Január 26. a környezetvédelemre nevelés világnapja

Nemcsak rajtunk, hanem a gyermekeinken is múlik, hogy milyen lesz az emberiség jövője. Bár a környezetvédő mozgalmak az elmúlt fél évszázadban komoly eredményeket értek el, egyre újabb feladataink lesznek. Elegendő ehhez elolvasni a híreket és megnézni a hírműsorokat. Ma még a mi vállunkra nehezedik az élővilág megőrzésének felelősége, ám néhány fontos feladatot nemsokára a következő nemzedék kezébe kell adnunk.

Ahhoz, hogy a legkisebbek is tudják, mennyire fontos az egészséges és élhető környezet, kellő időben el kell kezdeni a felkészítésüket. Erre jó alkalom január 26., a környezetvédelemre nevelés világnapja.

 

Gondolkozzunk és cselekedjünk együtt

Több mint ötven évvel ezelőtt, 1972-ben Stockholmban megtartották az ENSZ első, Ember és bioszféra című konferenciáját. Fél évszázaddal ezelőtt figyelt fel ugyanis az emberiség arra, hogy milyen gondot jelent a termőföldek, a víz és a levegő szennyezése. Hamarosan olyan új fogalmakat is megismertünk, mint az üvegházhatás, az ózonlyuk, a globális felmelegedés és a klímakatasztrófa. A világszervezet első lépésként környezetvédelmi világnappá nyilvánította a stockholmi konferencia kezdőnapját. Együttes gondolkodásra és közös cselekvésre szólították fel az emberiséget.

Néhány évvel később egyértelmű lett, hogy nem elegendő a felnőtteket megszólítani. Éppen ezért 1975-ben több mint hetven országból érkeztek szakemberek Belgrádba, hogy az ENSZ irányelveivel összhangban kidolgozzák a környezetvédelemre nevelés pedagógiai alapelveit. A fenntarthatóság kérdése túl fontos ahhoz, hogy csak a szakemberek és az állami szervezetek foglalkozzanak vele. A környezetromlás és a klímaváltozás elleni küzdelemben akkor érhetünk el sikereket, ha az erőfeszítésekbe az egész társadalmat belevonjuk.

A tanácskozás résztvevői tisztában voltak azzal, hogy hosszútávon csak az garantálhatja a célkitűzések valóra váltását, ha a gyermekek is részt vesznek bolygónk megmentésében.

Szerencsére a gyerekek nyitottak a természetvédelemre. Szívesen barangolnak pedagógusaik vezetésével az erdőkben, a mezőkön, a tanösvényeken, a mezőgazdasági termőföldeken. Lelkesen ismerik meg a természet ezernyi csodáját.

Nincs más dolgunk, minthogy az életkoruknak megfelelő módon felhívni a figyelmüket a környezetszennyezés veszélyeire és következményeire. Jó eszköz erre a környezetismeret-óra, a különféle szakkörök, foglalkozások és persze a közös kirándulások.

Nagyon fontos, hogy a környezetvédelemre nevelés ne teherként, hanem izgalmas kalandként jelenjen meg a gyerekek világában.

 

Tudatos társadalom, boldog jövő

Az óvodákban és az iskolákban már a huszadik században is foglalkoztak a környezetvédelem kérdéseivel, ám az elmúlt évtizedek során egyre súlyosabb problémák merültek fel, és még itt, a Kárpát-medencében is szinte minden nap a saját bőrünkön érezhetjük a klímaváltozás hatásait.

Gondoljunk csak bele, az elmúlt teleken hányszor mehettünk el szánkózni, hóembert építeni gyermekeinkkel, unokáinkkal? Egész más volt a helyzet, amikor a mai ötvenesek, hatvanasok voltak gyerekek.

A régi szép telek és a fehér karácsonyok ma már csak az idősebb nemzedékek emlékeiben élnek. Ez is azt mutatja, mennyire fontos a tudatosság. Összefogva ugyanis le tudjuk állítani, sőt, meg tudjuk akadályozni a káros folyamatokat. Időközben kialakult az oktatás új ága. A környezeti nevelés a gyerekeket és a tizenéveseket kalauzolja el egy új területre. Földünk megmentése izgalmas feladatot jelent a társadalom minden alkotórésze, az állam, a civil szféra, a cégek, az önkormányzatok és a magánemberek számára. A tanulást érdemes már az óvodában elkezdeni.

 

Tudomány, nevelés és személyiségfejlesztés

Az óvodák és az iskolák környezeti nevelési programjában helye van a személyiségfejlesztésnek is. A gyerekek ismereteket kapnak, formálják a szemléletüket és elsajátítják a helyes magatartást. A megfelelő értékek közvetítése lehetővé teszi, hogy a tanultakat ne csupán plusz tananyagként fogják fel, hanem olyan életbölcsességnek tekintsék, amit a gyakorlatban is jól tudnak hasznosítani.

A tanulás során fejlődhet a gyermekek és a természet kapcsolata. Az új ismereteket az iskola kapuján kívül is elsajátíthatják. Kis lépésekkel haladva is messzire juthatunk. Az egészséges jövőnk szempontjából fontos, hogy a kicsik is megértsék, mindenkinek jó az energiatakarékosság, a pazarlás felszámolása, a helyi erőforrások egyre szélesebb körű felhasználása és a környezetet károsító folyamatok leállítása.

Ha a gyermekeink büszkén vallják, hogy ők is a természet oldalán állnak, akkor nyugodtan számíthatunk arra, hogy felnőve, aktívan cselekedni fognak, például a Kárpát-medence természeti örökségének megóvása érdekében.