A tökéletesség nyomában – Edgar Degas élete a Várkert Bazárban

A képzőművészet iránt érdeklődőknek érdemes július 15-én este beülni a Várkert Bazár Testőrpalotájába. Itt mutatják be a Pannónia Entertaintment forgalmazásában az Edgar Degas pályafutását nyomon követő alkotást. A nézők a párizsi sikátorokból, kocsmákból és táncos szórakozóhelyekből eljuthatnak Rómába, New Orleansba, képzeletben körbesétálhatnak Cambridge-ben, a Fitzwilliam Múzeum kiállítótermeiben is. 

A Degas-rajongók pontosan tudják, az angol egyetemi városban őrzik a nagy művész képeinek legátfogóbb gyűjteményét. Távolról sem a véletlen műve, hogy David Bickerstaff díjnyertes filmrendező ilyen egzotikus helyekre, nem mindennapi helyszínekre is elvezet minket. Edgar Degas fordulatokkal teli élete ugyanis filmvászonra kívánkozik. Leghíresebb alkotásait, a lóversenyeket, az amatőr lovasokat, a kávéházban abszintet ivókat, a színpadon álló vagy a táncot gyakorló balettosokat ábrázoló képeit valószínűleg nagyon sokan ismerik.

 

Egy tökéletes úriember viharos útja

Edgar Degas 1834-ben született. Egy régi, francia nemesi család leszármazottjaként jó módban nőhetett fel, és a szülei gondoskodtak arról, hogy a lehető legjobb oktatásban részesüljön. Nagyapjának és az apjának köszönhetően nemcsak minden földi jóban dúskálhatott, de a családnak jó néhány ismerőse volt az USA-ban és Itáliában, vagyis azokon a helyeken, amelyek Párizs mellett a lehető leginkább meghatározták a fiatalember pályafutását.

Edgarnak jogot kellett volna tanulnia, ám ehhez nem sok kedve volt. Imádta a múzeumokat, a képtárakat, az operát és rendszeresen eljárt a Louvre-be is. A 19. század derekán rendszeresen készített másolatokat a leghíresebb festők képeiről. Éveken át kereste a helyét, míg végül itáliai rokonait felkeresve döbbent rá arra, hogy művész akar lenni. Ellátogatott Nápolyba, Firenzébe és Rómába. A felnőtté válás küszöbén megváltoztatta a neve írását, így lett a nemes de Gasból a festőművész Degas. Elképesztő erővel tudta megragadni a témáit. A kritikusait is lenyűgözte azzal, ahogy a valóságot, a részleteket ábrázolta.

Érdeklődéssel fordult a lóversenyek, majd a színpad, mindenekelőtt az opera és a balett felé. Az életében az jelentett nagy fordulatot, amikor a hatvanas években megismerkedett sok hozzá hasonlóan tehetséges és gyakran botrányos fiatal festővel. Minden művében tetten érhető az elszántság és a törekvés, hogy egy-egy pillanatot a maga tökéletességében ábrázoljon.

Mindennek azonban megvolt a maga negatív hatása.

Degas túl magas mércét állított önmaga elé, és hajlott arra, hogy a képei és a szobrai egy részét eldugja a nyilvánosság elől. Ha valamiről ugyanis nem érezte azt, hogy tökéletesre sikerült, akkor az ilyen műveit senki nem láthatta.

 

Szakítás a múlttal

Új barátai társaságában Degas lassan, de biztosan megváltozott. Szakított a klasszikus stílussal, és egyre modernebb, kísérletező megoldásokat választott. Egy idő múlva már mindennapos vendégnek számított a párizsi elit fogadásain, a színházakban és az operában. Sok barátját, zenészt, táncost és festőt örökített meg. Élete nagy tragédiája, hogy az 1870-es háborúban megbetegedett a szeme, attól kezdve soha többé nem látott olyan jól. Végül majdnem megvakult. A háborút követően Amerikában próbált új életet kezdeni. 

Ekkor már a múzeumok is gyűjtötték az alkotásait. Egyre erőteljesebben használta a színeket, a fény és az árnyék játékát. Az impresszionizmus rajongói rengeteg alkotást rendeltek meg tőle, ám frusztrálta őket, hogy Degas néha tíz éven keresztül is csiszolgatta egy-egy képét. Az 1880-as években már a legtekintélyesebb francia művészek közé tartozott. Más festők őt tartották a legtehetségesebb és legforradalmibb alkotónak. Bátorságával a művészek egymást követő nemzedékeinek is példát mutatott, például Pablo Picassónak. Túl a hagyományos művészeteken a fényképezéssel is kísérletezett. A 19. század legvégéről több olyan képéről is tudunk, amelyet a saját fényképei alapján festett.

 

A láttatás művészete

David Bickerstaff rendező kemény fába vágta a fejszéjét, amikor úgy döntött, hogy ezt a páratlan életutat örökíti meg filmen. Szerencsére sokat segített az addigi tapasztalata. A filmes szakember tíz alkotást is leforgatott a világ legjelentősebb kiállításait és legnevesebb művészeti bemutató Exhibition On Screen sorozat keretében. Megfogadta Degas útmutatását, aki arról beszélt, hogy „a művészet nem arról szól, mit látsz, hanem hogy mit láttatsz”.
 

A Degas – a tökéletesség nyomában című film felhasználja a festőművész kortársainak és a barátainak az írásait, sőt Degas néhány saját levelét is. A képzőművészetek és a 19. századi Párizs rajongói így egy egészen egyedülálló, átfogó és részletes képet kaphatnak az impresszionizmus korának egyik legkarakteresebb alkotójáról.