Van aki forrón szereti - szeptember 28. a kávé világnapja

Ahhoz kétség sem férhet, hogy évezredek óta a kutya az ember legjobb barátja. Hűségesen elkísérte az egyre fejlettebb eszközöket előállító őseinket, és valószínűleg akkor is ott ugrándozott a lábunk körül, amikor bő hétszáz évvel ezelőtt egy etiópiai pásztor afrikai hazája vadregényes bércei között terelgette a nyáját. Új ösvényen haladt, és a hegyoldalon felfedezett egy olyan cserjét, amihez hasonlót korábban még nem látott. Aznap este a pásztor különös dologra figyelt fel.
 

Miután a kecskék jókedvűen belakmároztak a titokzatos cserje terméséből, jókedvűvé és élénkké váltak, ráadásul alvásra sem nagyon volt szükségük. A pásztor egy tarisznyára valót összegyűjtött a termésből, majd a különleges bogyókat elvitte egy kolostorba, ahol a szerzetesek megvizsgálták. Valamelyik szent ember megfőzte a bogyókat, és visszavonhatatlanul megváltozott az általunk ismert világ. Elkészült ugyanis az első pohár kávé!

 

A fekete ital diadalútja

A kolostor lakói felfedezték, hogy az új ital rendkívül élénkítő hatású. A fogyasztása után sokkal könnyebb végigcsinálni a késő éjszakai szertartásokat, majd az is kiderült, hogy kora hajnalban, az imádkozás megkezdése előtt a fekete lé elűzi az álmosságot. Kaffa város környékén hamarosan termeszteni és nemesíteni is próbálták.

A kávé diadalútja azóta is töretlen az életben maradáshoz elengedhetetlen ivóvízen kívül népszerűsége maga mögé szorította az összes italt, a bort, a sört, a teát, az égetett szeszeket. Etiópiából gyorsan szétterjedt a környező arab világban.

Míg az arabok és a Földközi-tenger partjának népei az első pillanattól kezdve nagy örömmel fogyasztották, magyarországi színrelépése döcögősre sikerült. Hazánk a török hódoltság előtt és után is századokig harcolt a keleti hódítók ellen, és a hatóságok rossz szemmel nézték, ha valaki átvette a törökök szokásait. Ma már hihetetlennek tűnik, de az állandó háborúskodás során komoly büntetés fenyegette azt, akit dohányzáson (ez is török „áfiumnak” számított) vagy kávéiváson kaptak.

Hála a magyarok küzdelmének Nyugat-Európa sosem került török uralom alá. Ott épp ezért nem üldözték a napkeleti, egzotikus dolgokat, és amikor holland tengerjárók behozták az italt a nyugati kikötőkbe, francia és német földön ugyanúgy elterjedt, mint Spanyolországban vagy északon. Egyedül az esős Angliában várt rá egy erős vetélytárs, egy másik keleti eredetű, forró ital, a tea.

 

Mindenki imádja

Mivel őseinknek ugyanolyan jólesett reggel meginni egy pohár forró kávét, mint a nyugat-európaiaknak, ezért lassacskán mi is megbarátkoztunk vele. A költő Zrínyi Miklós is jól ismerte, majd a török kiűzését követően az ország egyik kedvenc forró italává vált. Napjainkban a magyarok a kávéivó nemzetek középmezőnyébe tartoznak.

A képzeletbeli ranglista élén a finnek és a skandináv nemzetek állnak, de Olaszországban és Spanyolországban is jóval több kávét fogyasztanak, mint mi. Az aromás fekete ital nemcsak a nyugatot, de a Távol-Keletet is meghódította. Japánban gondoltak először arra, hogy a frissítő italnak saját napot kellene szentelni. Az elhatározást tett követte, és a távoli szigetországban közel negyven éve ünneplik meg a kávéivást.

A japánok kezdeményezése gyorsan követőkre talált, egyre több országban jelöltek ki egy napot a kedvelt ital tiszteletére. 2014 óta október elseje számít a kávé világnapjának. A reggeljeinket boldogabbá tevő finomság azonban eléggé népszerű ahhoz, hogy évente ne csak egy, hanem több alkalommal is megünnepeljük.

 

Kellemes megemlékezés

A kávéünnepekre általában a hűvös, őszi időszak beköszöntével kerül sor. A svájciak szeptember 28-án, míg az osztrákok, a belgák, a norvégok, a svédek, a világ legnagyobb kávéfogyasztói közé tartozó amerikaiak, a lengyelek és itthon sokan egy nappal később ünnepelnek. E jeles alkalmat azzal tehetjük emlékezetessé, ha reggel nem a jól megszokott italunkkal indítjuk a napot, hanem valamilyen igazi különlegeséggel kedveskedünk magunknak és szeretteinknek. Barátainkkal érdemes napközben beülni a kedvenc kávéházunkba vagy éttermünkbe, és rákérdezni, hogy készültek-e ott is valamilyen különlegességgel erre a napra.
 

A kávézókban az is jól tetten érhető, hogy az egykori etiópiai szerzetesek serkentő nedűje milyen fontos szerepet kapott az elmúlt száz év során. A kávézás ugyanis lehetőséget nyújt arra, hogy kilépjünk a rohanó hétköznapokból, kicsit lazítsunk, és egy jót beszélgessünk a barátainkkal, ismerőseinkkel.

Nem csalódik az sem, aki forró ital helyett inkább a hideget szereti, hiszen a kávézókban és a cukrászdákban többfajta jeges kávé közül válogathatunk, és az igazi ínyencek fagylalttal is kérhetik a kedvencüket. A kávé népszerűségében az is szerepet játszik, hogy az orvostudomány szerint ebből az italból már egész kevés is meghosszabbíthatja és egészségesebbé teheti az életünket.

Ugyanakkor a szívbetegeknek óvatosan kell bánni a kávéval, de talán teljesen nekik sem kell lemondaniuk róla, hiszen koffeinmentes változatban is kapható.