Psszt! Némafilmvetítés – klasszikus alkotások élő zongorakísérettel

Nincs szükség időgépre ahhoz, hogy nyáron felidézhessük a boldog békeidők hangulatát. E nosztalgikus kikapcsolódáshoz elegendő ellátogatnunk a Lóvasút Kulturális Központba, ahol Répászky Miklós Dániel várja az érdeklődőket egy igazi kulturális különlegességgel. 

 

A Lóvasút Kulturális Központ bekerült a legizgalmasabb fővárosi kulturális intézmények közé. Olyan érdekességeket tekinthetünk meg itt, amelyekhez hasonlók hosszú ideje – a némafilmek esetén több mint száz éve – hiányoztak a budapesti kulturális palettából. Ehhez persze szükség van olyan művészekre, mint Répászky Miklós Dániel. A zongorista felidézte a hazai és a nemzetközi filmtörténet egyik klasszikus korszakát, és úgy döntött, nosztalgikus időutazásra csábítja azokat, akik szívesen megnéznének néhány klasszikus némafilmet. 

Igazi különlegesség, hogy ezeket az alkotásokat élő zenével, zongorajátékkal kíséri. A könnyed kikapcsolódást ígérő nyári vetítéseken láthatók komolyabb, elgondolkodtató alkotások is, de azok sem fognak csalódni, akik szeretnének jót kacagva kikapcsolódni. Számukra páratlan élményt jelenthetnek a rajzfilmgyártás aranykorának legmulatságosabb alkotásai. Nem túlzás azt mondani, különleges élményben lehet részük mindazoknak, akik beülnek az ingyenes rendezvényre. 

 

Egy korszak meghatározó alkotásai

A júliusi és az augusztusi vetítések programjának összeállításakor a szervezők szeme előtt az lebegett, hogy a némafilmekre támaszkodva átfogó kulturális élményt nyújtsanak az igazi különlegességekre vágyóknak. A Lóvasút falára éppen ezért a klasszikus rajfilmek mellett olyan alkotásokat is vetítenek, amelyek annak idején meghatározó élményt jelentettek a filmgyártás hajnalán moziba járóknak. 

Július 11-én este egy 1926-os klasszikust, A generálist nézhetjük meg.

E vígjáték főszereplője nem más, mint Buster Keaton amerikai színész, a két világháború közötti időszak egyik leghíresebb nevettetője. Egy olyan korszak óriásai közé tartozott, akiknek filmjeit ugyanolyan sikerrel játszották Amerikában, mint Európában, a távoli gyarmatokon, Indiában vagy az afrikai filmszínházakban. Keaton a húszas évek legnagyobb sztárjai közé tartozott, és az tette különlegessé, hogy a filmvásznon gyakorlatilag sohasem nevetett. Először New Yorkban, majd Kaliforniában dolgozott. A húszas évek elejétől kezdve leforgatott húsz rövid- és tucatnyi egész estés játékfilmet. Az évtized derekára az egyik legnagyobb amerikai sztár volt. 

 

Egy elfelejtett történelmi pillanat

Dacára annak, hogy Keaton filmjeiben központi szerep jutott a nevetésnek, a humornak és az akciójeleneteknek, olyan filmeket is készített, amelyek elgondolkodtatták a nézőit. Ezek közé tartozott A generális. Ekkoriban még élt az a nemzedék, amelyik megélte az amerikai polgárháborút. A moziba járó fiatalok a szüleiktől vagy a nagyszüleiktől hallhattak erről a történelmi eseményről.

Keaton vakmerő döntést hozott, amikor feldolgozta egy fiatal mozdonyvezető világháborús kalandjait. A generális érdekessége, hogy megtörtént eseményeken alapul. A történet főszereplője nem egy ember, egy tábornok, hanem egy gőzmozdony.

A kalandok hőse, Johnnie Gray imádja a Generálisnak becézett hatalmas járművet. A félelmetes szerkezetnél csupán egyvalakit szeret jobban, Annabelle-t, akit Marion Mack, a korszak ünnepelt színésznője játszott.

Az izgalmas szerelmes történet tele van mulatságos félreértésekkel. Az északiak elrabolják Johnnie kedvenc mozdonyát, amin rajta van a fiú szerelme is. Johnnie azonban nem nyugszik bele ebbe, hanem gyalog, majd egy kézihajtányon, sőt egy biciklin próbálja meg kiszabadítani a kedvesét. Az izgalmas és mulatságos történések során sikerül bebizonyítani szerelmének, hogy igenis bátor férfiú, aki az élete kockáztatása árán is hajlandó azokért küzdeni, akik közel állnak a szívéhez.

 

Felhőtlen kikapcsolódás

Július 25-én este klasszikus rajzfilmek következnek. Az amerikai animáció a némafilmek korszakában is vicces alkotásokkal szórakoztatta a moziba járókat. Ezeket eleve úgy képzelték el, hogy egy zongorista, esetleg egy kisebb zenekar gondoskodik a megfelelő zenei aláfestésről, miközben a vásznon peregnek az események.

Az első filmek még a boldog békeidőkben készültek, de a gyártás a világháború során sem állt le. Amikor elhallgattak a fegyverek, ugyanúgy készültek komoly témákat feldolgozó rajfilmek, mint a szórakoztatásról gondoskodó alkotások.

Az amerikai rajfilmgyártás óriása, Walt Disney is e korszakban kezdte el a kísérletezést. A nagy áttörésre 1928-ban került sor, ekkor született meg a mai napig népszerű Miki egér.

A mulatságos figura színrelépése azonban egy korszak végét is jelentette. A filmszínházakba ugyanis hamarosan bekerültek az első hangosfilmek, és a stúdiók azonnal a váltás mellett döntöttek. Az amerikai némafilmes animációk nagy korszaka véget ért, ám a moziba járóknak emiatt nem kellett aggódnia, mert a hangosfilm olyan hősöket hozott magával, akiket ma is ismerünk és szeretünk. Miki egér mellett megjelent Donald kacsa, Tapsi Hapsi vagy Tom és Jerry. A klasszikus rajzolt alkotásokból július 25-én és augusztus 27-én is megtekinthetünk egy szellemes, kacagtató válogatást.