2023-01-17
Izgalmas évkezdet a legeredetibb hangú magyar írókkal – januári válogatás
Nyáry Krisztián, Tóth Krisztina, Vámos Miklós és Dragomán György: a lelkünket és a szívünket megszólító különleges történetek napjaink magyar irodalmának élvonalából. Magukkal ragadó, vigasztalást és útmutatást nyújtó könyveik alkalmasak arra, hogy egy időre elfeledkezhessünk a januári hideg napokról.
Az új esztendő első hónapját mintha csak arra találták volna ki, hogy az ember behúzódjon egy kellemes kuckóba és elmerüljön egy izgalmas, fordulatos vagy éppen szívhez szóló történetben. A 2023-as könyvajánlóink sorát megnyitó összeállításunkban jól ismert és közkedvelt szerzők új könyveiből állítottunk össze egy téli csokrot.
A szerelem titkai
A hazai kulturális élet egyik legsokoldalúbb írójának számító Nyáry Krisztián tavaly ünnepelte az ötvenedik születésnapját. Immár fél évszázadból visszatekintve irodalmi életművére a jól ismert kommunikációs szakember, irodalomtörténész, könyvkiadó és író büszke arra, amit letett az asztalra. 2012-ben új fejezetet nyitott a magyar irodalmi szerelmeskönyvek történetében. Ekkor jelent meg az Így szerettek ők… sorozat első kötete. A második részre nem kellett sokat várni, és most már kézbe vehetjük a nagy történelmi alakok és a magyar irodalom meghatározóinak szerelmi életét, a költőink és az íróink kalandjait bemutató sorozat harmadik részét is.
Nyáry Krisztián lendületesen és izgalmasan ír. Olyan nevek bukkannak fel az összeállításában, akikkel már az általános és a középiskolában, vagy az érettségi tételek között találkozhattunk. Csakhogy, eltérően a tankönyvek száraz szövegétől, az Így szerettek ők leírásai izgalmasak, és úgy érezhetjük, mintha mi is ott állnánk József Attila, Kisfaludy Károly, Móricz Zsigmond, Petőfi Sándor, Molnár Ferenc vagy éppen Dsida Jenő mellett.
Kiderül, hogy lobbant szerelemre egy tragikus költő a pszichoanalitikusa iránt, miért kellett egy ünnepelt írónak hétszer is megkérnie a kiválasztott hölgy kezét, valamint „szemtanúi” lehetünk, hogyan tudott egy elszánt ifjú pár hat hosszú esztendőn át szembeszállni a szülők tiltásával. Szokásához híven a szerző nemcsak szórakoztat, de pontos és hangulatos korrajzzal is kedveskedik az olvasóinak.
A múlt keresése egy tavaszi viharban
Tóth Krisztina József Attila-díjas író, költő és műfordító a rendszerváltás évében berobbant a magyar irodalmi életbe. Első művét Radnóti Miklós-emlékéremmel díjazták, majd eljutott álmai városába, Párizsba, ahol alaposan megismerte a francia kultúrát. Legújabb könyvében egy komor városba, egy meglehetősen fenyegető korba kalauzolja el az olvasóit. A lebilincselő történetben jó néhány élettel ismerkedhetünk meg. Egyszerű emberek, feleségek és férjek, anyák és apák szembesülnek az államgépezettel, a lelket és a szívet megnyomorító hatalommal. Ebbe a városba kell ellátogatnia Giselle-nek.
A történész hölgyre nem csupán egy tavaszi vihar zúdul, de kénytelen rádöbbenni arra, hogy valaki már hetek óta követi. Egy híres pszichiáter segítségével megpróbálja feltárni a múltja titkait, miközben lassacskán kiderül az is, mit akar tőle a titokzatos intézeti fiú. A majom szeme a feleszmélés pillanatának együttérzéssel, de vigasztalást jelentő, derűvel teli krónikája.
Üzen a múlt
Vámos Miklós műveivel a könyvesboltok polcain, a színházakban vagy a moziban a filmvásznon ugyanúgy találkozhatunk, mint a rádió hullámhosszán. A magyar közelmúlt krónikásaként családok sorsát bemutatva tárja fel az elmúlt évtizedek legizgalmasabb, néha tragikus, néha magasztos pillanatait. Új könyve, a Palackposta a múlt üzeneteit rakja egymás mellé. Kézen fogja az olvasót, és elindul vele a nyolcvanas évekbe.
Egész biztosan lesz olyan, aki nosztalgiával olvassa el a szerző sorait, míg a fiatalabb nemzedék tagjainak történelmi palackpostát jelenthet ez a mű. Vámos tisztában van azzal, hogy ami a mai hatvan-hetven éveseknek magától értetődik, az esetleg egyáltalán nem világos az újabb nemzedékek tagjainak. Éppen ezért most első alkalommal lábjegyzetekkel látta el a saját sorsát is bemutató, néha megrázó, néha mulatságos történeteket. A legfontosabb tanulsága az, hogy a nyolcvanas évek talajából nőtt ki a mai világunk, valamint az, hogy ami ma teljesen hétköznapinak számít, az holnap már a múlt izgalmas ékköve vagy érthetetlen furcsasága lesz.
Szenvedélyes érzelmek a konyhában
A József Attila-díjas Dragomán György jól ismeri Erdély és a mai határokon inneni Magyarország múltját, félmúltját és a jelenét. A neve ugyanolyan jól cseng a világszínvonalú irodalom kedvelői és a bölcs gondolatmenetek, kulturális értekezések rajongói körében. Írásait a legjelentősebb hazai irodalmi szakfolyóiratokban is elolvashattuk.
Mégis, Dragomán György képes és szeret is kellemes kikapcsolódást nyújtva szórakoztatni.
Az Adjuk meg a módját! című alkotása az elmúlt időszak legizgalmasabb irodalmi szakácskönyve, a Főzőskönyv édestestvére. Olvashatunk benne narancssalátáról, pörköltről, bárányflekkenről, de legfőképp a közös étkezésekkel együtt járó örömről. Nem csupán egy új receptkönyv, aminek egyaránt ott a helye a nappaliban és a konyhában, de családi történetek krónikája is, amelyek a maguk humoros és néha szívbe markoló módján szerelmesekről, szenvedélyről, izgalomról és a közös étkezésekről szólnak. Igazi irodalmi csemege mindazoknak, akik nem csupán olvasni szeretnek, de örömmel veszik kézbe a fakanalat is.