Emírek és királyok székhelye – a csodálatos Alhambra

Isabel Fernández filmrendező izgalmas történelmi kalandra csábítja azokat, akik szeretnének többet megtudni az európai civilizáció egzotikus gyökereiről és Andalúzia varázslatos tájairól. Folytatódik a Várkert Bazár népszerű ismeretterjesztő filmsorozata, amelynek legújabb részében Spanyolországba juthatunk el.

Augusztus 15-én egy izgalmas filmet nézhetünk meg az Ybl Miklós tér 2.-ben, a Testőrpalotában. E kulturális és rendezvényközpontban hagyománynak számít, hogy A művészet templomai című ismeretterjesztő sorozatban lenyűgöző témákkal, „ismeretlen ismerősökkel” és megdöbbentő felfedezésekkel lepik meg a kultúra, a művészetek és a történelem kedvelőit. A sorozat legújabb része utazásra hív egy olyan korba, amelyről csak nagyon keveset tudhattunk.

Egy egzotikus világ igazi ékköve

Isabel Fernández jól ismeri szülőföldje, Spanyolország történetét. Már a középiskolában és az egyetemen is sokat foglalkozott a múlt titkaival, mindenekelőtt a társadalom és a kultúra fejlődését meghatározó témákkal. 2013-ban abból a célból alapította meg a saját filmgyártó vállalatát, hogy izgalmas és látványos ismeretterjesztő filmekkel olyan korszakokba és helyszínekre is elvezesse a nézőit, amelyeket mindeddig elhanyagoltak a nagy filmgyárak.

Egyetemistaként lenyűgözte a legjobb állapotban fennmaradt középkori muszlim palotaváros, Alhambra. Éppen ezért, immár tapasztalt filmesként úgy döntött, egy látványos produkcióban állít emléket e mestermű megalkotóinak. Szerette volna elérni, hogy a nézők a mű megtekintése után kérdéseket tegyenek fel önmaguknak, és elgondolkodjanak arról, kik is vagyunk, hogyan jutottunk el a mai világunkba.

A Darro folyó mentén álló mór erőd és palota közel negyven éve az UNESCO világörökség része. Az erődítmény alapkövét nyolcszáz évvel ezelőtt tették le a térséget uraló I. Muhammad parancsára. A munkálatok nemzedékeken át folytak. Isabel Fernándezt meglepte, hogy az egykori építők módszereit senki sem értette a későbbi korok során. Az arab mesterek által használt technika egy részét csupán a fraktálgeometria térnyerését követően sikerült megérteni. A levéltári anyagok nagy része elpusztult, amikor Aragóniai Ferdinánd király és Kasztíliai Izabella királynő kiűzte az egykori arab hódítók utódait. Ősi dokumentumok nélkül a filmesek csupán a legendákra és a középkori krónikákra hagyatkozhattak.

A történet túl izgalmas volt ahhoz, hogy a dokumentumfilmek hagyományos eszközeivel dolgozzák fel. Fikciós jelenetekkel teszik életszerűvé és izgalmassá a muszlim uralkodók udvarának bemutatását. A játékfilmes bejátszások főszereplőjének egy igazi sztárt, az egyiptomi származású Amr Wakedet nyerték meg.

A viharos múlt emlékműve

Meglepő módon a győztes spanyolok nem pusztították el a mór emírek palotáit. Az ország új ura és úrnője ugyanis úgy döntött, hogy innen irányítja a birodalmát. A kertekkel, gyümölcsösökkel, csobogó szökőkutakkal és vízfelületekkel teli Alhambrához képest barátságtalan várbörtönöknek tűnhettek az északi uralkodók otthonai. A mór fejedelmek valóságos földi édenkertet alakítottak ki maguknak. A hatalmas ablakokon át hőség idején is járt a szél, a kellemes illatról a virágágyások és a gyümölcsfák gondoskodtak.

Az Alhambra gyökerei a móroknál jóval régebbre nyúlnak vissza. Andalúzia a legősibb európai kultúrtájak egyike. Az ősi kelták földjét görög és karthágói gyarmatosítók, majd római hódítók foglalták el. A történészek biztosra veszik, hogy a légiók ezen a helyen alakították ki az egyik haditáborukat, ami erőddé, virágzó várossá nőtte ki magát. E stratégiailag fontos hely Róma bukása után sem maradt gazdátlan.

A nyugati gótok foglalták el, amikor a hunok elől menekülve eljutottak hosszú vándorlásuk végére, és a mai Spanyolország területén teremtettek maguknak új hazát. Az arabok 711-ben Tárik vezér irányításával keltek át Afrikából a Gibraltári-szoroson át. A berendezkedő mórok egyik jelentős központja az Alhambra lett. Itt kialakították a maguk citadelláját és a jól védhető erődítmény mellett az uralkodók palotáját.

Isabel Fernández nem csak ezeket az épületeket mutatja meg nekünk, elkalauzol a későbbi palotákba is, amelyeket a hódítás után emeltek. Egy évvel a mohácsi vész után olasz építőművészek érkeztek a mórok egykori fellegvárába, és palotát építettek V. Károly császárnak. A régi mecset helyén a Szűz Mária-templom magasodik. Az egész város legizgalmasabb része az egykori hárem épülete és a legendás Oroszlános Udvar. Innen nyílik az Alhambra művészeti csúcspontjának számító Két Nővér terme.

A fikciós jelenetek hozzájárulnak ahhoz, hogy a szemünk láttára elevenedjen meg a napkeleti eredetű uralkodók korszaka. E kultúrtörténeti alkotás azokat is érdekességekkel lepheti meg, akik korábban is érdeklődtek Spanyolország, az andalúz táj vagy a mórok múltja iránt.

A film hossza 112 perc, és tizenkét évesnél idősebb nézőket várnak rá.