Emlékezés az ártatlanokra – Kaddis a Városmajori Szabadtéri Színpadon

1944 utolsó heteiben, a nyilas rémuralom idején könyörtelen hordák mészároltak le rengeteg ártatlan honfitársunkat. A gyilkosságok 1945 elején is folytatódtak. A Városmajorban halálba küldték a Maros utcai és a Városmajor utcai kórház betegeit, orvosait, ápolóit. Néhány nappal később az Alma utcai szeretetotthon idős lakóit ölték meg.

Kerületünkben több alkalommal megemlékeztünk az áldozatokról. Födő Sándor zeneszerző azonban szeretett volna egyedülálló módon, a legősibb héber hagyományok szellemiségét felelevenítve kifejezni a tiszteletét az elhunytak iránt, és hangot adni szívből jövő gyászának. Ehhez egy világszerte jól ismert, hagyományos imát, a kaddist vette alapul.

 

A gyászolók imája

A halál, az elmúlás megmagyarázhatatlan örök misztériumnak számít. A közösségek már a történelem hajnalán is szerettek volna támaszt nyújtani a gyászoló rokonságnak, kimutatni együttérzésüket, azt, hogy senki sincs egyedül e nehéz órákban.

Az egyik legismertebb zsidó ima, a kaddis (más írásmód szerint a kádis) a Mindenhatóhoz fohászkodik, és az ő nagyságát, könyörületességét magasztalva próbálja megnyugtatni, megvigasztalni a gyászolókat. Tizenegy hónapon keresztül mondják el az elhunytakért. Az arámi nyelvű szöveg a Talmudból származik, és egyes kifejezéseit Ezékielnek tulajdonítják. A gyászszertartás elejétől a végéig hosszú hónapokon át imádkozással tettek hitet amellett, hogy elfogadják a Mindenható akaratát. A gyászolók imája mellett ismert még a mesterek, avagy a rabbik kaddisa is. Évszázadok óta jól ismert a kaddis spirituális ereje. A gyászoló megvigasztalódik, és ahogy telik az idő, lekerül a válláról az addig ránehezedő hatalmas teher.

Födő Sándor felhasználta az eredeti ima teljes arámi nyelvű szövegét, emellett merített más hagyományos héber imák szövegéből is. Július 10-én korábban nem hallott módon csendülnek fel a szent szövegek megzenésített szavai.

 

Egy igazi hősnő

A zeneszerző jól ismerte a huszonhárom éves korában a fasizmus ellen harcolva hősi halált halt költő, Szenes Hanna életét és munkásságát. Ez a fiatal nő százegy éve született Budapesten. 1939-ben a második világháború elől kivándorolt a brit uralom alatt álló Palesztinába. Nem feledkezett el azonban a szülőföldjéről.

Hanna fegyverrel akart harcolni a nácik ellen, a zsidók védelmében. Először a Hagana tagja lett, majd bekapcsolódott egy életveszélyes küldetésbe. 1943 végén a brit hadsereg kiképzett egy maroknyi magyar zsidó önkéntest, és repülőgéppel eljuttatta őket a jugoszláv légtérbe. Hanna és társai ejtőernyővel értek földet. A költőnő azonban fogságba került, megkínozták, majd a nyilas hatalomátvételt követően megölték.

A nevét az egész világ ismeri. Izrael államban nemzeti hősnek számít, és műveiből a fiatalok egymást követő nemzedékei merítenek erőt. A verseit eddig ötven országban adták ki. A hamvait Jeruzsálemben, a Herzl-hegyen helyezték örök nyugalomra.

 

Hagyományok és értékek

Födő Sándor ezenfelül merített Szép Ernő verseiből is. A Patika, a Vőlegény és a Lila ákác szerzője egy nemzedékkel idősebb volt Szenes Hannánál. A hazafiasságához nem férhetett készség, mert bár bohém agglegénynek számított, önként jelentkezett magyar katonának az első világháborúban. Egy évtizeddel később viszont már megérezte az erősödő antiszemitizmus kegyetlenségét. 1944-ben internálták, majd munkaszolgálatra osztották be. Bár túlélte a nagy világégést, a sors még jó néhány megpróbáltatást tartogatott számára. Szép Ernő ennek dacára „gyönyörű, de boldog ünnep”-nek tekintette az életét.

Az áldozatok emlékének szentelt koncerten fellép a Fonogram, eMeRTon, valamint Gundel Művészeti és Érték - díjas Bíró Eszter is. Vele már több alkalommal találkozhattunk a Hegyvidék különféle kulturális intézményeiben. Szívesen ad elő világzenei számokat, népszerű a gyerekek és a családok között, de megnézhettük már a Szép Ernő válogatott szerelmeit feldolgozó előadásán is.

Födő Sándor, Bíró Eszter és az ősi ima feldolgozását előadó többi művész nem mindennapi vállalkozása egyszerre merész, újszerű és szívhez szóló. Amikor felcsendülnek az élőket megvigasztaló, az elhunytakról megemlékező ősi ima szavai, a nézők áment mondva bekapcsolódhatnak a békét teremtő, megszentelt nevű Mindenhatóhoz intézett fohászba.