Pétanque-délelőttök – az Időspiknik programsorozat foglalkozásai

Mint minden régről származó játékhoz, így a pétanque-hoz is fűződik egy legenda, hogy mi vezetett a szabályok kialakításához, és ez egy franciaországi kikötővároshoz kapcsolódik.

Akkor és most

A golyójátékok népszerűségének kezdete azonban ennél is régebbre, az időszámítás előtti 5200-as évekre tehető, amelyre bizonyítékként az abból az időből származó gyermekszarkofágban fellelt golyók szolgálnak.

Európába valószínűleg a rómaiak által jutott el, és a középkori Franciaországban a katonák már olyan lelkesedéssel játszották ezeket a golyós játékokat, hogy IV. Károly be is tiltotta, mert a túlzásba vitt játék a harcedzettség rovására ment. A tiltások ellenére, vagy éppen ezért, a játék fejlődött, sőt helyi változatok is kialakultak, mint a lyoni, a provence-i és a rafle játék.

La Ciotat-ban, ebben a fent említett francia kikötővárosban a provence-i volt népszerű. Azonban az egyik játékos, Jules le Noir, alsóvégtag-bénulásban szenvedett, ezért a golyót egyhelyből indította, és nem tudta 10 méternél távolabbra dobni. Társai, hogy Jules-nek is legyen esélye, átalakították a szabályokat, amely szerint a pétanque-ban mozdulatlan lábakkal (pieds tanqués) egy 50 cm átmérőjű körből a golyókat 6-10 méterre dobva kell a játékot játszani. Ezeket a szabályokat vették át a ciotat-i polgárok és jeu de boules pieds tanqués névvel illették, majd rövidítették le pétanque-ra. 

Az első ilyen pétanque-versenyt La Ciotat-ban Ernest Petiot szervezte 1910-ben, majd 1945 januárjában megalakult a Francia Pétanque Szövetség (Federation France de Pétanque et Jeu Provencal), 1958 márciusában pedig hét tagország (Belgium, Franciaország, Marokkó, Monaco, Olaszország, Spanyolország, Tunézia) létrehozta a Nemzetközi Pétanque Szövetséget (Federation Internationale de Pétanque et Jeu Provencal). A Magyar Pétanque Szövetség 1989-ben alakult, jelenleg 12 tagszervezete van.

Mindenki sportja

A versenyszerű pétanque mellett a játék szabadidős sportként is nagyon népszerű, hiszen a játékot a gyermekektől a nagyszülőkig minden korosztály játszhatja. A játékosok számától függően egyes (1 játékos játszik 1 ellen), páros (2 játékos játszik 2 ellen) és hármas (3 játékos játszik 3 ellen) felállásban lehet játszani. Párosban és egyesben egyenként 3, a hármasban pedig minden játékos 2 golyót használ.

A dobókör kijelölése után a játék az Öcsi, vagyis a fából vagy műanyagból készült, minimum 25, maximum 35 mm átmérőjű célgolyó eldobásával veszi kezdetét A dobókörből az Öcsit legalább 6, legfeljebb 10 méter távolságra kell kidobni a kezdő csapat játékosának úgy, hogy az a pálya szélétől és más szilárd akadálytól legalább 1 méterre legyen. A játék célja, hogy a saját golyóink minél közelebb legyenek az Öcsihez, mert azok érnek pontot. A verseny a 13. pont eléréséig tart, az a csapat nyer, amelyik ezt előbb eléri.

Nincs meghatározva, hogy milyen testtartással, állva, guggolva, lehajolva dobjuk el a golyót, viszont a golyó eldobása közben a lábat felemelni mindaddig tilos, amíg a golyó le nem esett a talajra. Állva, hajolva dobott golyó esetén a talajt a teljes talpnak érnie kell, guggolva pedig lábujjjhegyre lehet helyezkedni.

Pétanque a Hegyvidéken

Ahogyan arról már korábbi cikkünkben írtunk, a Hegyvidéki Kulturális Szalon égisze alatt tovább folytatódik a 2021-ben indult Időspiknik programsorozat, amelynek egyik kedvelt eleme a pétanque-délelőtt. A Sombor András (Budapest Pétanque SE) szakértő által vezetett foglalkozásokra a Gesztenyés-kertben kerül sor, havonta egy csütörtökön, az idén még két alkalommal, október 27-én és november 17-én.