Egy csodálatos és titokzatos világ gyermekei – február 26. a tündérmesék világnapja

A különböző népek hagyományai, meséi, tele vannak izgalmas és meghökkentő, nem egészen evilági lényekkel. Közéjük tartoznak a tündérek is. A magyar hagyományokban sokáig nem játszottak különösebben fontos szerepet, ám a XVI. század végén már a hazai írók és költők is felfigyeltek rájuk. Gergei Albert 1580-ban vetette papírra az első magyar tündérmesét, az Árgirus-széphistóriát. Gergei nagy hatású műve megihlette a későbbi nemzedékek alkotóit.

Vörösmarty Mihály maga is örömmel olvasta, mielőtt megírta volna remekművét, a Csongor és Tündét. A tündér szóból Vörösmarty alkotta meg a Tünde nevet. A magyar mondákban korábban is felbukkantak varázslatos hatalmú női alakok.

Őseink azonban nem találkoztak olyan sok mágikus néppel, mint az írek, az angolok vagy több nyugat-európai nép. A manóknak, a koboldoknak és a különféle nevet viselő tündéri lényeknek valóságos kultusza van az Atlanti-óceán partvidékén.

 

Lenyűgöző teremtmények

Napjainkban úgy tűnik, a tündérek világa reneszánszát éli. Ráadásul nemcsak a gyermekeknek szánt mesekönyvekben találkozhatunk velük, hanem a felnőttek is örömmel néznek olyan filmeket vagy sorozatokat, amelyeknek a főszereplői között ott találjuk a tündéreket is.

Alighanem e lények népszerűsége ad magyarázatot arra, miért lett február 26. a tündérmesék nem hivatalos világnapja. E különleges alkalmat izgalmasabbá teszi, hogy nem csupán passzív tévénézésről vagy egy történet meghallgatásáról van szó, hanem a kitalálói arra ösztönöznek minket, hogy legyünk aktívak, üljünk le a barátaink vagy a családunk társaságában, és úgy, ahogyan azt az őseink tették, töltsünk egy estét mesemondással.

Minden korábbinál több mágikus lény közül választhatjuk ki történeteink főszereplőjét. Nem kell a tündérekhez ragaszkodnunk, kitalálhatunk mulatságos kalandokat manókról, trollokról, goblinokról, törpékről, gnómokról, a mesebeli erdő különféle teremtményeiről, sőt, akár boszorkányokról vagy a titokzatos ösvényeken bátran végigmenő gyerekekről. A lényeg annyi, hogy jó társaságban, kellemes kikapcsolódással töltsünk egy februári délutánt.

A tündérmesék világnapjának hagyománya új keletű. Néhány éve terjedt el Angliában és az USA-ban, majd gyorsan népszerűnek bizonyult Japánban és Európában.

 

Mi a népszerűségük titka?

Mi lehet az oka annak, hogy a tündérek nemcsak visszatértek a gondolkodásba, de meghódították a filmvásznat és a számítógép képernyőjét? Mindenekelőtt az, hogy ezek a mágikus lények rendkívül szépek. Eltérően a manóktól, a törpéktől, a koboldoktól, csúnya tündérről nem is hallottunk. Míg pár száz évvel ezelőtt az irodalmi művekben felbukkanó tündérek kivétel nélkül olyan gyönyörű hölgyek voltak, akiknek a megjelenésében, viselkedésében és külsejében nem volt nehéz felfedezni az ókori nimfák emlékét, a mai könyvekben és filmekben a tündérek társadalmának minden rétegével, így jóképű tündérurakkal is találkozhatunk.

A népszerűségük további magyarázata az lehet, hogy sikerült megőrizniük a középkorra jellemző titokzatosságukat. A számítógépes játékok rajongói, a természetfölötti történetek kedvelői biztosak lehetnek abban, hogy a tündérek színrelépése fordulatos kalandokat, meglepő felfedezéseket ígér.

 

Magyar tündérek

A Kárpát-medencében hazára találó magyarok valószínűleg hamar megismerkedtek a legendák szerint itt honos, mágikus lényekkel. Erdély, Moldva és az Alföld több részén is szóltak a hagyományok csapatokban felbukkanó gyönyörű, hosszú hajú, általában fiatalnak tűnő hölgyekről.

Pórul járt az, aki hagyta, hogy a tündérek szépsége elvakítsa.

E szépségek megbüntették mindazokat, akik megzavarták az ünnepségeiket. Tündér Ilona (a legismertebb magyar tündér) a Csallóközben lakott. Hont vármegyében is lehetett titokzatos aranyhajú hölgyekkel találkozni. A későbbi évszázadok során olyan csodalényeknek és szemfényvesztőknek tartották a tündéreket, akik gyakran megtréfálják és félrevezetik az embereket.

Kerületünk lakóinak nem kell messzire mennie ahhoz, hogy – egy cseppnyi szerencsével – tündérekkel találkozzanak. Budapest egyik legszebb panorámája várja őket a Tündér-szikla közelében. Nincs messze a libegő zugligeti végállomásától. A mai nevét 1847-ben nyerte el, amikor Döbrentei Gábor Tündér-sziklának keresztelte el az égre törő, gyönyörű kőoszlopot. Február 26-án, ha jó az idő elsétálhatunk ide, hogy a legmegfelelőbb környezetben meséljük el kedvenc tündéres történetünket.