2023-06-29
Sherlock Holmes nyomdokában
A skót származású író és orvos, Sir Arthur Conan Doyle által kitalált briliáns londoni detektív figuráját, az első Sherlock Holmes könyv 1887-es megjelenése óta jó néhány film és színpadi darab is feldolgozta. Azonban a Scavenger Escape Budapest segítségével mi is jelképesen magunkra ölthetjük jellegzetes kabátját.
Nézzük meg, hogy ki volt a híres detektív, majd arra is fény derül, hogyan élhetjük át a nyomozást vele.
Baker street 221 B
A regényhős Sherlock Holmest saját bevallása szerint, az egyik osztálytársa apjával való találkozás késztette arra, hogy detektív legyen, majd az egyetem elvégzése után szaktanácsadó nyomozónak állt, aztán a pénzügyi nehézségek arra késztették őt, hogy vegye fel doktor John H. Watsont szobatársként, és innentől kezdődnek a történetek.
Holmes és Watson Londonban a Baker Street 221 B-ben él, ahol megnyitották a magánnyomozó-ügynökségüket. A tizenhét lépés hosszú lakás a Baker Street felső végénél helyezkedik el. Amíg dr. Watson nem érkezett meg, addig Holmes egyedül dolgozott, miközben ügynököket és informátorokat alkalmazott a város alsóbb társadalmi osztályából.
Watsonnak kettős szerepe van Holmes életben, egyrészt segíti az ügyeiben megfigyelőként, csalétekként, bűntársként és hírvivőként, másrészt ő Holmes történeteinek krónikása. A regényekben megírt történetek többségét Watson meséli el, kettő kivételével, amelyet Holmes, illetve két másik pedig harmadik személyben íródott.
Sherlock képességei
Barátja és segítője szerint a detektívnek szépirodalmi, csillagászati ismeretekkel egyáltalán nem rendelkezett, a politikai ismeretei pedig korlátozottak voltak, ez utóbbit azonban a bulvársajtó naprakész ismerete volt hivatott pótolni. Anatómiai, kémiai és növénytani ismeretei kiemelkedők, viszont inkább az ópium és a mérgek általános ismeretére összpontosított.
A regényekből kiderül, hogy jól játszott hegedűn, kiváló bokszoló és kardforgató, aki behatóan ismeri a brit törvényeket, mindezek mellett erős dohányos és kokainista. Élete utolsó napjaiban megszállottként kommunikálni akart a halottakkal.
A Scavenger-sztori
Csíkszentmihályi Mihály elmélete szerint az ember akkor nyújtja a legjobb teljesítményt, ha a feladataira koncentrálva megszűnik számára a külvilág, teljesen átadja magát az adott helyzetnek. A szabadulószobákban pedig pont ez történik, hiszen semmilyen zavaró tényező nem jelentkezik, csak a cél lebeg előttünk. Ebben a szituációban nem kell erőlködnünk, boldogságérzet tölt el minket. A kijutós játékok még többet adnak, hiszen lehetőségünk van ezt az elsöprő élményt közösségben megtapasztalni.
A Scavenger Escape-ben ötvözték a hagyományos kincskeresés izgalmait egy ultramodern, második generációs szabadulós játékkal. A csapatoknak egy órájuk van a különböző témájú és nehézségű küldetéseket teljesíteni és kijutni a szobákból.
Legújabb szobájukban pedig Sherlock Holmes nyomdokaiban járhatunk:
„William O’Brien zeneművész hirtelen halála a British Music Awards díjátadója előtt megrázta egész Londont. Az összetört család idegenkezűségre gyanakszik, és Sherlock Holmes detektívirodáját kérte fel a nyomozásra. A detektívegység újdonsült tagjaiként ti kaptátok a feladatot, itt a lehetőség, hogy bizonyítsátok rátermettségeteket! A nyomok William egyik régi zeneszerzőtársához, Mortimer Suttonhoz vezetnek. Egy órátok lesz arra, hogy a gyanúsított lakásán megtaláljátok a terhelő bizonyítékokat, és felfedjétek az indítékát ennek a tragikus bűnténynek.
Hajrá, detektívek!”