Violin király és Hanga királykisasszony – Zenés meseszínház gyerekeknek

Az éneklés és a zene fontos szerepet játszik az emberi kultúrában, a mindennapjainkban, már csecsemőkortól kezdve. Szülőként – ahogy világra jönnek a gyermekeink, de van, hogy már a babavárás alatt is – ösztönösen arra használjuk a muzsikát és a dalokat, hogy megnyugtassuk a kicsiket, kifejezzük irántuk érzett szeretetünket, örömünket, később pedig a zene a családi kultúra szerves részévé válhat.

A gyermekek számára is nagyon hasznos a zene, hiszen minden életkorban kifejezhetik magukat ezen keresztül. Már a csecsemők is hangot adnak ki, rugóznak, mozognak a dallamokra. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a magzat már a negyedik hónaptól reagál a muzsika hangjaira.

Svéd kutatók azt is bebizonyították, hogy nagyobb súlyú aggyal jönnek a világra azok a babák, akik rendszeresen hallgattak komolyzenét az anyaméhben. A Dél-kaliforniai Agykutató és Kreativitás Intézet 2016-os tanulmánya szerint a gyermekkori zenei élmények felgyorsítják az agy fejlődését, különösen a nyelvtanulás és az olvasási készségek területén. Az amerikai Nemzeti Zeneművészeti Alapítvány szerint a hangszereken való játék javíthatja a matematikai valamint az olvasás- és íráskészséget.

Kisgyermekkortól fontos szerepet játszik

Sok óvodás tudattalanul dúdolgat magában, miközben játszik. Az általános iskolában a közös éneklés, a hangszereken való játék már tudatos, a tinédzserek életében pedig nagyon meghatározóvá válik a zene – kedvenc együttesük számait hallgatják, a közös zenehallgatás révén kötnek sokszor barátságokat, és kifejezhetik az érzéseiket a zenén keresztül.

Nem csoda, hogy szívesen visszük gyermekeinket olyan előadásokra, ahol zenét hallgathatnak vagy ők is muzsikálhatnak. A Barabás Villában február 6-án, vasárnap délelőtt 10-kor játszódó zenés meseszínház kifejezetten ilyen számukra. A Violin király és Hanga királykisasszony című mese Joós Tamás énekmondó előadóművész számára íródott interaktív játék, amelynek fő célja több népi hangszer (tekerő, koboz, citera, furulya, doromb, csörgődob, esőbot) játékos bemutatása és a gyerekek általi megszólaltatása, mesekeretbe ágyazva. A felvezető játék közös énekléssel, ritmus- és más zenei játékokkal hangolja rá a kicsiket az előadásra. A prológusban elhangzik: a mese csakis a közönség közreműködésével válhat valóra, azaz beavató jellegű.

Pentatónia birodalma

A történet népmesei motívumokra épül: hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy hatalmas birodalom, a hangok országa, Pentatónia. Hogy milyen volt ez az ország? Nem volt se északon, se délen, se keleten, se nyugaton, de ott volt mindenütt: a földön, a vízben és a levegőben. Ez a birodalom tele volt csodálatos hangokkal, szépséges dallamokkal, varázslatos muzsikával.

Uralkodója is volt, ahogy minden birodalomhoz illik, maga Violin király. Az özvegy király a széltől is óvta leányát, Hanga királykisasszonyt, aki bezártságában kertjét gondozta, és közben bús dalt dúdolt naphossszat. A király már aludni sem tudott tőle, ezért mérgében megátkozta: az ördög bújjon belé, ha nem hallgat el. Abban a pillanatban megjelent Rekegő, a főördög, és teljesítette az uralkodó parancsát: belebújt a királykisasszonyba. Hanga királykisasszony pedig attól fogva megnémult.

Bár a király megbánta a szavait, hiába könyörgött, az ördög nem alkudott. Ekkor hívatta az udvarmesterét, Hangvillát, hogy minden tartományában hirdesse ki, aki kizenéli leányából az ördögöt, méltó jutalmat kap. A mese folytatásaként az előadásból megtudhatjuk, hogy mi történt a királykisasszonnyal, hogyan veszítette el és szerezte vissza a hangját az ördögtől a közreműködő gyerekek segítségével.