A sötétség legyőzője – Wolf-díjat kapott kerületünk díszpolgára

Magazinunkban örömmel számoltunk be arról, hogy a Hegyvidék díszpolgára lett a vakság elleni küzdelem élharcosa, Roska Botond professzor. Nemrég nemcsak a hazai, de a világsajtó is beszámolt arról, hogy munkássága elismeréseként megkapta a Wolf-díjat. Ennek a kitüntetésnek nemcsak a tudomány, hanem a művészetek világában is olyan nagy a tekintélye, mint a Nobel-díjnak. 

 

Roska Botond a gyermekkorát itt töltötte a XII. kerületben, így annak idején bármikor találkozhattunk vele a hegyvidéki utcákban sétálva. Az édesapja is tudósember volt: Roska Tamás a munkássága elismeréseként Széchenyi- és Bolyai-díjat kapott. Kezdetben úgy tűnt, hogy a kis Botond nem az édesapja nyomdokaiban indul el, hanem zongoraművész édesanyja, Esztó Zsuzsanna örökségét viszi tovább. Megtanult csellózni, és sokáig azt gondolták, hogy a korszak egyik legígéretesebb tehetsége lesz, ám egy baleset miatt le kellett mondania arról, hogy profi zenész legyen.

Attól kezdve a matematikával és biológiával foglalkozott. Egyszerre három egyetemre tett sikeres felvételi vizsgát, és 1995 óta képzett orvos. Amerikában neurobiológiát tanult, és gyorsan bekerült a legjobbak közé. Elmondhatjuk róla, hogy az egész életét a sötétség elleni küzdelemnek szentelte.

 

Rangos elismerés

A professzor évtizedeken át küzdött azért, hogy visszaadja a vakok látását. Idén ezért a munkájáért kapta meg a Wolf-díjat. E kitüntetést 1978-ban hozta létre Ricardo Wolf. A feltaláló diplomataként is szolgált, és komoly vagyonra szert téve úgy döntött, hogy támogatni fogja azokat, akik az életüket az emberiség szolgálatának szentelték.

Kalandokban bővelkedő életútja során több újítást vezetett be a nehéziparban. Ezt követően Kubában élt, ahol még a pénzügyminiszteri pozíciót is felajánlották a feltaláló-üzletembernek. Wolf ezt nem fogadta el, helyette több mint egy évtizeden át nagykövetként a szigetországot képviselte Izraelben. A diplomáciai pályafutását lezárva addigi állomáshelyén maradt. Új hazájában 1975-ben hozta létre azt az alapítványt, amelyik hamarosan bejelentette a Wolf-díj első győzteseit.

Eltérően más nemzetközi díjaktól, Ricardo Wolf nem összpontosított egyetlen szakterületre. Az alapítvány évről évre megjutalmazza a mezőgazdaság, a kémia, a matematika, az orvostudomány és a fizika területén működő tudósokat, de díjat kaphatnak a művészek is. Idén Roska Botond mellett egy másik honfitársunk is kiérdemelte a díjat: a zeneművészeti kategóriában Kurtág Györgyöt ismerték el. A Wolf-díjra egyre jobban odafigyelnek a természettudományok világában. Nem csoda, mert huszonhat olyan tudós közül, akik a hetvenes évek végétől kezdve elnyerték e kitüntetést, tizennégyen megkapták a Nobel-díjat is. Külön érdekesség, hogy öt fizikust a Wolf-díj átvételét követő évben találtak méltónak a világ leghíresebb tudományos kitüntetésére. 

Hazánk nagyban hozzájárul az egyetemes kultúra és a tudományok fejlődéséhez. Ezt jól tükrözi ugyanis, hogy a Wolf-díjasok számát tekintve benne vagyunk az első tízben – olyan nagy országokkal versengve, mint az USA, Anglia, Franciaország vagy Japán. 

2022-ben Krausz Ferenc fizikus kapta meg a díjat. Hasonlóan számos nagy tudóshoz, alig két évvel később ő is elnyerte a Nobel-díjat. 

 

Harc a vakság ellen

A neurobiológus Roska Botondnak és csapatának 2021-ben sikerült részben visszaadni egy vak látását. A professzor felismerte, hogy a szemünkben lévő retinánkban a fényérzékeny sejtek elpusztulása nem jelent legyőzhetetlen akadályt.

Úgy gondolt a szemre és az idegrendszerre, mint egyfajta számítógépre.

Újszerű módszert dolgozott ki, amelynek révén fényérzékennyé tette a retina azon sejtjeit, amelyek korábban nem voltak alkalmasak erre a funkcióra. Az eljárás elmélete arra hasonlít, mint amikor új forrásból látnak el jelekkel, adatokkal egy korábban meghibásodott számítógépet. 

Roska professzor a feleségével és három gyermekével Svájcban él. Bázelben működik a világ egyik legfontosabb bioegészségügyi kutatóközpontja, a sötétség elleni harc fellegvára. Kerületünk díszpolgára a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, és vendég a világ legnevesebb egyetemein. 2019-ben Budapesten Szent István-renddel tüntették ki. Amikor megkérdezték tőle, hogyan tudta elérni páratlan eredményeit, elmondta, igazi magyaros módon, a megszokottól eltérően gondolkodott, és olyan tudományok eredményeit kombinálta, amelyekkel egyszerre más még nem foglalkozott. Különleges eljárása ugyanis a matematika, a virológia, a fiziológia és a molekuláris biológia módszerein alapul. 

A Wolf-díj átvétele után díszpolgárunk és a csapata folytatja a munkát. Most olyan genetikai módszereket keresnek, amelyekkel még több sejtet lehet fényérzékennyé tenni. 

Magazinunk nevében tisztelettel gratulálunk a professzornak, és további sok sikert kívánunk neki a gyógyítás szolgálatában.