Rózsák, könyvek és egy sárkány – gondolatok április 23-án, a könyv világnapján

Katalóniában él egy gyönyörű hagyomány. Az ősi időkben az emberek Szent Györgyhöz fordultak segítségért, mert a földjüket egy gonosz sárkány pusztította. A legendás keresztény hős bátor lovagként szembeszállt a fenevaddal, és ádáz küzdelemben legyőzte. A sárkány vére kifröccsent a földre: csoda történt, abban a pillanatban ugyanis gyönyörű rózsák nőttek elő a talajból, amelyek illatukkal megvigasztalták a korábbi pusztítás miatt szomorkodókat. A Sárkányölő vaskesztyűbe bújtatott kezével letépett egy rózsát, és azt odaadta a fenevadtól megmentett gyönyörű hercegnőnek. 

Ezzel mind a mai napig élő hagyományt teremtett. A katalánok ugyanis Szent György (vagy ahogy ők mondják, Sant Jordi) napján virágokat ajándékoznak egymásnak. Ráadásul most már nemcsak rózsákkal lepik meg egymást, hanem szép könyvekkel. 

Katalóniában ezen az egy napon több mint másfél millió könyvet értékesítenek a boltokban, és hatmillió szál rózsa kerül új gazdához. A katalánok hagyománya azóta lassacskán elterjedt a világ más részein is.

A járvány kitörése előtt egy évvel több mint ötven országban közel százötven rendezvényt és ünnepséget szerveztek az önkéntes könyvbarátok. Gyerekek és felnőttek egyaránt fontosnak tartották, hogy így mutassák ki az irodalom és az olvasás iránt érzett szeretetüket.

 

A könyv napja

A katalánok annyira fontosnak tartották ezt az ünnepet, hogy 1995-ben az UNESCO elé járultak, és azt javasolták, hogy a rózsák és a könyv ajándékozásának napja legyen világnap. Így ugyanis minden ember részesülhet ebben a csodálatos élményben. Azért is ezt a napot választották, mert világszerte április 23-án emlékeznek meg az európai irodalom két óriása, William Shakespeare és Miguel de Cervantes halálának évfordulójáról.

Az ötlet 1929-ben merült fel a Barcelonában élő Vicente Clavel íróban. Úgy vélte, helyes volna a nagyjából hat évszázada megünnepelt Rózsák és könyvek napjához kapcsolódva megszervezni egy olyan rendezvényt a helybelieknek, amelyen az olvasást és természetesen a szép könyveket is népszerűsítik. 

Szent György alakja kiválóan illett ehhez az új ünnephez. A Kr. u. 3. évszázad végén élt római katona a korai keresztény egyház egyik fontos védelmezője. Jó néhány ország és város is a védelmezőjévé választotta. Egyike lett a katolikus egyház tizennégy segítő szentjének. A nevét Magyarországon is számos település viseli.

Később megváltozott az egykori római katona alakja. Amikor 1373-ban Kolozsvári Márton és Kolozsvári György megalkotta a Prágában álló világhírű Szent György-szobrot, azon már középkori páncélos lovagként ábrázolták.

Persze minden korban másként értelmezték, hogy mi az a szörnyeteg, amit a nemes lovagnak le kell győznie. Napjainkban, a könyv világnapján lándzsájával a tudatlanság és a műveletlenség sárkányát döfi át.

Itthon abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy korlátok nélkül válogathatunk a legjobb hazai és külföldi szerzők remekművei közül. Az új könyvesboltok valóságos fényárban úszó paloták, de a kis antikváriumok ajtaja fölött is folyamatosan csilingel a csengő, ezzel jelezve az újabb és újabb érdeklődők, vásárlók érkezését.

A magyarok többsége megbecsüli és a nagy becsben tartja a könyvet, ám a világon nem mindenki olyan szerencsés, mint mi. Még ma is előfordul, hogy távoli földrészeken könyveket égetnek és üldözik a műveltség hordozóit. Máshol a szegénység akadályozza meg azt, hogy a gyerekek megtanuljanak olvasni és szép könyveket vehessenek a kezükbe.

Az elmúlt évtizedek során sikerült több csatát megnyerni az írástudatlanság elleni harcban, ám napjaink Szent Györgyére további kemény harcok várnak. 

 

Egy másik lovag 

William Shakespeare-t nem kell bemutatni, hiszen a nagy drámaíró életét és munkásságát mindenki ismeri. Érdemes viszont egy pillantást vetni arra a spanyol íróra, akiről ugyanezen a napon emlékezünk meg.

Cervantest, az igencsak kalandos életű regény- és drámaírót sokan az első modern regény megalkotójának tartják. Egy olyan korszakban vett lúdtollat a kezébe, amikor hazája, Spanyolország a fél világot meghódítva a földkerekség legnagyobb birodalma lett. Az aztékok, a maják és az inkák birodalmának leigázása után hajószámra érkezett az ezüst és az arany Spanyolországba. Jutott belőle az irodalom támogatására is. A spanyol irodalom aranykorának legszebb művei közül is kiemelkedik Cervantes nagy műve, a Don Quijote. 

Ebben a regényben is fontos szerep jut a könyveknek és egy bátor szívű lovagnak. Csakhogy, eltérően Szent György lenyűgöző alakjától, Don Quijote inkább együttérzést kiváltó alak. Imád olvasni, de rossz úton halad. A múlt és a rég letűnt lovagok bűvöletébe kerülve kiszakad a saját világából, és nevetségessé válik. Érdekes, hogy amikor Cervantes megírta ezt a remekművet, valószínűleg maga is rab volt. Sikerült azonban kiszabadulni a fogságból, és Sevillában fejezte be a kortársai által háborodottnak tartott, idős nemes úr kalandjainak első részét. 

Don Quijotétől sokat tanulhatunk. Például azt, hogy ne adjuk fel az álmainkat, az ábrándjainkat, csak mert a külvilág kinevet. Ugyanakkor a regény felhívja a figyelmünket arra is, hogy még egy jó könyv kedvéért sem szabad hátat fordítanunk a valóságnak. Egyensúlyt kell teremteni a könyvek csodálatos élményei és a hétköznapok között.

 

Ma is segít egy szép olvasmány 

A mai, járványos világban nehezebb könyvet vásárolni, mint mondjuk két éve. Sok szaküzlet ugyanis az emberek egészségének védelmében gyakran hosszú ideig zárva marad. Szerencsére a 21. század harmadik évtizedében ez már nem akkora gond. Az interneten házhoz szállítással is rendelhetünk olvasnivalót, sőt, ha szeretjük az igazán modern dolgokat, a kedvenc könyveinket már modern formátumban, e-könyvként is elolvashatjuk. 

 

A Hegylakó Magazinban pedig minden hónapban várjuk Önöket legújabb könyvajánlóinkkal!