Kodály 140 – születésnapi megemlékezés a Nemzeti Filharmonikusoktól

A kiváló művész címmel is kitüntetett Kodály Zoltán Vilmos néven született Kecskeméten, 1882. december 16-án. Érdekesség, hogy Ludwig van Beethoven,  a híres német zeneszerző vélhetőleg szintén december 16-án látta meg a napvilágot, 1770-ben.

A bizonytalanságot az okozza, hogy a bécsi klasszika harmadik nagy alakjának is tartott német zeneszerző születésének idején még nem készültek polgári anyakönyvek, így születési dátumára csak keresztelőjének december 17-i időpontjából tudnak következtetni. A Nemzeti Filharmonikusok decemberi koncertjén ezért Beethoven munkásságáról is megemlékezünk, az ő művei is felcsendülnek majd Kodály darabja mellett.

Hasonlóságok és különbségek

Mindkét zeneszerző ereiben csörgedezett flamand vér, mert Kodály apai ágon magyar–flamand–cseh–morva felmenőkkel büszkélkedhetett, míg Beethoven nagyszülei flamand földművesek és iparosok voltak, akik a 18. század első feléig Mechelen városában éltek.

Amíg azonban Beethoven apja, aki egy közepes tehetségű udvari muzsikus volt, megpróbált belőle Mozarthoz hasonló csodagyereket nevelni, addig Kodály szülei civilek voltak, viszont édesapja hegedűn, anyja pedig zongorán játszott és énekelt. 

Kodály első szerzeményeit 1899-ben, 17 éves korában mutatták be az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia hangversenyein, amelynek zeneszerző tanszakára járt, Beethoven pedig már 12 évesen nyilvánosan adta elő saját, zongorára írt szerzeményeit.

Az mindkettejükről elmondható, hogy művészetük középpontjában az erkölcsi tartás áll, és hogy mindketten a zenetörténet nagy variációalkotó mesterei közül valók.

A műsor

Az emlékkoncerten is ilyen változatokat hallhatunk Kodálytól, egy Beethoven-zongoraverseny és egy liturgikus mű által közrefogva. Az 1809-ben keletkezett Esz-dúr koncert Beethoven ötödik – utolsó – legnagyobb szabású zongoraversenye, amelynek az alaphangulatát a méltóság és a pompa határozza meg. 

Kodály színgazdag variációsorozata, a Fölszállott a páva 1939-ben keletkezett az Amszterdami Concertgebouw Zenekarának megrendelése nyomán: ebben a „külföld számára írt” alkotásban a zeneszerző azt kívánta megmutatni, hogy a magyar népzene ősi, pentaton dallama is természetes módon töltheti ki egy nyugati típusú variációs forma kereteit. A Budavári Te Deum (1936) a katolicizmusát mélyen megélő Kodály őszinte vallásosságának egyik legszebb dokumentuma.

Az előadók

A zongoránál az 1963-ban született Ikuyo Nakamichi világszerte koncertező zongoraművésznőt, az 1986-os Genfi Nemzetközi Zenei Verseny nagydíjasát hallhatjuk, aki évek óta a Nemzeti Filharmonikus Zenekar visszatérő vendége. 

Kriszta Kinga szoprán, Mester Viktória alt, Fekete Attila tenor és Kálmándy Mihály bariton sokoldalú énekesek, akik az operaműfaj és az oratórikus repertoár területén egyaránt otthonosan mozognak. 

A kiváló japán zongoraművésznő és a Somos Csaba karigazgató által vezetett élvonalbeli magyar énekesgárda partnere a hazai karmestertársadalom egyik legjobbja, Kovács János, aki a külföldön is jelentős sikereket arató, legnagyobb tudású és tapasztalatú hazai karmesterek egyike.

Kedvezményes jegyárak

A Hegyvidék kártyára járó kedvezményt személyes vásárlás esetén a kártya felmutatásával a Nemzeti Filharmonikusok előadásaira szóló koncertjegy vásárlásánál lehet érvényesíteni az Allee Bevásárlóközpont II. emeletén, a mozi mellett (Kultúrsziget) található jegypénztárban.