Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2024-06-13

Emlékezzünk meg nemzetünk híres szülöttjeiről! – A magyar feltalálók napja

Emlékezzünk meg nemzetünk híres szülöttjeiről! – A magyar feltalálók napja

Hazánk rengeteg nagyszerű tudóssal, kutatóval, gondolkodóval ajándékozta meg az emberiséget. Június 13-án róluk emlékezünk meg. A Magyar Feltalálók Egyesületének azért erre a napra esett a választása, mert Szent-Györgyi Albert annak idején ekkor jelentette be találmányát, amivel lehetővé vált embertársaink ellátása az egészségünk számára oly fontos C-vitaminnal.
 
Külföldön járva örömteli élmény lehet, hogy az emberek milyen sokat tudnak Magyarországról. A tudásuk általában két pilléren áll: az egyiket kiemelkedő sportolóink, világ- és olimpiai bajnokaink jelentik, a másikat a feltalálók, a tudósok és a gondolkodók.
Ha valaki áttekinti a magyar és a magyar származású Nobel-díjasok hosszú névsorát, büszkék lehetünk arra, hogy ezek száma folyamatosan nő. Legutóbb Karikó Katalin biokémikus és Krausz Ferenc fizikus teljesítményét méltatták a világ legrangosabb díjának odaítélői. Itthon sokan hallottak Lénárd Fülöpről, Bárány Róbertről, Zsigmondy Richárdról, Hevesy Györgyről, Békésy Györgyről, Wigner Jenőről és Gábor Dénesről. A hazánkhoz kötődő Nobel-díjasok listája igen hosszú, de a legismertebb név rajta alighanem Szent-Györgyi Alberté. Június 13-a fontos szerepet játszik a nagy tudós életében. Azon túl, hogy ekkor jelentette be a találmányát, a kutatásaiért kapott Nobel-díjat ezen a napon helyezték el a Magyar Nemzeti Múzeum kincstárában.
A magyar feltalálókról 2009 óta emlékezünk meg minden nyáron. A Magyar Feltalálók Egyesülete akkor ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját, és a tagjai úgy vélték, hasonlóan ahhoz, ahogy külföldön megemlékeznek a híres emberekről, nekünk is szükségünk lenne egy ilyen nemzeti emléknapra. Az ünnep gyorsan népszerűnek bizonyult.
 
A tudomány szolgálatában
Szent Jeromos Csáktornya közelében született a Kr. u. 340-ben. A korai keresztény egyház őt is a legfontosabb késő antik egyházatyái és tanítói közé sorolja. Amikor 1989-ben megalakult a feltalálók érdekképviseleti szervezete, a Magyar Feltalálók Egyesülete, őt választották patrónusnak. Hazánkban már korábban is működött ilyen szervezet, a Magyar Feltalálók Országos Szövetsége azonban a második világháborút követően megszűnt.
Huszonegyedik századi utódaik rendkívül fontosnak tartják a szolidaritást és a demokráciát. Fontos célkitűzésük, hogy a mai magyar társadalom megismerkedjen a köztünk élő feltalálók munkásságával. Az emléknap is hozzájárulhat ahhoz, hogy a társadalom kinyilváníthassa a feltalálók iránti megbecsülését, másrészt a lakosság szélesebb köre értesülhet arról, milyen kiváló magyar alkotók, kutatók járulnak hozzá a tudományok fejlődéséhez.
 
Igazi óriás volt
A legismertebb magyar Nobel-díjast, Szent-Györgyi Albertet emberként és tudósként is óriásnak tartották. 1917-ben szerzett orvosi diplomát, majd sokáig külföldön dolgozott kutatóként. Az így szerzett tudását itthon kamatoztatta. A harmincas években jó néhány áttörést ért el a biokémia területén. A második világháború idején szembefordult a fasisztákkal, és részt vett azokon a tárgyalásokon, amikor hazánk képviselői megpróbálták lehetővé tenni, hogy átálljunk a szövetségesek oldalára. A németek üldözték, ezért bujkálnia kellett.
A világháborút követően hatalmas lelkesedéssel és kissé naivan készült egy új, demokratikus rend megteremtésére. Emellett aktívan politizált, és bekapcsolódott az Országos Köznevelési Tanács munkájába is.
Az ország irányítói azonban nem nézték jó szemmel a tevékenységét. A fenyegetések, a letartóztatás veszélye elől 1947-ben kénytelen volt külföldre menekülni. Amerikában is folytatta a kutatómunkát, és hozzájárult több értékes újítás, módszer kifejlesztéséhez. 1978-ban elkísérhette a hazatérő Szent Koronát Budapestre. Szakmai pályafutása és emberi hozzáállása miatt nemzedékek tekinthették példaképüknek. Érdekesség, hogy amikor 1939 őszén Sztálin csapatai megtámadták Finnországot, Szent-Györgyi a plakettjét eladta a Magyar Nemzeti Múzeumnak, és az így befolyt pénzzel a háború finn áldozatait támogatta.
A magyar Nobel-díjasok, a tudósok, a feltalálók nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy hazánkat a jelentős kultúrnemzetek között tartsák számon. Június 13-án a különféle rendezvények és a programok e jelentős személyiségek munkásságát, életútját és a világra gyakorolt hatását mutatják be. Érdemes alaposabban is megismerkedni feltalálóinkkal, hiszen útmutatásuk a jövőben is nagy eredmények elérésére ösztönözheti a tehetséges, fiatal magyar kutatókat.
 

Ajánló
Ajánló
Ünnepeljük tettekkel a méhek világnapját!

Ünnepeljük tettekkel a méhek világnapját!

A méhek nemcsak a mézgyártásban játszanak fontos szerepet, bolygónk ökoszisztémájának védelmében...

A legerősebb alapkő – ma van a család nemzetközi napja

A legerősebb alapkő – ma van a család nemzetközi napja

Áttekintve a civilizáció elmúlt néhány ezer évét, egyértelmű, hogy társadalmunk és kultúránk...

Ahol boldog a gyermekkor – ma van az óvodák és a bölcsődék napja

Ahol boldog a gyermekkor – ma van az óvodák és a bölcsődék napja

A legkisebb gyermekek egészséges fejlődése szempontjából a bölcsőde és az óvoda a legfontosabb...