Magyarok a világűrben – Ma van a Hold és az űrkutatás világnapja

Az idén izgalmas körülmények között ünnepelhetjük meg a kozmosz felderítésének, a csillagvilág megismerésének világnapját. Az elmúlt évtizedek során a hazai űrkutatási szakemberek ugyanis sok izgalmas programban vettek részt. Eddigi erőfeszítéseikre az teszi fel a koronát, hogy hosszú idő után ismét magyar űrhajós juthat el a világűrbe.

 

Egy egész nemzedék életét meghatározó élmény volt, amikor 1980 tavaszán megszakította adását a tévé, mivel egy magyar űrhajós jutott el a világűrbe. Farkas Bertalan nevét az egész ország, sőt kis túlzással talán az egész világ egy csapásra megismerte.

Hazánk akkor már régóta intenzíven együttműködött a különféle űrkutatással foglalkozó szervezetekkel, és a magyar űrtevékenység gyökerei ennél is régebbre nyúlnak vissza. Bay Zoltán és csapata történelmet írt, amikor 1946-ban végrehajtotta az első, sikerrel járó európai Hold-radar kísérletet.

A közvélemény azonban sokáig nem igazán foglalkozott a kozmosszal. Távoli, fantasztikus dolognak tűnt a Hold felderítése, amiről sokan azt gondolták, hogy nincs is köze a hétköznapjainkhoz. Farkas Bertalan útja azonban hatalmas szenzációt jelentett, és sokan érdeklődéssel fordultak a csillagvilág felé. Mi lehettünk a hetedik olyan nemzet, amelyik embert küldött fel a világűrbe. 

 

A fejlődés nem áll meg

Farkas Bertalan kalandja óta több mint negyven év telt el, az idén pedig a Magyar Űrhajós Program (HUNOR) szakemberei kiválasztották a következő magyar részvételű űrutazás két jelöltjét, Kapu Tibor gépészmérnököt, valamint tartalékosként Cserényi Gyula erősáramú villamosmérnököt. 

Ez a vállalkozás mérföldkövet jelent országunk kozmikus tevékenységében. Farkas Bertalan útja óta ugyanis nem járt magyar űrhajós odafent, csupán a magyar származású Charles Simonyi látogatott el „turistaként”, mégpedig nem is egyszer az űrbe. Hazánk 2015 óta az Európai Űrügynökség teljes jogú tagja, és öt évvel ezelőtt megszületett a döntés arról, hogy országunk ismét beáll az űrhajózó nemzetek sorába. A HUNOR – túl azon, hogy a szónak magyar történeti vonatkozása is van – egy angol nyelvű kifejezés rövidítése. Nagyjából azt jelenti, hogy egy magyar ember (Hungarian) feljut bolygók körüli pályára (Orbit). 

A program kapcsán rengetegen jelentkeztek űrhajósnak. Hosszú vizsgák, erőpróbák és vizsgálatok során a számuk huszonötre csökkent, majd tavaly tavasszal kiválasztottak egy négy főből álló szűk keretet. A magyar űrhajóst egy amerikai rakéta juttatja fel a Nemzetközi Űrállomásra. Várhatóan két vagy három hetet fog eltölteni odafent. 

Az amerikaiak a legelső űrnemzetek közé tartoznak. Hozzájuk kapcsolódik az is, hogy július 20-án ünneplik a Hold és az űrutazás napját. 

De miért éppen ekkor?

 

A sas leszállt… a Holdra

A hatvanas évek második felében hatalmas űrverseny zajlott a nagyhatalmak között. Az USA gyorsan behozta kezdeti lemaradását, és 1969-ben embert küldött a Holdra. Az Apollo–11 legénysége július 20-án szállt le Földünk kísérőjére. Ahogy azt Neil Armstrong űrhajós megfogalmazta, amikor a Holdra lépett, ez egy „kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek”. Az egész világ az űrkutatás lázában égett, amikor a televíziók és az újságok beszámoltak a sikeres leszállásról, valamint a két és fél órás holdsétáról. 

Ami július 20-án történt, az nem csupán egy tudományos sikert jelentett, hanem egy olyan szimbolikus eseményt is, amelyik átmenetileg háttérbe szorította a hidegháborús szembenállást, és egységbe forrasztotta az emberiséget. 

Az Apollo–11 útja után a közvélemény megújult érdeklődéssel fordult a világűr felé, és ez elég volt ahhoz, hogy enyhüljön a nagyhatalmak katonai szembenállása, majd hamarosan megkezdődött az amerikaiak és a szovjetek együttműködése az űrkutatásban.

 

A magyar tudomány szolgálatában

Július 20. jó alkalom arra, hogy felidézzük az elmúlt közel száz esztendő tudományos eredményeit. Érdemes ellátogatni múzeumokba vagy csillagvizsgálókba, hogy a saját szemünkkel is megvizsgálhassuk a kozmosz titkait.

Az idei ünneplést izgalmasabbá teszi, hogy Farkas Bertalan 1980-as utazása után 2024-ben újra magyar járhat az űrben. Túl azon, hogy ezzel megerősíthetjük űrnemzeti státuszunkat, Kapu Tibor és Cserényi Gyula kalandja ismét az űrkutatás és a természettudományok felé fordíthatja a fiatalok figyelmét. Az új nemzeti kutató, űrhajós program legfontosabb célja, hogy tovább tökéletesíthessük a magyar tudományos élet fejlesztéseit, vívmányait. Remélhetőleg egy év múlva, 2025. július 20-án büszkén tekinthetünk vissza a második magyar űrhajós expedíciójára, és a megújuló, megerősödő érdeklődés miatt hazánk további izgalmas kutatóprogramokba kapcsolódik be.