2022-04-28
Az élet apró hírnökei – április 30. a méhek napja Magyarországon
Ha egy tavaszi szép napot kihasználva sétára indulunk a XII. kerületben, akkor a fülünket mind gyakrabban megüti a méhek döngicsélése: a Hegyvidék ugyanis méhbarát kerület. Az elmúlt évek során komoly erőfeszítéseket tettünk azért, hogy egy fenntarthatóbb és élhetőbb városi környezetet kialakítva védjük és támogassuk apró, zümmögő barátainkat.
Az ősi idők népei a méheket a világ legszorgalmasabb állatfajának tartották. Ezek a kis jószágok fáradhatatlanul gyűjtötték és gyűjtik a mézet. Szervezettségükkel, nagy gonddal kialakított és védelmezett kaptárjaikkal mintaképül szolgáltak az ógörög városállamok filozófusai és a távoli Kína hatalmas császárjai számára is.
Ráadásul őseink csak akkor juthattak édességhez, ha ahhoz a mézet használták fel. A cukorrépa és a cukornád elterjedése előtt ugyanis nem nagyon ismertek más édesítőszert.
A méhek nélkül elképzelhetetlen a mindennapi élet. Vidéken járva néhány évtizeddel ezelőtt is mindenütt láthattuk őket, ám a környezetszennyezés miatt ritkábban találkozni velük. Egy nemzedékkel ezelőtt az emberiség még nem nagyon figyelt fel arra, hogy a méhek megfogyatkozása milyen drámai következményekkel járhat: a kilencvenes évek elejére azonban már mind többen rádöbbentek arra, hogy a méhek eltűnése, vagy éppen a számuk radikális csökkenése életveszélybe sodorhatná az egész világot.
Magyarországon évszázadokra visszatekintve komoly hagyománya van a minőségi méztermelésnek. Mivel nagyon fontos a méhek megmaradása, ezért 1994-ben az Országos Magyar Méhészeti Egyesület azt javasolta, hogy április 30-a legyen a méhek napja hazánkban.
Az élet szorgalmas szolgái
Az emberek évszázadokon keresztül azért kedvelték e rovarfajt, mert szerették a mézet. Nemrég azonban előbb a tudósok, majd a szélesebb közvélemény is rádöbbent, hogy a mérsékelt éghajlati öv országaiban a méhek minden más rovarnál több virágos növényt poroznak be. Ez azért nagyon fontos, mert ha valahonnan a környezetszennyezés vagy a klímaváltozás miatt felbukkanó invazív fajok térnyerése miatt eltűnnek a méhek, akkor ott nem lesz, aki helyettük beporozza a virágos növényeket. Ha egy növény nem lesz beporozva, akkor azon nem terem gyümölcs.
Ha ez a jelenség nagy területre kiterjed és éveken át tart, annak súlyos éhínség lehet a következménye. Magyarország szerencsére rendkívül jó hely a méhek számára is. Apró, szorgalmas barátaink olyan sűrűn élnek itt, hogy egyedül, gond nélkül el tudják végezni a legtöbb hazai növény beporzását.
A barátaik vagyunk
Kerületünk aktívan támogatja a BeePathNet projektet. Budapesti viszonylatban nem csupán gyönyörű erdőink és parkjaink vannak, de a magánházak, az intézmények és a társasházak kertjei is valóságos földi Paradicsomot jelenthetnek a méhek és a különféle beporzó rovarok számára. Több modern európai nagyvároshoz hasonlóan közös erővel fejlesztjük a fenntartható városi méhészkedést.
A méhek mellett több apró jószág is szorgoskodik azért, hogy virágba borulhassanak a kertjeink, a szobanövényeink, az erdők és a parkok. Kis segítőink közé tartozik a kardoslepke, a kacsafarkú szender, a közönséges lágybogár, a lyukakban élő fali méh, a földi poszméh, az égfoltos zengőlégy és több hasznos faj. Minimális erőfeszítéssel mi is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy gyarapodjon a számuk, és közvetlen lakókörnyezetünk a biológiai sokféleség környezetbarát oázisa lehessen.
A környezetvédelemre való nevelést érdemes a lehető leghamarabb elkezdeni. Ha egy gyermek már az óvodában megbarátkozik a méhekkel, akkor felnőttként sem fog félni tőlük. Ezt a célt szolgálják az önkormányzat méhbarát programjai, többek között az óvodások számára.
Így segíthetünk
Kertünk dísze lehet a méhecskehotel. Vannak ugyanis olyan fajok, amelyek nem nagy közösségekben, bolyban élnek, hanem magányosan, különféle üregekben. Számukra egy vastagabb farönkből készíthettünk biztonságos otthonként szolgáló rovarszállodát.
A kertünkben, de akár az erkélyen is ültethetünk beporzóbarát növényeket, olyanokat, mint például a gyermekláncfű és a mézvirág. Az utca és a kert szép dísze lehet az orgona, a hóbogyó és a bodza. Virágaikban nektárt találnak a méhek, és némelyik fajta termése még télen is eledelül szolgálhat az erdő lakóinak. Azzal is sokat segíthetünk, ha méhlegelőt alakítunk ki a lakókörnyezetünkben.
Zümmögő barátaink örömmel fogadják a harangvirágot, a fodros bogáncsot, a pohánkát, a körömvirágot, a koriandert, az erdei mályvát, a mezei pipacsot, és a ligeti zsályát. A Hegyvidéki Önkormányzat honlapján érdemes körülnézni a Zöld Hegyvidék/Méhbarát kerület oldalon:
A méhekkel kapcsolatos dolgokról a Hegyvidéki Zöld Iroda munkatársai is részletes felvilágosítást tudnak nyújtani. Ha szeretne többet megtudni apró zümmögő barátainkról, akkor itt tud kapcsolatba lépni a Zöld Irodával:
Cím: 1126 Budapest, Kiss János altábornagy u. 43–45., földszint
Tel.: +36 70 938 8474
+36 1 224 5900 / 5907-es mellék
E-mail: zoldpont@hegyvidek.hu