A lány, aki csillagász lett – Balázs Júlia csodálatos élete

A népszerű XII. kerületi kulturális intézményben egészen különleges módon fejezik be a január hónapot. 31-én a Tamási Áron teremben nagy örömmel várja az érdeklődőket Balázs Lajos és Kis László, a Svábhegyi Csillagvizsgáló régebbi és a mostani főigazgatója, valamint Jurcsik Johanna csillagász, Detre Villő, Balázs Júlia leánya és természetesen az a nagyon tehetséges író, akinek az első magyar női csillagász életéről szóló könyvet köszönhetjük.

 

Izgalmas téma

Kertész Edina neve nem ismeretlen a magyar könyvrajongók előtt. Nem csupán a legkisebbeknek írja a műveit, de olyan fontos témákat dolgoz fel, amelyekkel eddig nem nagyon foglalkoztak a honi tollforgatók. Az előbb jó okkal neveztük a hónap végi előadást és beszélgetést nem mindennapi különlegességnek. Ritka dolog, hogy egy téma ugyanolyan jól megállná a helyét a könyvajánlók között, a felnőtteknek szóló programjavaslatok sorában, mint ahogy méltán igényt tart a gyermekek érdeklődésére is. Olvasóinkat éppen ezért egy olyan programra invitáljuk, amelyikre érdemes elhozni magukkal gyerekeiket vagy az unokáikat is.

 

A szép mesék szerelmese

Kertész Edina 1976-ban született Budapesten. Kisgyermekként falta a meséket, ám sokáig fel sem merült benne, hogy egy szép napon elismert író lesz. Sikerében fontos szerep jutott a véletlennek, vagy ha úgy tetszik, a sors akaratának. Egy új házba költözve megismerkedett Horváth Mónika illusztrátorral, aki épp egy pályázatra készült. Örömmel mutatta meg új barátnőjének a rajzot, amelyen sok bájos házikó volt.

Edinát lenyűgözte a kép, ezért rövid szöveget írt hozzá, amellyel tizenegy évvel ezelőtt közösen indultak az Aranyvackor meseíró-pályázaton. A mű nagy sikert aratott, és azóta Kertész Edinának több könyve is megjelent. Mostanra beszippantotta az irodalom világa, hosszú órákat tölt a számítógépe előtt ülve, miközben jut ideje a családja számára is.

 

Egy másik világ leánya

Kilencven évvel ezelőtt egy fiatal nő ült a Budapesti Műszaki Egyetem laboratóriumában. Fáradt volt, de boldog, mert nemrég jött le a Svábhegyről, ahol egész éjjel az égitestek titkait fürkészte. Balázs Júlia azon töprengett ezen a reggelen, hogyan egyeztesse össze szakmája kihívásait a családanya és feleség embert próbáló feladataival. Ha magazinunk olvasója január 31-én ellátogat a Kulturális Szalonba, akkor Detre Villőtől, a csillagász lányától kérdezheti meg, hogy ez a nagy feladat miként sikerült az édesanyjának.

Balázs Júlia 1907-ben született Budapesten. A Mária Terézia Leánygimnáziumba járt, majd az 1925-ös érettségijét követően beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetemre. Tanulmányait doktori fokozattal 1930-ban fejezte be. Ekkor már pontosan tudta, hogy a csillagászattal kíván foglalkozni.

A tehetséges fiatal nő igen nagy fába vágta a fejszéjét. Akkor rajta kívül egyetlen magyar női csillagász sem létezett. Kortársai csodálkozva, de elismeréssel hajtottak fejet előtte. Lenyűgözte őket kitartásával és szorgalmával. Először a Budapesti Műszaki Egyetemen dolgozott, majd a Csillagvizsgáló Intézetben, 1938-tól kezdve már tudományos munkatársként.

Ez az esztendő azért is volt fontos számára, mert ekkor kötött házasságot Detre László csillagásszal. Négy gyermekük született, akik az élet számos területén – a geológiában, az építészetben vagy éppen a nemzetközi vitorlásversenyeken – remekül megállták a helyüket. Balázs Júlia lenyűgöző tudományos munkásságára ma is büszkén tekintenek vissza a magyar csillagászok. 1959-ben még egy elméletet is elneveztek róla. Komolyan foglalkoztatták a csillagok mágneses pólusain időnként észlelhető kitörések. Munkássága elismeréseként több nemzetközi szervezet választotta tagjává, és szakmunkáit mind a mai napig olvassák a tudósok.

 

Szép, igaz mese

Kertész Edina ennek a figyelemre méltó magyar kutatónak az életét dolgozta fel gyönyörűen illusztrált gyermekkönyvében. A képeket Bölecz Lilla rajzolta. A szerző már korábban is foglalkozott a kiemelkedő magyar nőkkel, így nagy örömmel dolgozta fel a maga szakterületén úttörőnek számító Balázs Júlia életét.

A könyv világosan és érthetően szól a gyerekekhez. A kicsik megismerhetik Juli nénit, aki egy csillagvizsgálóban élt gyermekeivel és a férjével. Hatalmas kertjükben maguk termelték az ennivalót, és a gyerekek nyulak meg kecskék között játszadoztak. Júlia nappal hétköznapi dolgokkal foglalkozott, a sötétség beálltát követően viszont az elsők között adott választ a csillagok fényességével kapcsolatos legnehezebb kérdésekre is. A könyv másik különlegessége, hogy a szerző első kézből gyűjthetett hozzá információt. Sokat beszélt Júlia gyermekeivel, így az izgalmas történetnek minden része valós tényeken alapul.

A könyv remek olvasmány a felnőtteknek is. Feleleveníthetik a saját múltjukat, és belegondolhatnak abba, hogy milyen volt a szüleik vagy a nagyszüleik élete a 20. században.

A rendezvényen a szerző és a meghívott vendégek is örömmel várják a látogatók kérdéseit. Sok mindent tudhatunk meg a hegyvidéki csillagászat múltjáról, de a mesekönyvírás kulisszatitkairól is.