2023-05-17
Korcsolyapályától a Pénzmúzeumig – időszakos kiállítás a Pénzmúzeumban
Nemrég első születésnapját ünnepelte a Krisztina körúti volt Postapalotában működő Pénzmúzeum, ahol az állandóan megtekinthető érdekességek, látványosságok mellett egy időszakos kiállítás is nyílt.
A világ legrégebbi egységes méretű és súlyú pénzérméit, amelyek az állami garanciavállalással együtt gyakorlatilag kiváltottak minden addigi, néha egész különös fizetőeszközt (például gyöngyöt, kagylót, bronzöntvényt, aranyrögöt) a kis-ázsiai Lüdia területén öntötték, feltehetőleg az i. e. 7. század elején. A legrégibb fennmaradt pénzérmék Kroiszosz („Krőzus”), a mesés gazdagságáról híres lüdiai király idejéből származnak, Kr. e. 560 körülről. Az ezekre a vasból vert kör alakú pénzérmékre nyomatott oroszlánfej jelentette a király személyes garanciáját az érme értékét illetően.
Nemesfém fizetőeszközök
Amikor a görögök is átvették ezt a találmányt, az érmék más felhasználási területen (például fegyverkészítés) sokkal értékesebbnek számító vasanyagát egy akkor haszontalannak és értéktelennek számító másik fémmel, az ezüsttel váltották fel. Az ókori görögök aranyat ekkoriban még csak a templomaikban, a sírjaikon és az ékszereiken használtak, egészen Kr. e. 390-ig, amikor a makedón II. Fülöp király először vert aranyérméket.
A Pénzmúzeum interaktív állandó kiállításán megismerkedhetünk a nemesfémbányászat magyarországi fénykorával, az arany kinyeréséhez használt eszközökkel, majd azokra a kérdésre is választ kaphatunk, hogy mi mutatná meg a dolgok értékét, ha nem lenne pénz, miért változott a pénz formája, illetve mi kell ahhoz, hogy egy fizetőeszközt pénzként ismerjünk el.
Numizmatika és játék
A látogatók kétféle útvonal közül választhatnak a Pénzmúzeum bejárására, az egyiket kifejezetten a pénzérmék iránt érdelődők, a numizmaták számára állították össze, hiszen a Magyar Nemzeti Bank különleges műtárgyai kulturális jelentőségük mellett tudományos értelemben is rendkívüli értéket képviselnek.
A numizmatikai kollekcióban jó néhány, történetileg jelentős érme, papírpénz, illetve ritkaság található. Sok más érdekesség mellett megtekinthetők a vegyesházi királyok korából származó aranyforintok, a Habsburg-királyok dukátjai, a különböző tallérok, a Rákóczi-szabadságharc, valamint az 1848–49-es forradalom és szabadságharc megmaradt tárgyi emlékei. A gyűjtemény középkori magyar fémpénzeiből és az erdélyi magyar pénzérmékből többet is megcsodálhatunk a kiállítás során. A Nemzeti Múzeum után itt található az ország második legnagyobb numizmatikai gyűjteménye, amelynek egy szelete megtekinthető a Pénz útja című kiállításon.
A másik útvonalon haladva játékos formában ismerkedhetünk meg a Pénzmúzeum érdekességeivel.
Időszakos kiállítás
A múzeum sajtóközleménye szerint Évszázados értékünk – Korcsolyapályától a Pénzmúzeumig címmel időszaki kiállítás nyílt a Pénzmúzeumban, amely Krisztinaváros egyik legimpozánsabb épületét, a Budai Postapalotát, annak 100 éves múltját és rekonstrukcióját mutatja be. A kiállítás nem titkolt célja, hogy az ingatlan történetén túl közelebbről is megismertesse az érdeklődőkkel az épület tervezőjét, Sándy Gyula építészmérnököt.
Kevesek előtt ismert, hogy az épület területén, a mai Széll Kálmán téren és környékén a múlt század elején egy téglaégető, illetve egy bányató állt, amely korcsolyázásra és egyéb sportok űzésére adott lehetőséget. Az idillikus környezetet az I. világháború rajzolta át. A háború lezárását követően az ország újraindítása érdekében biztosítani kellett az emberek közti gördülékeny kommunikációt. A Magyar Királyi Posta és Távírda a Széll Kálmán téren lévő telket vásárolta meg, hogy felépítse rajta új postaszékházát.
A 100 évvel ezelőtt kiírt pályázatot Sándy Gyula építészmérnök nyerte, aki a két világháború közötti első nagyszabású állami beruházás eredményeként megépítette az ország első modern irodaházát. Az épület Postapalotaként vonult be a köztudatba, a műemlékvédelmi rekonstrukciót követően ma a Magyar Nemzeti Bank tulajdona, és a jegybank által életre hívott Pénzmúzeum helyszíne.
A tárlat a Pénzmúzeumban tekinthető meg, és kedd kivételével a hét bármely napján ingyen látogatható.
További információ:
Pénzmúzeum és Látogatóközpont
+36 1 489 9871 vagy +36 1 489 9872
1122 Budapest, Krisztina krt. 6.