Menü
2024-06-25
Egy különleges közlekedési eszköz krónikája – megnyílt a Fogaskerekű 150 kiállítás
Izgalmas és igazán különleges kiállítás várja azokat, akik szeretnének többet megtudni szűkebb lakókörnyezetünk érdekességekben bővelkedő múltjáról és a magyar közlekedéstörténet egyik legizgalmasabb időszakáról. Ükapáink és az ő szüleik 150 éve használhatták először a ma már igazi legendának számító svábhegyi fogaskerekű vasutat. A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény ezt az eseményekben gazdag másfél évszázadot mutatja be.
A Budapestre ellátogató turisták között ugyanolyan népszerű kerületünk egyik büszkesége, a fogaskerekű vasút, mint honfitársaink körében. Nem sokkal a kiegyezést követően Svájcból jött el közénk Cathry Szaléz Ferenc mérnök, aki mindent tudott arról, hogyan lehet korszerű tömegközlekedést, vasutat építeni a legmeredekebb bércek oldalába is.
A magyar metropolisz városatyái úgy döntöttek, a Svábhegyen is szükség lesz fogaskerekű vasútra. A lehető legjobb minőségre törekedtek, ezért a kivitelezési munkák irányításával Cathryt bízták meg. A mérnök kezdetben azt gondolta, csak rövid időre jön Magyarországra. Csakhogy lenyűgözte hazánk szépsége és az itt élő emberek derűje, barátságossága. A rá bízott feladat elvégzése után sem tért vissza az Alpokba, mert szépapáink és szépanyáink között Budapesten talált magának új hazát.
Látványos érdekességek
A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény már sokszor csábította képzeletbeli időutazásra a szűkebb pátriánk múltja iránt érdeklődő „hegylakókat”. Az egykori lóvasút-végállomás csodálatosan felújított és kibővített épületegyüttesében, a Zugligeti út 64. alatt található gyűjtemény munkatársai a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeummal együtt szervezték meg a Fogaskerekű 150 című kiállítást, ahol rengeteg érdekességgel várják a látogatókat.
A fogaskerekű igazi unikum, egy olyan tömegközlekedési eszköz, amire jogosan lehet büszke minden itt élő.
A kiállításon feltárul előttünk a vasút múltja: az építkezés első kapavágásától kezdve napjainkig. Megnézhetjük az eredeti műtárgyakat, sok makettet, archív képeket, és hála a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum világszínvonalú gyűjteményének, még egykori eszközöket és jegyeket is láthatunk. Egy különleges installáció is segít az időutazásra készülőknek. Figyelemreméltó térbeli vizuális formában tekinthetjük át a fogaskerekű útvonalának állomásait.
A kiállítás megtekintése kellemes kikapcsolódás lehet az egész családnak. Szerdától vasárnapig 10–18 óra között nézhetjük meg, ráadásul a belépés díjtalan.
Népszerű ma is
A 19. század második felében rohamos fejlődés kezdődött a Svábhegyen. Lassacskán eltűntek az addigi szőlők és erdők, a helyükön pedig elegáns villák, nyaralók épültek. Rengeteg híresség járt fel kikapcsolódni ide. A korszak „celebjeit”, a művészeket, az írókat, a színészeket és az arisztokratákat a kirándulni vágyók tömegei követték. Már 1868-tól kezdve lóvasúton lehetett eljutni Zugligetig a Lánchídtól.
Három évvel később megnyitották az első európai fogaskerekű vonalat. A honi városatyák ennek a csúcstechnológiáját próbálták átültetni a Svábhegyre. A város hatóságai gyorsan megadták a szükséges engedélyeket, és alig öt esztendővel az első európai fogaskerekű beüzemelése után el is indult a svábhegyi is.
Cathry Szaléz Ferenc és a magyar munkatársai remek munkát végeztek. Leküzdötték a hatalmas szintkülönbséget, így a kirándulók kényelmesen és gyorsan juthattak fel a magasba.
A budapestiek gyorsan a szívükbe zárták az új vasutat és annak kivitelezőjét. Cathry villát épített magának, és attól kezdve a magyar közlekedés fejlesztésének szentelte az életét. Hozzáértését bizonyítja a pozsonyi és az esztergomi Duna-híd. Rengeteg barátra talált a magyarok között, és folyamatosan dolgozhatott, alkothatott újabb és újabb világszínvonalú közlekedési megoldásokat.
Folyamatos fejlődés
A Svábhegy egyre inkább hasonlított a Magas-Tátra vadregényes tájaira. Az állomásépületet a romantikus hegyi állomásokról mintázták. Közvetlenül át lehetett szállni a zugligeti lóvasútra, és az úri közönség érdekében még a menetrendeket is összhangba hozták.
1890-ben elkészült a következő szakasz is. A vasútvonal hossza meghaladta a 3200 métert. A népszerű vonalat többször is felújították, korszerűsítették. 1827-ben kezdődött meg a villamosítása, 1973-ban rendbe hozták a pályát és a különböző berendezéseket. Kezdetben három svájci gőzmozdony húzta a szerelvényeket, ám ezeket is korszerűbbekre cserélték. 1910-től a fogaskerekű télen is közlekedett. Ekkor elkerülhetetlenné vált, hogy a nyitott kocsikat komfortosabbá tegyék. 1973-tól vadonatúj osztrák szerelvények közlekedtek a budapesti hegyoldalon. Később úgy korszerűsítették, hogy kerékpárt is lehessen szállítani rajtuk.
Az idő azonban, mint mindenen, a fogason is nyomot hagyott. A Hegyvidéki Önkormányzat ezért már évekkel ezelőtt kezdeményezte a fogas teljes megújítását, és a Normafához, illetve a kerület alján található nagy közlekedési csomóponthoz, a Széll Kálmán térhez történő meghosszabbítását. A tervek elkészültek, az engedélyek megvannak, már csak forrást kell találnia a Fővárosnak a megvalósításhoz.
Addig is érdemes a szép nyári időjárást kihasználva e klasszikus járművel felmenni a zöldbe, hogy egy jót kiránduljunk a főváros talán legszebb természeti adottságú kerületében. Ha pedig megtekintjük a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény kiállítását, magunk is szakértő szemmel nézhetjük a szerelvényeket, a megállóhelyeket. A gyűjtemény a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont épületében tekinthető meg.
