Szerelem, kettős élet és az elengedéssel járó fájdalom – válogatás a könyvesboltok izgalmas kínálatából

Családi viszálykodás és az istenek dühe

Madeline Miller amerikai író remekül ismeri az ókori Görögország csodálatos hőskölteményeit és mitológiáját. Számos hős közül választhatott volna, ám ő egy rendkívül erős, minden nehézségen és szenvedésen felülkerekedő fiatal nő történetét írta meg. A 

Kirké magával ragadó eposz a szerelemről és a veszteségről, a családon belüli intrikákról és vetélkedésről, valamint arról, hogy a férfiak világában milyen nehézségek várnak a maga útján haladó nőkre.
 

Kirkével kisgyermekkorában ismerkedünk meg. Nem hétköznapi ember, mert az apja maga Héliosz, a napisten. A kislány, elfordulva szüleitől, felfedezi magának az egyszerű halandókat. Felcseperedve kiderül róla, hogy mégiscsak egyfajta istennő. Varázserő lakik benne, és a tudásával még a régi isteneket is bajba sodorhatná. Nem csoda, hogy Zeusz megdühödik rá, és száműzi egy távoli szigetre.

Kirké azonban ott is a maga útját járja. Továbbfejleszti, gyakorolja titkos tudományát, és megtanulja, hogyan lehet megszelídíteni a vadállatokat. Dacolva az emberek és istenek haragjával, azért küzd, hogy megvédje azt, amit leginkább szeret. A regény nagyszerű olvasmányélmény az ókori kultúra szerelmesei számára, de azoknak is, akik kíváncsiak, hogyan állja meg a helyét egy elszánt nő az istenségek között.

 

Egy férfi két élete

Jeffrey Archert jogosan tartják az elképesztően fordulatos kalandregények nagymesterének. Új könyve egy több évtizedet átölelő, lenyűgöző képet fest elénk a hidegháború könyörtelen világáról. A Fej vagy írás főhőse, Alekszandr a hatvanas évek végén a szovjet fiatalok megszokott, szürke, nélkülözéssel teli hétköznapjait éli. Az élete váratlan, tragikus fordulatot vesz, amikor az apja összetűzésbe kerül a rettegett szovjet titkosszolgálattal. A KGB megöli a férfit, a fiának pedig menekülnie kell.

A szerző egészen különleges megoldást választott: a kikötőben Alekszandrnek el kell döntenie, hogy Amerikába vagy Angliába akar-e szökni az édesanyjával. Ekkor nyer értelmet a regény címe. A fiú feldob egy pénzérmét, és annak az útmutatását követi.

Archer azonban a fordulatos mesemondás mestereként végigvezet minket a történet mindkét szálán. Párhuzamosan láthatjuk, hogyan alakult Alekszandr élete a britek között és Amerikában. A szellemes történet számtalan meglepő fordulatot rejteget. Igazi csemege azoknak is, akik jól ismerik a sikeres író korábbi műveit.

 

Hol kezdődik a halál?
 

Maylis de Kerangal francia író 2017-ben elnyerte a rendkívül tekintélyes Wellcome díjat, a Hozzuk rendbe az élőket című regényéért. A kritikusoknak jó okuk volt arra, hogy megjutalmazzák az alkotást. A könyv azon irodalmi művek közé tartozik, amelyek a maguk eszközeivel az orvostudományt népszerűsítik.

Főszereplőinek nagyon nehéz döntést kell meghozniuk. A szomorú alaphelyzet az, hogy három fiatal fiú súlyos balesetet szenvedett. Az orvosok megállapítják, hogy a tizenkilenc éves Simonnál beállt az agyhalál. 

A kétségbeesett szülők nehéz helyzetbe kerülnek, amikor az élet és a halál közötti vékony sávban haladva megértik, hogy Simon testének szerveit transzplantációra felajánlva megmenthetik mások életét. A regény lenyűgözően mutatja meg a szervátültetés folyamatát, a szülők erkölcsi dilemmáit és az orvosok küzdelmét. Sikerét jól mutatja, hogy színdarab és film is készült belőle.

 

Nyomozás a múltban és a jelenben

Ali Smith skót író új regényének két hőse is van. Egyikőjük a reneszánsz korában festőművészként dolgozott Itáliában, a másik viszont a kortársunk, egy angliai tizenéves.

Sokáig nem is sejtik egymás létezését. Mind a kettőjükre komoly küzdelem vár. Francesco a művészetéért harcol, míg George elhunyt édesanyját gyászolja. A Hogy lehetnél mindkettő című regény két történetet tár elénk.

Francesco szelleme találkozik George-dzsal. Közös erővel próbálják meg kideríteni, hogy jogos-e az, amire a fiú gyanakszik. Lehet, hogy az édesanyja haláláért a titkosszolgálat a felelős?

 

Irány Magyarország!

Elif Batuman amerikai író egyformán jól ismeri hazánkat és az előkelő egyetemek világát. A félkegyelmű című regényének főszereplőnője egy kíváncsi, életvidám és érzékeny egyetemista. A török származású Selin orosz nyelvet akar tanulni egy amerikai egyetemen, amikor beleszeret egy magyar matematikusba. Úgy dönt, hogy meglátogatja a fiút Heves megyében.

Csodálatos élmények várnak rá Magyarországon, ahol megbarátkozik új szobatársával, a kitömött menyéttel és a Mátra Múzeum mamutjával. A történet nagyon aranyos, megvan a maga sajátos, kedves humora.

A török lány lassanként komoly felnőtt nővé válik, miközben megismerkedik a vidéki Magyarországgal. Számos izgalmas élmény után már nemcsak azt tudja, hogy tejföllel minden étel sokkal finomabb, de világosan látja azt is, hogy hol a helye az életben, és milyen jövőt szeretne magának.

 

Elengedés és szerelem

Eithne Shortall ír szerző egy csapásra belopta magát az igényes szerelmes regények kedvelőinek a szívébe Az élet Henry után című művével. Egy nehéz témát sikerült megragadnia, mégpedig felesleges sallangok, giccses érzelgősség nélkül. A történet főszereplője, Grace szerelmi bánattól szenved, két hónappal korábban ugyanis meghalt élete nagy szerelme, Henry.

A lány nem tudja feldolgozni a veszteséget. Görcsösen ragaszkodik a múlt árnyaihoz. Néha már maga is aggódik amiatt, amit csinál, ráadásul mindenütt Henryt látja. A mély líraisággal megírt történet akkor vesz drámai fordulatot, amikor Grace azt hiszi, hogy a szerelme visszatért a sírból. Hamarosan azonban kénytelen lesz belátni, hogy nem erről van szó.

Egy olyan férfit vetett elé a sors, aki megszólalásig hasonlít a néhai Henryre. Ugyanúgy néz ki, de mégsem azonos vele. Mit tehet ebben a helyzetben egy szerelmes nő? Hogyan dolgozza fel azt, hogy a meghitt külső egy vadidegent takar? Az élet végtelen körforgásáról szóló történetet Írországban tavaly az év könyvének választották.