2022-01-27
Idősebbek is elkezdhetik! – A rendszeres mozgás a hosszú élet titka
Sokan próbálták már megfejteni, mi a hosszú élet titka. Úgy tűnik, most rátaláltak: idősebb korban sem szabad órákra a kanapén üldögélve a tévé előtt ragadni, az aktivitásban rejlik a megoldás.
Noha a hideg évszakban nehezen vesszük rá magunkat arra, hogy kimenjünk a szabad levegőre, hetente ötször 30 percnyi séta csodákat művel velünk. Jót teszünk vele az immunrendszerünknek, hiszen a testmozgás hatására megváltozik az immunsejtjeink aránya, és a gyulladásos faktorok mennyisége csökken a szervezetünkben. Javul az érrendszerünk állapota, nő az érfalaink rugalmassága, edződik a szívünk és a tüdőnk is. Jobb lesz a sejtjeink oxigénfelvevő képessége, erősödnek az izmaink, ízületeink.
Ezek a folyamatok már tízpercnyi gyaloglást követően beindulnak testünkben. A szabad levegőn végzett séta persze a lelkünkre is hat, hiszen jókedvűbbek, kiegyensúlyozottabbak leszünk általa. A kellemes fáradtság miatt javul alvásunk minősége, oldódik a szorongásunk, enyhül a téli depressziónk is.
Ezek a folyamatok már tízpercnyi gyaloglást követően beindulnak testünkben. A szabad levegőn végzett séta persze a lelkünkre is hat, hiszen jókedvűbbek, kiegyensúlyozottabbak leszünk általa. A kellemes fáradtság miatt javul alvásunk minősége, oldódik a szorongásunk, enyhül a téli depressziónk is.
Ne álljunk le!
Ahogy telnek az évek, sokunknak csökken a napi testmozgása. Nem járunk már edzeni, néha még az ágyból kikelni is nehezünkre esik. A fizikai munkát helyettesítő technika és a járművek elterjedésével az aktivitás csökkenése általános trend a modern világban.
A civilizált világ embere által naponta megtett lépések száma megfeleződik negyven- és hetvenéves kora között. Ugyanakkor a még ma is vadászó-gyűjtögető életformát folytatóknál, például az afrikai hadza népcsoportnál a kor előrehaladtával alig csökkennek a gyalog megtett távolságok.
David E. Liberman, a Harvard Egyetem evolúciót kutató biológusának új tanulmánya szerint csak az elmúlt évszázad során vált jellemzővé, hogy az emberek megöregedve hátradőlhettek, és idősebb korukban nem kellett már annyit tevékenykedniük, mint fiatalabb éveikben.
Azzal az elképzeléssel szemben, mely szerint elődeink fiatalon meghaltak, azok a gyűjtögető-vadász életmódú emberek, akik túlélték a csecsemőkort, átlagosan hét évtizedig éltek, körülbelül húsz évig a reprodukciós kor lezárulta után.
Az őskori leletek arról tanúskodnak, hogy ez az élethossz már negyvenezer évvel ezelőtt általános volt. A korai társadalmakban az idősebbek nemcsak azért jelentettek evolúciós előnyt, mert a tudás hordozói voltak, hanem mert gyűjtögetéssel hozzájárultak a gyerekeik és unokáik táplálékának megszerzéséhez.
A kulcs az aktivitás megőrzése
A kutatók szerint a szervezet testmozgáshoz szükséges folyamatos tartalékolása egy sor egészségügyi problémát megelőzött. Egyáltalán nem volt jellemző például az elhízás. A szervezetnek további energia kellett a mozgás által igénybe vett szövetek karbantartására. Emiatt a regenerációs folyamatok is aktívak maradtak: az izomszálakban bekövetkezett mikroszkopikus sérülések, az ízületek helyreállítása folyamatosan antioxidánsok és gyulladáscsökkentő anyagok termelődésével járt – mozgás nélkül ezek termelése visszaesik.
Mit tehetünk magunkért?
Testünknek tehát mozgásra van szüksége ahhoz, hogy jól öregedjen. Régebben a testmozgásra szükség volt a túléléshez, ma edzenünk kell, vagyis szándékos testmozgást kell végeznünk, hogy fittek és egészségesek maradjunk.
Szerencsére a Hegyvidéken számos lehetőségünk van arra, hogy jó hangulatban, csoportosan mozogjunk. A Hegyvidéki Szabadidősport Nonprofit Kft. által koordinált Aktív Hegyvidék programban például tízféle sport közül választhatunk, amelyeket ingyen végezhetünk.
Ha szeretnénk szép környezetben, a természetben kikapcsolódni, csatlakozhatunk a Hegyvidék SE Természetjáró szakosztályához, amely minden hónapban két túrát szervez. Februárban a következő a program:
Február 5.:
Túravezető: Sütő-Nagy István, Budai-hegyek.
Túravezető: Sütő-Nagy István, Budai-hegyek.
Találkozó: 8.30, Széll Kálmán tér, a 22-es autóbusznál.
Útvonal: Budakeszi, Dózsa György tér – Pászti Gyula pihenője – Budakeszi Lóháton Lovas klub – Vörös-pocsolyás- hát – Nagykovácsi, templom.
Táv – szint: 11 km, +370 m, –250 m. Vége: 15 óra körül.
Költség: 2 autóbuszjegy.
Február 19.:
Túravezető: dr. Arday Lajosné, Visegrádi-hegység.
Találkozó: 7.45, Batthyány tér HÉV-pénztár.
Indulás: 7.58-kor Szentendrére, jegy addig, tovább autóbusszal Hegy-tetőig.
Útvonal: Hegy-tető – Pap-rét – Pálócki-rét – Vértes-mező – Kis-Bükk tető – Tahi.
Táv – szint: 12 km, +100 m, –250 m. Érkezés: 16 óra körül.
Költség: 1500 Ft.
Ha inkább a környéken mozognánk, a Hegyvidéki Kulturális Szalon rendszeres programjai között is szétnézhetünk:
• Keddenként az egykori távfutó világbajnok Monspart Sarolta által alapított Gyalogló Klub csoportjával ruccanhatunk ki a Normafára vagy a Margitszigetre, vagy kipróbálhatjuk a Nordic Klub ingyenes tornáját a Gesztenyés kertben.
• Szerdánként, szombatonként és vasárnaponként egészségmegőrző erdőjáráson vehetünk részt.
• Ha pedig az időjárás túlságosan zord, és inkább benti mozgásformát választanánk, akkor szerda délelőttönként a Szenior örömtánc vagy péntekenként a Nyugdíjas torna segítségével mozgathatjuk át minden porcikánkat.