A bölcsesség izgalmas tárházai – május 18. a múzeumok világnapja

Az elmúlt 150 év során többször is előfordult, hogy összecsaptak egymással a haladás és a múlt értékeinek hívei. Nagyszerű gondolkodók fecsérelték el az erejüket és az energiájukat ilyen küzdelemre, pedig a hagyományok és a haladás egyáltalán nem az ellentéte egymásnak, hanem szilárd alapot jelenthetnek egy boldog és művelt emberi civilizáció számára. Csupán a harmóniát kell megteremteni a két irányzat között, mert akkor a fejlődés ugyanúgy az emberiséget szolgálja, mint ősi civilizációnk emléktárgyai.

 

Ránk várnak a múzeumokban

A múlt század hetvenes éveiben élők úgy érezhették, hogy gyorsan és radikálisan átalakul a világ. Átélték az olajválságot, az egyre veszélyesebbnek tűnő háborúkat, és nem lehetett kizárni, hogy a nukleáris nagyhatalmak között is konfliktus robbanjon ki. Ráadásul törésvonalak jelentek meg a kulturális életben is. A korszak embere megpróbált kapaszkodót keresni magának, hogy képes legyen dacolni e sokfajta kihívással. 

A Múzeumok Nemzetközi Tanácsának (ICOM) szakemberei ekkor próbáltak meg segítő kezet nyújtani a kultúra iránt nyitott, művelődésre vágyó embereknek. 1977 májusában úgy döntöttek, évente ebben a hónapban ünneplik a múzeumok világnapját. Erre a rendezvényre azóta szinte minden évben sor került. Három esztendeje a járvány elején ugyan komoly nehézségek támadtak, ám a világ galériái és múzeumai az idén is több száz országban, közel harmincezer intézményben várják a kultúra szerelmeseit.

 

Útmutatás és bölcsesség

A Múzeumok Nemzetközi Tanácsát a II. világháborút követően Párizsban alapították meg. Létrehozói tudták, hogy a háború a nyugati civilizáció rendkívüli válsága is volt. El akarták kerülni, hogy megismétlődjenek a korábbi szörnyűségek, ezért kidolgoztak egy etikai kódexet, és rögzítették, hogyan szolgálhatnák a múzeumok a társadalmat és a fejlődést. 

Három fő témára helyezték a hangsúlyt: megvizsgálták, hogyan lehet megőrizni kulturális kincseinket, a múzeumok és a kiállítások szerepét a nevelésben, valamint a kulturális vívmányok nemzetközi áramlását.

Napjainkban is fontosnak tartják a kulturális örökség védelmét, amiben segítséget jelent a több mint száz nemzeti bizottság munkája. Több nagy múltra visszatekintő magyar múzeum is részt vesz ebben. A múzeumi világnap az ICOM egyik legnépszerűbb rendezvénysorozata. A világ legtöbb országában vagy május 18-án vagy a hónap második, esetleg harmadik vasárnapján tartják. A rendezvénysorozat legfontosabb célkitűzése, hogy felhívja kortársaink figyelmét arra, hogy mennyire fontosak napjainkban is a múzeumok.

 

Valóságok versengése

Ezeknek az intézményeknek ugyanis a XXI. század harmadik évtizedében is megvan a maga jelentősége. Bár sok múzeum a gyűjteménye jelentős részét digitalizálta és hozzáférhetővé tette a világhálón, amikor személyesen ellátogatunk egy kiállításra, az olyan páratlan élményt jelenthet, amivel a virtuális valóság egyelőre nem kel versenyre.

Ha a gyermekeinkkel vagy unokáinkkal körbesétáljuk egy dinoszaurusz két emelet magas, szépen összerakott csontvázát, az sokkal maradandóbb élményt jelent, mintha ugyanerről csak az okostelefonunk képernyőjén mutatnánk valamilyen képet.

A világnapon minden évben egy-egy új témát állítanak a figyelem középpontjába. Megvizsgálták már a múzeumok hatalmát, a jövő lehetőségeit, feladatait a kultúra szolgálatában, valamint áttekintették, hogy ezek az intézmények miként szolgálhatják a fenntartható fejlődést. A legjobb hazai és nemzetközi szakemberek foglalkoztak azzal, hogy milyen lehet a múzeumok és az idegenforgalom vagy éppenséggel a társadalmi változás és a modernizáció kapcsolata.

Az idén is egy izgalmas témát járhatunk körül, ha május 18-án ellátogatunk valamelyik múzeum nyilvános programjaira, ugyanis a fenntarthatóság és a jóllét áll a figyelem középpontjában. A szakemberek megvizsgálják, hogy a múzeumok miként segíthetik a természet védelmét, és hogyan érhetik el, hogy csökkenjen a modern társadalmakra jellemző magányosság. Minden korosztály számára javaslatokat tesznek az egészséges életmód kialakítására és a mentális jóllét megőrzésére.

Akkor is érdemes ellátogatni valamelyik kiállításra, ha a tudomány, az irodalom, a technika vagy a művészetek valamelyik részterületével kapcsolatban akarjuk elmélyíteni a tudásunkat. Kerületünkben található például a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény, a Bajor Gizi Színészmúzeum, a Makovecz Központ és Archívum, valamint a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont is. 

A múzeumoknak éppen ez a legnagyobb erősségük: rendkívül mély tudásanyaggal várnak minket egy-egy szakterületen. Ráadásul amit a tárlókon, a polcokon és a vitrinekben láthatunk, arról tudhatjuk, hogy hatalmas, megbízható és alapos tudásra támaszkodva tették ki oda, mindannyiunk javát szolgálva ezzel.