiszen a Ferenc József-renddel és a Francia Köztársaság Becsületrendjével kitüntetett művész írta a világhírű Kék Duna keringőt. Olyan remekművek fémjelzik a nevét, mint A denevér, az Egy éj velencében vagy A cigánybáró. A jól ismert Bécsi vért az utókor állította össze a Strauss-keringők legszebb dallamaiból.

A monarchia hangulatát tükrözte Lehár Ferenc életműve is. Első operettje a bécsi asszonyokról szól. Rengeteg keringőt írt, és a báli időszakokban lenyűgözte a császárvárosi közönséget. Metternich Paulina hercegnőnek kedveskedett a Paulina-keringővel, és sikerült megújítania a huszadik század elejére igencsak megkopott bécsi zenei életet. Január 11-én az ő művei közül is kapunk ízelítőt.

 

Jegyinformáció: 

Jegyek kaphatók a momkult.jegy.hu oldalon, az Interticket hálózatában, valamint a MOMkult jegypénztárában.