Gemini: egy legendás zenekar – koncert és emlékest a Hegyvidéken

A múlt század hatvanas és hetvenes éveiben Magyarország egyik jelentős együttesének számított Várszegi Gábor csapata, a Gemini. A fiatalok nem csak a fővárosban voltak oda értük, mivel a zenekar bejárta az egész országot, és rengeteg helyen működött izgalmas és népszerű klubja. A MOM Kulturális Központban november 12-én koncert és emlékest várja a legendás slágerek és a külföldi szupercsapatok, például a Deep Purple vagy a Bee Gees kedvelőit.

1964-ben megváltozott a magyar könnyűzenei élet: ekkor alakult meg a Gemini együttes. A csapat közel húsz éven át uralta a vidéki kultúrházakat, és képes volt arra, hogy minden héten színültig megtöltse a rajongóival a budapesti Ifjúsági Parkot. Rockrajongók nemzedéke nőtt fel az olyan dalokon, mint a Vándorlás a hosszú úton, a Semmi sem tart örökké, az Azon a szombat éjszakán és a Néked csak egy idegen is volt. November 12-én, vasárnap este ismét színpadra állnak az egykori zenekari tagok, valamint meghívott vendégeik, barátaik és zenésztársaik.

Az egész ország kedvencei

A Gemini zenészeinek minden népszerűségük dacára sem volt könnyű az útjuk. Bár már 1964-ben együtt zenéltek, az első és egyetlen nagylemezük csupán 1976-ban jelenhetett meg. Az együttes vonzotta magához a tehetséges vendégeket. Az eredeti felállásban Bardóczi Gyula, Németh Dezső, Petneházy Gábor, Pusztai István és Szabó György volt Várszegi Gábor zenésztársa. A későbbiekben sok új zenész is színpadra állhatott a Geminiben. Ahogy az évek teltek, nem csupán a személyi összetétel változott sokat..

Fejlődött és csiszolódott a tagok zenei ízlése, és egyre bátrabban keresték a saját hangzásukat. Ma már hihetetlennek tűnik, de a hatvanas évek elején szokatlan volt, hogy egy hazai könnyűzenei csapat magyarul énekeljen. A korai Gemini is amerikai és angol slágereket adott elő. Ugyanolyan otthonosan mozogtak a Volán klubjában, mint a rendőrség Tiszti Klubjában vagy a Taurus gumigyár kultúrtermében. Várszegi remek szervezőnek bizonyult. A csapata sétahajón is a közönség elé állt, és a hölgyek figyelmét azzal keltette fel, hogy divatbemutatókkal kötötték össze a szerepléseiket.

Nem kellett sokat várni a vidék meghódítására. Ekkoriban nagy népszerűségnek örvendtek a klubok. A fővárosi Gemini klubnak hatezer tagja volt. A rajongói táboruk rohamosan nőtt vidéken is. Az akkori hatóságok nem tették lehetővé, hogy lemezt adjanak ki, és bezárult előttük a rádiós, illetve a televíziós stúdiók ajtaja. Mindezt azzal ellensúlyozták, hogy elmentek a vidéki nagyvárosokba. Lelkes tömeg várta őket Kaposváron, Miskolcon vagy Nagykanizsán. Hamarosan a Balaton királyainak számítottak a nyári klubok miatt.

Magyar csapat – magyar dalok!

Közben itthon mind nagyobb lett az igény arra, hogy a hazai csapatok ne csak az akkoriban népszerű külföldi sztárok dalait adják elő, hanem megpróbálkozzanak a magyar szerzemények eléneklésével. A Gemini is felvette a kesztyűt.

Tar Imre, Huszár Erika, Várszegi Gábor, Tardos Péter, Viktor Máté és Heilig Gábor sokoldalú slágergyárosnak bizonyult. A hetvenes évek elején sorban jöttek ki a népszerű, és immár kislemezen is kiadott dalaik. Egy egész ország dúdolta az olyan slágereket, mint a Nem nyugszik a szívem, a Lívia, a Vándorlás a hosszú úton, a Holnaptól nem szeretlek, a Semmi sem tart örökké vagy a Végzet asszonya. A hetvenes évek elején már a színházakban is találkozhatott velük a közönség. Felléptek A fekete tó legendája című rockoperában, és közreműködtek a Vígszínházban a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról előadásán, amely egy egész nemzedéknek formálta a zenei ízlését. A József Attila Színházban pedig egy rockmusical keretében dolgozták fel Villon életét.

Ráadásul megnyerték a Magyar Rádió Tessék választani! könnyűzenei vetélkedőjét, és elhozták a Made in Hungary rádiós verseny közönségdíját. Gyakran játszottak együtt Koncz Zsuzsával, Orszáczky Miklóssal és Kovács Katival. Mind gyakrabban állhattak külföldi közönség elé is, nyugaton ugyanúgy felléptek, mint a Szovjetunióban.

A sikerek korszaka 1978-ig tartott. A csapat szétment, és néhány tagja új életutat választott. A legmarkánsabb változás Várszegi Gábor basszusgitáros, dalszövegíró életében következett be. A nyolcvanas években az USA-ban egy gyémántokkal foglalkozó céget irányított, majd a hazatérése után létrehozta saját vállalatbirodalmát, és jelentős labdarúgócsapatokat is vásárolt.

Az együttes tagjai 2001 után néhány alkalommal ismét együtt zenéltek. November 12-i emlékestjük igazi örömzenével kecsegteti az érdeklődőket. A felcsendülő számok segítik feleleveníteni a magyar rockzene annyira talán nem is távoli, de a legendák ködébe vesző korszakát.