Minden magyarok Nagyasszonya – január, vagyis Boldogasszony hava

Az európai civilizáció hajnalán még nem a január, hanem a március volt az esztendő első hónapja. Ahogy azonban teltek az évszázadok, nemcsak a császárok birodalma változott meg, hanem a rómaiak vallásos hite is. A kereszténység mindenhová eljutott, és olyan népek is felvették, amelyek sosem voltak Róma alattvalói.

Napjainkban az év már januárral kezdődik, amit őseink Boldogasszony havának hívtak. Szépen összekapcsolódnak benne a keresztény egyház tanításai és a népi hagyományaink. Az új esztendő első napja ugyanis Szűz Mária istenanyaságának ünnepe is.

 

Mária, Jézus édesanyja

Az anyát, akit ezer évvel később Boldogasszony néven a honfoglaló magyarok utódjai is tiszteltek, az őskeresztények korától kezdve hívők milliói tartották az egyik legfontosabb szentnek. A Biblia korától kezdve csodás gyógyulások és jelenések kapcsolódnak hozzá.

A tizenkilencedik század végén több tudós foglalkozott azzal, hogy honfitársaink között miért olyan erős és szívből jövő a Szűzanya-tisztelet. Elképzelhető, hogy a honfoglalást megelőző időszakból megmaradtak bizonyos hagyományok, és amikor Magyarország keresztény középhatalom lett a térségben, az ősi szokások beleolvadtak az új hitbe.

A huszadik században azonban egyes kutatók úgy vélték, hogy a vándorló magyar törzsek hagyományai teljesen elvesztek a korai Árpád-korban, és a középkor vallásos szóhasználata a hivatalos egyház latin nyelvű elnevezéseinek magyar fordításán alapul. Ezen értelmezés szerint a Boldogasszony név is az egyházi latinból érkezett.

 

Sokszor megünnepeljük

Mária népszerűségét jól mutatja, hogy túl januáron, Boldogasszony haván, milyen sok ünnepnapja van. Február 2. a Gyertyaszentelő Boldogasszony, március 25. a Gyümölcsoltó Boldogasszony, július 2. a Sarlós Boldogasszony, augusztus 5. a Havas Boldogasszony, augusztus 15. a Nagyboldogasszony, szeptember 8. pedig a Kisboldogasszony napja.

Meglepő, hogy épp a legmelegebb nyári hónapban, augusztusban van Havas Boldogasszony ünnepe.Ennek az az oka, hogy a legendák szerint azon a napon szentelték fel Rómában a Szent Szűz főtemplomát. A hó úgy jött a képbe, hogy amikor egy gazdag patrícius és a felesége Szűz Máriának ajánlotta fel a vagyonát, az álmukban megjelenő Szűzanya azt kérte, ott épüljön új bazilikája, ahol másnap hó borítja be a talajt.

De hogyan lett éppen január Boldogasszony hava? Valószínűleg azért, mert két fontos Mária-nap is ekkor van. A hívők január elsején Szűz Mária istenanyaságát, huszonharmadikán pedig Szűz Mária eljegyzését, vagyis a Boldogasszony menyegzőjét ünnepelték.

A hívők számára Boldogasszony hava több más jeles napot is tartogat. Ebben a hónapban van Jézus nevének napja, vízkereszt, de megemlékeznek Nagy Szent Vazulról, Nazianzoszi Szent Gergelyről, Páduai Szent Antalról, Árpádházi Szent Margitról, Szent Sebestyénről, Szent Ágnesről, Szalézi Szent Ferencről, Szent Pál apostol megtéréséről, Aquinói Szent Tamásról és január utolsó napján Bosco Szent Jánosról is.

 

A Boldogasszony és a magyarok

Hazánkat nagy hagyományú és igen erős kapcsolat fűzi Szűz Máriához. A hagyományok szerint István király neki ajánlotta fel az országot, így évszázadokon át honfitársaink Magyarország Védasszonyához és Magyarország Királynőjéhez fohászkodhattak. Nemcsak nekünk, de a portugáloknak, sőt a Fülöp-szigeteknek is ő a védőszentje.

XVI. Benedek pápa egy asszonyhoz, egy édesanyához hasonlította az egész egyházat. Ott van benne Mária, és ez megakadályozza, hogy az egyház bürokratikus szervezet módjára viselkedjen. Szent Péter utódja arra ösztönözte a hívőket, hogy Mária útmutatását követve ébredjen fel lelkükben újra az egyház.

Boldogasszony havának első napja a fogadalmak napja is. Jézus anyját hivatalosan az epheszoszi egyetemes zsinat óta hívják Istenanyának. Érdekesség, hogy nem csupán Szent István ajánlotta fel hazánkat a Szűzanyának. A magyarok évszázadokon át kinyilvánították szeretetüket és hitüket, amikor ellenséges seregek zúdultak hazánkra. Őseink Jézus és Mária nevét kiáltva védték meg az országot.

Ezt I. Lipót királyunk is tudta, éppen ezért újra felajánlotta a magyarok Nagyasszonyának az országot, amikor hazánkat sikerült felszabadítani a százötven éves török hódoltság alól. A magyarok Mária-tiszteletével a Vatikán is tisztában van. A pápák nagyra értékelték ezt a különleges kapcsolatot, aminek talán legszebb példája, hogy 1980-ban Szent II. János Pál pápa kápolnát szentelt a Szent Péter-bazilikában a magyarok Nagyasszonya tiszteletére.

Végezetül érdemes felidézni még egy érdekességet. Mielőtt Kölcsey Ferenc 1823-ban megírta volna a Himnuszt, katolikus honfitársaink a Boldogasszony Anyánk című dalt énekelték népi himnuszként.