Okostojás és a barátai – január 9. a „kockák” világnapja!

Napjainkban sokan kockának becézik azokat a fiatalokat, akik műveltebbek, olvasottabbak az átlagosnál, imádják az irodalmat, és a szürke hétköznapok helyett a képzeletük csodálatos világát választják. Ugyanúgy találhatunk közöttük lányokat, mint fiúkat. Izgalmas élmény felfedezni, miként terjed a mai fiatalok között az olvasás, az irodalom, a különféle intellektuális játékok és az érdekes filmek szeretete.

A buszon vagy a villamoson ülve sokszor hallhatjuk, ahogy idősebb kortársaink a mai fiatalok miatt panaszkodnak. Felhánytorgatják, hogy a tizen- és huszonévesek már nem olyan műveltek, nem annyira udvariasak, mint amilyenek a korábbi nemzedékek tagjai voltak. Gyakori vád, hogy a 21. század gyermekei keveset olvasnak, állandóan fejhallgató van a fülükön és mindenféle okoskészülék a kezükben.

Az így panaszkodók meglepődve értesülnének arról, hogy napjainkban létezik egy ifjúsági szubkultúra, amelynek a tagjai szeretik a jó könyveket, többnyire csendesek, udvariasak, és ha leülünk velük beszélgetni, azt tapasztalhatjuk, hogy igencsak műveltek. Ma már az ilyen fiatalok is menőnek számítanak. Január 9-én őket, a „kockákat”, angol szóval a nerdeket ünneplik.

Fiatalosak, de nem infantilisek

De ha tényleg létezik egy ilyen szubkultúra, akkor miért nem találkozunk a tagjaival, miért csak a hangoskodó, gyakran botrányosan viselkedő sihederekre figyelünk fel az utcán, a tömegközlekedésen?

Ennek nagyon egyszerű a magyarázata. A „kockák” olyanok, mint a legtöbb művelt, kulturált ember: civilizáltan viselkednek, nem szoktak botrányt okozni, és ha ott utaznak velünk a buszon vagy a villamoson, akkor azért nem figyelünk fel rájuk, mert épp egy könyvet vagy cikkeket olvasnak a kezükben lévő okoseszközön. A mobiltelefon vagy a tablet is lehet a műveltség hordozója. Az olvasásra, az ismeretek bővítésére is lehet használni, nem csak játékokra és értéktelen időtöltésre.

De hol találkozhatunk „kockákkal”, ha beszélni szeretnénk velük? A könyvtárakban, az ifjúsági klubokban, az egyetemek és főiskolák rendezvényein. Mivel fiatalok, ők is szeretnek bulizni, és mert a többségük nagyon okos, ezeket a rendezvényeket ügyesen megszervezik.

Átlépve egy-egy ilyen esemény kapuját, mintha egy másik valóságba csöppennénk. Tündérek és űrhajósok, megelevenedett képregényhősök, manók, törpék, varázslók és barbár harcosok vesznek körül minket. A kisebb termekben egymásba érnek a tudományos ismeretterjesztő előadások. A vitafórumokon néha szócsatákat vívnak olyasmiről, ami a kívülállók számára nehezen felfogható.

A „kockáktól” nem áll távol a hiúság. A legszebb jelmezekbe beöltözők szépségversenyhez hasonló seregszemlén vesznek részt, amelyek nyerteseit a közönségük elárasztja a szeretetével és a tiszteletével. Amit csinálnak, néha kissé gyerekesnek tűnhet a kívülállók számára, ám ezek a fiatalok őszinte átéléssel foglalkoznak kedvenc könyveikkel, képregényeikkel, rajzfilmjeikkel és a szívükhöz közel álló tévésorozatok hőseivel.