Határ a csillagos ég! – A világűr hete

Mielőtt Farkas Bertalan útra kelhetett volna, a magyar űrkutatás legjobb szakemberei már évtizedek óta dolgoztak azért, hogy honfitársaink minél többet megtudjanak a csillagos ég titkairól. Száz évvel ezelőtt épp közvetlen szomszédságunkban, a Svábhegyen kezdődött komoly építőmunka ezzel kapcsolatban.

Akkor rakták le a mind a mai napig működő korszerű csillagvizsgáló alapkövét. A Konkoly-Thege Miklós út annak a nagyszerű magyar természettudósnak a nevét őrzi, aki ógyallai birtokán megújította a hazai csillagászatot, és ezzel elősegítette, hogy nemzedékekkel később egy magyar ember is kiléphessen bolygónk légköréből.

Honfitársaink először 1946-ban tettek komoly lépéseket azért, hogy a korszak legkorszerűbb eszközeivel kapcsolódjanak be a kutatásba. Bay Zoltán csoportja hajtotta végre az első sikeres európai Hold-radar-kísérletet.

 

Sikerek sorozata

A következő évtized során megváltoztak a kozmosz feltárásának módszerei, és az ötvenes évek végét, a hatvanas éveket tekinthetjük az űrkutatás első aranykorszakának. Amikor az ENSZ 1999 végén úgy döntött, hogy szükség lenne egy olyan nemzetközi ünnepre, amelyik a tudósok és az űrhajósok erőfeszítésének állít emléket, akkor épp ennek a korszaknak eseményei közül válogatott. 2000 óta minden évben megünnepeljük a világűr hetét.

Azért október 4-én kezdődik, mert 1957-ben a Szputnyik–1-gyel első alkalommal sikerült emberi kéz által alkotott eszközt feljuttatni a világűrbe. Így vette kezdetét a kozmosz megismerésének és meghódításának a mai napig tartó korszaka. Az ünnepi hét végét október 10-e jelenti. Tíz évvel a Szputnyik fellövését követően ekkor született nemzetközi szerződés a világűr kutatásáról és békés felhasználásáról. Míg a kozmosszal addig elsősorban csak a tudósok, a csillagászok foglalkoztak, a szerződés aláírását követően a világűr több ország, így hazánk számára is „kézzelfogható” közelségbe került.

A magyar kutatók már a kezdet kezdetén bekapcsolódtak az Interkozmosz programba. Az itthon kifejlesztett világszínvonalú műszerek remekül megállták a helyüket a műholdakon, a kutatórakétákon, de a Vénusz és a Mars közelébe eljuttatott bolygóközi szondák fedélzetén is.

Farkas Bertalan 1980-ban, a Szojuz–36 fedélzetén az Interkozmosz közreműködőjeként jutott fel a Szaljut–6 űrállomásra.

A kilencvenes években megújult a magyar űrkutatás. Jó néhány szervezet foglalkozott és foglalkozik a hazai fejlesztésekkel és a nemzetközi együttműködésekkel. 2012-ben elkészült az első teljesen magyar építésű piko műhold. A Budapesti Műszaki Egyetem tudósainak hozzáértését dicsérő Masat–1-et az Európai Űrügynökség Vega hordozórakétája juttatta fel a világűrbe.

 

A nagy visszatérés

Napjaink legizgalmasabb, űrkutatással kapcsolatos témája a következő hazai űrhajós kiválasztása. A legjobb magyar szakcégek és egyetemek fejlesztik ki azokat a korszerű sugárzásmérő, telekommunikációs és földmegfigyelési műszereket, amelyeket valószínűleg az amerikaiakkal együttműködve visz fel magával a második magyar űrhajós a Nemzetközi Űrállomásra. E vállalkozás azzal kecsegtet, hogy a hazai közvélemény az eddiginél nagyobb figyelmet fog fordítani a honi űrkutatók áldozatos munkájára.

Magyarországon több egyetemen és kutatóintézeten végeznek űrkatatással kapcsolatos tevékenységet. A hazai űrkutatók közössége 2010-ben kapta meg a Magyar Örökség Díjat. A bírálóbizottság tizenegy kutatót név szerint is méltatott. Közéjük tartozik Charles Simonyi, a Kossuth-díjas fizikus, Simonyi Károly fia.

A dúsgazdag amerikai üzletember turistaként már két alkalommal is járt az űrben. Második utazása igazi szenzáció volt, mert korábban soha egyetlen „civil” sem járt kétszer odafent. Ez a helyzet persze gyökeresen átalakul a következő években, mivel jelenleg már – egyelőre csak a milliárdosoknak megfizethető áron – több magáncég kínál lehetőséget hosszabb-rövidebb űrkalandokra.

Ha minden a tervek szerint alakul, 2025-ig a második hivatalos űrhajósunk is feljuthat az űrbe. Annak idején Farkas Bertalan útja azt jelentette, hogy hazánk is bekerült azon nemzetek klubjába, amelyek kiléptek a csillagok közé. Igazi magyar sajátosságot jelent, hogy Farkas Bertalan megmutatta a magával vitt TV Macit, és ő olvasta fel az esti mesét a tévé előtt ülő gyerekeknek.

Fent a vendéglátói is nagyon örültek az érkezésének, mivel finom hazai ételekkel teli űrkonzerveket vitt magával, némi ízt és színt víve a kozmonauták viszonylag egyhangú étrendjébe.

A világűr hetének (angolul: World Space Week) eseményeit nemzetközileg koordináló tanácsnak jó néhány világhírű önkéntes tagja van. A legismertebbek közé tartozik a Holdra is eljutó Buzz Aldrin vagy a népszerű színész, Tom Hanks.

 

Ha szeretne többet megtudni a magyar csillagászatról és űrkutatásról, látogasson el a svábhegyi Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet , vagy a Svábhegyi Csillagvizsgáló honlapjára.