Ártatlanok – drámai emlékek a híres Kner család életéből

Nem mindennapi kulturális élményben lesz része azoknak, akik július 6-án ellátogatnak a MOM Kulturális Központba, hogy ott Hegedűs D. Géza rendezésében megtekintsék a Kner család életét bemutató izgalmas előadást. A felolvasószínház közreműködői egyszerre szólítják meg a szívünket és az elménket. Munkájuk egy fontos történelmi és kordokumentumra, a Levelek a Kner család életéből 1938–1949 című könyv szöveganyagára épül. 

 

Hegedűs D. Géza, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező, egyetemi docens, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja döbbenettel, majd egyre nagyobb érdeklődéssel olvasta el Elek Tibor színházigazgató, dramaturg szövegkönyvét a Kner család megpróbáltatásairól. Egy olyan történet került a kezébe, amelyik nem egyszerűen csak bemutatta egy vidéki magyar zsidó család mindennapjait a hazai történelem egyik legsötétebb időszakában, de többféle formában is feldolgozta egy mikromiliő értékes kulturális hagyatékát.

Hála Erdész Ádám történész-levéltáros és Szil Ágnes író munkásságának, az olvasó és a színházba járó ember is korábban elképzelhetetlen pontossággal ismerheti meg a magyar történelem ezen időszakát. Az egykori szörnyűségek túlélői mesélik el, mi történt egy zsidó család tagjaival a II. világháború előtti, alatti és utáni teli években. A történet szereplői rengeteget tettek a magyar kultúráért, irodalomért. Ha megnézzük az előadást, betekintést nyerhetünk a világhírű nyomdász- és művészdinasztia életébe.

 

Példát mutatott a vidéki Magyarországnak

Kner Izidor 1860-ban született Gyomán. A hazai nyomdászat és a könyvkötészet fontos személyisége az életútjával és a munkásságával illusztrálja, hogy az osztrák–magyar kiegyezést követően a tehetséges, szorgalmas és hatalmas munkabírású vállalkozók miként változtatták meg a vidéki hétköznapokat. Kner egyszerű körülmények között kezdte, ám folyamatosan képezte magát, bővítette a tudását. Szülőhelyén, Gyomán nyitotta meg egyszemélyes könyvnyomdáját. Fáradhatatlanul dolgozott, és az egész családját belevonta a munkavégzésbe.

Olyan példát mutatott a gyermekeinek, hogy azok maguk is a vidéki Magyarország sikeres alakjai lettek. A századforduló idején már jelentős hazai vállalkozónak számított, hiszen ekkoriban már közel ezerötszáz kiadványt kezelt a nyomdája. Olyan korszakban robbant be a köztudatba, amikor a legnagyszerűbb művészek járultak hozzá a hazai könyvgrafika és illusztráció sikeréhez. Az állam is felfigyelt Kner tehetségére: a boldog békeidőkben a történelmi magyar területek közel fele az ő nyomdájában készíttette a dokumentumait. A sikertörténet az I. világháború kitöréséig tartott. Ekkoriban már száz embernek adott munkát a különféle vállalkozásaival. 

 

Egy sötét korszak hajnalán

Az I. világháború elveszítését követően véget ért az addig töretlennek tűnő fejlődés. A Kner család is átélte a trianoni békekötéssel járó megpróbáltatásokat. A bajok akkor kezdődtek, amikor a megszálló románok elrabolták a nyomda felszerelését, ráadásul a trianoni határok miatt a vállalkozás elveszítette a piaca jelentős részét. A magyar kultúrát a nemzeti létünk megmaradása legfőbb zálogának tekinthető kisvárosi környezet azonban nem feledkezett meg arról, hogy Kner mit tett a hazai ipar fejlesztéséért. A nyomdája megalapításának 50. évfordulóján céhes mesteri címet kapott. Amikor azonban 1935-ben elhunyt, a gyermekei jól érezték, hogy az akkori Magyarország már nem hasonlít a boldog békeidők korszakára. Az egyik fia ezért úgy döntött, hogy kivándorol Amerikába.

 

Az iszonyat kora

A család hagyományait, kulturális örökségét továbbvivő Kner Imre 1939 januárjában tudta, hogy halálos veszély fenyegeti őt magát, a családját és a hazai zsidó közösséget is. A panaszait ezekkel a szavakkal foglalta össze az egyik legjobb barátjának: „Lehetetlen, hogy azért, amit végeztem és létrehoztam, a halálos ítélet legyen a jutalmam, kedves Miklósom. Ártatlannak érzem magam. Sok álmatlan éjszaka keserves kínlódásába került, amíg azt a feltett kérdést: a magyar népnek szüksége van-e az én pusztulásomra, jobb lesz-e neki, ha elpusztulok, használok-e neki azzal, ha elveszek, eldöntöttem. Rájöttem, hogy nem használ neki.”

A korábban alig ismert kortörténeti dokumentumokat is feldolgozó előadás szöveganyaga feltárja előttünk egy világhírű nyomdász- és művészdinasztia életének ezernyi titkait. Megismerhetjük Kner Izidor Gyomán, Budapesten és Chicagóban élő leszármazottainak sorsát, ráadásul első kézből, hiszen a saját szavaikkal fogalmazzák meg, hogyan élték át e történelmi időszakot. Visszatérő kérdés volt számukra az, hogy maradjanak-e itthon, vagy inkább külföldön keressenek-e maguknak új életet, boldogulást.

A történelem kérdéseire a család minden tagja a maga sajátos módján adta meg a választ. Az előadás megmutatja, milyen stratégiákkal sikerült némi boldogságot kicsikarni maguknak egy olyan világban, amelyik a szó szoros értelmében halálba küldte a magyar zsidóságot. Az előadás érdekessége, ahogy az Amerikába kivándorlók felelevenítik a beilleszkedéssel járó nehézségeket, és drámai az, ahogy a holokauszt áldozatai és túlélői visszatekintenek életük legrettenetesebb éveire. Az előadás során számos tragikus emberi sorsot ismerhetünk meg. A darabot Hegedűs D. Géza rendezte, a dramaturg Elek Tibor.