Jókedvű cowboyok – szeptember 17. a countryzene világnapja

A múlt század hetvenes éveinek második felében néhány különleges hangzású zenét játszó együttes tartotta izgalomban a magyar fiatalokat. Gyorsan és sokan megismerték az Anakonda, a Bojtorján vagy a 100 Folk Celsius nevét. A zenei életet irányítók zavarba jöttek, amikor megpróbálták skatulyába gyömöszölni az új formációkat. Mivel a zenészek népzenei alapú számokkal álltak a közönség elé, ezért támogatni is lehetett volna őket. A bürokratáknak azonban fejtörést okozott, hogy ezek az új bandák cowboyszerelésben álltak a színpadra, és egyértelműen „a kapitalista nyugatról” származott a Magyarországon ekkor bemutatkozó új műfaj, a country.

A döntéshozóknak nem volt különösebben nehéz dolguk: a country nálunk gyorsan rétegzenévé vált, ezek az együttesek pedig nem próbálták meg felforgatni a politikai rendszert, így a hatalom különösebben nem is törődött velük. A country szülőföldjén, az USA-ban azonban egész más volt a helyzet. Ott a legismertebb zenészek bekerültek a szupersztárok közé, és vendégként gyakran szerepeltek a Fehér Házban, az amerikai elnökök társaságában.

 

Vidékről srácok

A múlt század húszas éveiben rengeteg európai bevándorló élt az USA-ban. A különböző nemzetek gyermekei magukkal hozták a saját népzenéjüket. Az ír és a skót bevándorlók új otthonukban megismerkedtek a blueszal, illetve egy másik jellegzetes amerikai műfajjal, a gospellel. Gyorsan népszerűvé váltak a lassú balladák és a gyors ütemű táncok is.

Egyszerű megoldásokat alkalmaztak és a legkönnyebben hozzáférhető hangszereken, gitáron, dobon, hegedűn, harmonikán és bendzsón adtak elő fülbemászó dallamokat. Az USA-ban a nagy távolságok hozzájárultak ahhoz, hogy kialakuljanak a legkülönfélébb helyi irányzatok. A countryzene másképp szólt az Appalache-hegységben, Új-Mexikóban vagy éppen Louisiana környékén, a kreolok falvaiban.

Az első időszakban főként a déli államokban kedvelték ezt a műfajt. Jóval később az amerikai kongresszus azt a döntést hozta, hogy a countryzene szülőföldjének Tennesse államot kell tekinteni. 1927-ben ugyanis ott vették fel az első countryszámokat. Később a Georgia állambeli Atlanta vált a műfaj központjává.

1930 körül a technika fejlődésének köszönhetően megváltozott az USA zenei élete. Széles körben elterjedt a rádió, és ez hozzájárult ahhoz, hogy az addig elsősorban a vidéki lakosság műfajának tekintett irányzatot a nagyvárosok is megismerjék és megszeressék. A második világháború idején a műfaj új nevet kapott. Addig hillbillynek hívták, ám akkor elterjedt a ma is használt countryzene elnevezés. Az azóta eltelt évtizedek során az egyik „legamerikaibb” zenei irányzattá vált: erősen hatott a westernre és a bluesra, miközben azok is igen erősen befolyásolták a fejlődését.

Mindenekelőtt vidéken töretlen a népszerűsége. A rádiók esténként egyetlen zenei irányzat számaiból sem játszanak olyan sokat, mint a country legismertebb slágereiből.

A műfaj mai fővárosa Nashville, ahol az ötvenes évek közepétől kezdve sok milliós vállalkozások születtek a countryzenére alapozva. E korszak sztárjai külföldön gyakorlatilag ismeretlenek maradtak, otthon viszont mind a mai napig sok millióan rajongnak értük. Jelenleg az előadók hatodik nemzedékének zenéje bömböl a rádiókból.

Az amerikai könnyűzenének nincs olyan műfaja, amit ne próbáltak volna – több-kevesebb sikerrel – ötvözni vele. A „vadnyugati” országrészeken napokon át autózhatunk anélkül, hogy a többtucatnyi rádiócsatornán countryzenén kívül mást hallgathatnánk. A legnépszerűbb mai countrysztárok is elsősorban a szülőföldjükön ismertek.

Több, külföldön is jól eladható popzenész próbálkozott a műfajjal. Közéjük tartozott Beyoncé, Lady Gaga, Alicia Keys, Gwen Stefani, Justin Timberlake vagy Pink. Rengeteg tévécsatorna és még több rádióadó szakosodott a countryra. Ha egy fiatal énekes vagy banda elnyeri a tetszésüket, abból villámgyorsan szupersztárt tudnak csinálni. Ez történt Taylor Swifttel is. Első lemeze több mint öt éven át fent maradt a Billboard 200 sikerlistáján. A fiatal énekes húszévesen megkapta az év albumáért járó díjat, azóta pedig tíz Grammyt is begyűjtött. Az USA-n kívül a country közkedvelt műfajnak számít „a szomszédságban”, Kanadában és Mexikóban, de sok a rajongója Ausztráliában, Angliában, Írországban és meglepő módon Indiában, valamint Japánban is.

 

Hazai együttesek

Az első igazán ismert magyar countryegyüttes 1974-ben vette fel a Bojtorján nevet. A nyolcvanas évek eleje jelenti a pályafutásuk csúcspontját. Különös módon itthon nem bizonyultak annyira sikeresnek, mint Amerikában és Angliában. Jellemző, hogy sokan még ma is úgy érzik, hogy a magyar country elsősorban gyerekzene. Ezt azért gondolhatják, mert a Bojtorján együttes több olyan lemezen működött közre, például Halász Judittal, amelyeket a legkisebbeknek szántak.

Eljutottak a műfaj szülőföldjére, Nashville-ben fesztiváldíjat nyertek, Kansas államban pedig díszpolgárságot kaptak. Az ezredfordulón a csapat újjáéledt. Új Bojtorján néven rengeteget koncerteznek a határokon innen és túl. Székelyföldön óriási népszerűségre tettek szert monumentális koncertjeikkel.

Hasonló pályát futott be a hetvenes évek másik népszerű countryegyüttese, a 100 Folk Celsius. Külföldön igazi komoly countrycsapatnak tekintik őket, itthon viszont mindenekelőtt a gyereklemezek hoztak nekik népszerűséget. Pályafutásuk során több mint tízezer koncertet adtak, és közismert róluk, hogy sosem játszanak playbackről.

2017-ben egy igazi érdekességgel álltak elő. Feldolgozáslemezt adtak ki az Omega együttes dalaiból. Munkásságukat eMeRTon Díjjal jutalmazták. Első lemezükből nagyon sokat, 70 ezret értékesítettek. Bár egyre több gyerekeknek szóló albumot készítettek, időről időre meglepték rajongóikat felnőttes hangzású lemezekkel is.

Szeptember 17-én a countryzene világnapját azzal is megünnepelhetjük, hogy meghallgatjuk e két klasszikus hazai banda számait. Lehet, hogy kedvet kapunk tőlük a műfaj felfedezésére, és a tábortűz mellett ülve nemsokára vidáman énekeljük a Bojtorján és a 100 Folk Celsius legnépszerűbb slágereit a nyolcvanas évekből.