A műveltség őrzői – április 14. a könyvtárosok világnapja

Magyarországon nagy hagyományai vannak a szép könyvgyűjteményeknek. A főváros lakói különösen kedvező helyzetben vannak, mivel nem kell messzire menniük ahhoz, hogy a legkülönfélébb jól felszerelt szak- és közkönyvtárak állományából válogathassanak. Az Ugocsa utcában a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár XII. kerületi fióklétesítménye is ilyen.

Az ókorban és a felvilágosodás előtti középkorban a könyvtárakban őrizték az akkori emberiség tudásanyagának legjavát. Nem léphette át bárki ezeknek a küszöbét. Mivel jól tudták, hogy a tudás hatalom, ezért a könyvtárak használata csupán egy szűk elit kiváltsága lehetett. Ma már azonban más a helyzet.

Napjainkban a könyvtárak mindenki előtt nyitva állnak, és az itt dolgozó szakemberek izgalmas programokkal, rendezvényekkel, tanácsadással állnak a könyvbarátok rendelkezésére. Az Ugocsa utcában vagy kerületünk másik hasonló létesítményében, például a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem szakkönyvtárában is olyanok dolgoznak, akik tisztában vannak a műveltség, a hagyományok és a kultúra fontosságával.

 

A múlt és a jövő őrzői

Nagyon sokat köszönhetünk a könyvtárak dolgozóinak. E létesítményekben nemcsak a múlt titkait őrzik meg, hanem útmutatásul szolgálnak a jövő felé is, mindenekelőtt az új nemzedékek számára. A könyvek között ugyanis nem csupán műveltebbek lettek és a tudásuk mélyült el egy-egy izgalmas területtel kapcsolatban, hanem a könyvtárban megtanulták a civilizált együttélés legfontosabb szabályait is.
 

Ezért is jó, hogy néha már az óvodásokat is elviszik könyvtárba, az iskolások pedig rendszeresen használják ezeket az intézményeket. Ha ugyanis a könyvtárosok és a könyvtárpedagógusok felkeltik a kicsikben a kíváncsiságot, a tudásvágyat, a könyvek szeretetét, akkor azzal egy olyan úton indítják el őket, amelyik szebbé és gazdagabbá teszi az egész életüket. Ráadásul, akit a gyermekkorában megtanítottak a könyvek és az olvasás szeretetére, annak nem kell attól tartania, hogy valaha is unatkozni fog.

A kezdőlökés megadásában ugyanúgy a könyvtárosok segítségét kérhetjük, mint később, amikor egy-egy témában, tudományágban, szakterületen el akarunk merülni. Függetlenül attól, hogy napjainkban rendelkezésünkre áll az internet, nehézséget jelent egy adott témában az anyanyelvünkön megbízható és alapos tudásanyagra szert tenni. A könyvtárosok pont ilyennel várnak minket az összes hazai intézményükben és közvetlen szomszédságunkban, az Ugocsa utcában is.

 

Ünneplés a világ minden részén

Dacára annak, hogy a Gutenberg-galaxis fölött több alkalommal megkongatták a vészharangot, a könyvekre alapuló civilizációnk él és virul. A szakemberek először a múlt század közepén riadtak meg, amikor úgy érezték, hogy a rádió, majd a nézőket a képernyő elé szögező televízió elterjedése alááshatja a könyvek szeretetét.

Ez volt az oka annak, hogy az Amerikai Könyvtárak Szövetsége 1958-ban mozgalmat indított az olvasás támogatása érdekében, és a nemzeti könyvtári hét keretében arra biztatta az embereket, hogy minél többet járjanak könyvtárba. A kezdeményezésük nyitott fülekre talált. Az azóta eltelt több mint fél évszázad során egyre több ország csatlakozott a kultúra letéteményeseit támogató mozgalomhoz.

A könyvtárak és az ott dolgozó szakemberek a mai napig a figyelem középpontjában állnak, ha szóba kerül a hagyományok megőrzése és a kultúra továbbadása. Nemcsak most, április derekán ünnepeljük meg őket, de például októberben is, sőt az egyes országoknak is megvan a maga nemzeti könyvtárünnepe.

Ellátogatva a kedvenc könyvtárunkba, érdemes néhány jó szót mondanunk az ott dolgozóknak, és megérdeklődhetjük tőlük, terveztek-e valamilyen programot vagy rendezvényt a világnappal kapcsolatban. Napjaink embere ugyanúgy kinyilváníthatja a könyvtárosok iránt érzett tiszteletét, mint például Mátyás király, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, a Nádasdyak, a Bercsényiek, a Széchényiek, akik a maguk idejében könyvtárakat alapítva és fenntartva hozzájárultak hagyományaink megőrzéséhez.