A folyékony kenyér ünnepe – Hegyvidéki Sörfesztivál 2023

A folyékony kenyérnek is nevezett sör és a kenyér valóban közeli rokonságban vannak egymással, de a mára kiforrott technológia fejlődése más útra terelte a sörkészítés tudományát. Nem meglepő módon a sörkészítés főleg azokon a területeken vált honossá, ahol az éghajlati vagy a termőtalaj adottságai miatt a borkészítésnek nem voltak meg a feltételei.

Az első hitelesnek mondható nyomokat Krisztus előtt 4000-ben a Mezopotámiában Uruk városában találták, ahol képírással dokumentálták a sörkészítés folyamatát. Hammurapi kőoszlopába vésett törvényeiből azt is megtudjuk, hogy akkoriban a sört folyékony kenyérnek, a kovászt anyasörnek, a kenyeret pedig szilárd sörnek nevezték.

A sör mint táplálék

A sört nemcsak a bódulat miatt fogyasztották, hanem fontos táplálék, valamint orvosság volt, aminek a szesztartalma meg sem közelítette a mai sörökét. Ízesítésére különböző fűszereket, tölgyfakérget, mézet, gyömbért, szegfűszeget használtak, amitől az ital a kesernyés ízét kapta. Néhány helyen a sörkészítő műhelye pékség is volt.

Európában a gallok honosították meg a sörkészítést, akik árpából állították elő az italukat, más népek pedig búzából, mézből és zabból is készítettek söritalt. Az egykori Pannónia területén élő őslakosok is ismerték a sörfőzés titkait, feltételezhetően a germán kapcsolatok miatt.

Az ősmagyarok gyenge alkoholtartalmú, sörre emlékeztető italukat bozának nevezték, és árpából, valamit kukoricából erjesztették. A kunser, más néven kenyérser szintén magyar specialitás, ami kölesből, árpából, búzából víz és kovász hozzáadásával készített kenyeret takar, amit csak félig sütötték meg, így a közepe nyers maradt. Sütés után tették vízbe, amely aztán a kovásztól néhány nap után savanykás, enyhén szeszes itallá vált. A manapság sörnek nevezett ital a 17. században nyerte el mai formáját.

Az ipari sörfőzést megelőzően kolostori serfőzés, uradalmi, majd céhes serfőzés létezett, és csak hozzáértők művelhették a sörfőzés tudományát. Európában az első tömeggyártásra a XIX. század közepén, míg Amerikában 1876-ban került sor, majd a jó üzlet reményében sorra nyíltak a sörgyárak. Az Első Soproni Serfőzde és Malátagyár részvénytársaság 1895-ben alapította meg a Soproni Sörgyárat.

Az első sörfesztivál

A sörnek története van, ünnepek és fesztiválok szerveződnek a sokak kedvencének számító ital köré, amelyek egyik legnépszerűbbje a müncheni Oktobertfest, amely Terézia Sarolta szász-hildburghauseni német hercegnő és Lajos Károly Ágost herceg, a később I. Lajos bajor király 1810. október 12-i esküvőjére vezethető vissza.

A müncheni városkapu előtti mezőn tartott esküvőn több mint negyvenezer lelkes bajor alattvaló vett részt, akiket az akkor nagyon népszerűnek számító lóversennyel szórakoztattak. A rendezvény olyan jól sikerült, hogy a szervezők elhatározták, a rákövetkező évben is tartanak fesztivált az akkorra már a híres aráról Terézia-mezőnek elnevezett réten.

A következő évben a lóverseny mellett a hazai agrártermékek népszerűsítésére és a bajor gazdaság felpezsdítésére mezőgazdasági vásárt is tartottak. Ha nem is fő elemként, de ekkor jelent meg a sör is fesztiválon, majd az évek alatt az egyre több helyi sörfőzdék által felállított standnál mind több sör is fogyott.

Manapság jó néhány országban tartanak a müncheni Oktoberfesthez hasonló sörfesztiválokat, az idén a Városháza téren a hegyvidékiek negyedik alkalommal kaphatnak ízelítőt a mértékletes alkoholfogyasztás mellett a sörhöz kapcsolódó kulturális programokból is.

Hegyvidéki Sörfesztivál, augusztus 31.–szeptember 2.

A Városháza téren az alábbi programok várják a kerületi lakosokat:

Augusztus 31. csütörtök

16.00-17.30 DJ

18.00-19.30 Redbreast Wilson & The Mad Dog Margaritas