Farkasbarlangból rózsaszín szívecske: Bálint-nap, a szerelmesek ünnepe

Az ókori Rómában két pogány ünnep fogta közre a mai Bálint-napot: a Faunus és a Lupercalia. (Róluk egy külön cikkben részletesen is beszámolunk.) A legősibb időkben eredő szokásokat a pásztoroktól vehették át Róma alapítói. A termékenységi és megtisztító szertartások megpróbálták elérni, hogy a pásztorokra ne haragudjanak meg a farkasok és a félelmetes Lupercus istenség. Később szokássá vált megemlékezni a városállamot létrehozó, isteni eredetűnek tartott testvérpárról, Romulusról és Remusról. Az ő életükben nagy szerep jutott egy nőstényfarkasnak, aki a Lupercal barlangban oltalmazta és táplálta az ikerfiúkat.

De vajon hogyan lett a félelmetes farkasokhoz kapcsolódó ünnepből a szerelmesek napja?

A rómaiak nem feledkeztek meg arról sem, hogy megemlékezzenek a gyönyörű és felséges Juno istennőről is. Jupiter felesége jóindulattal tekintett le a házasodó és a szülő nőkre. A hajadonoknak segített kiválasztani a hozzájuk legjobban illő ifjút, a leányok éppen ezért ellátogattak a templomába, ahol egy jóslat megmutatta nekik, ki lesz az igazi szerelmük.

 

Terni Szent Bálint püspök

A szerelmesek majdani védőszentje a mai Olaszország umbriai régiójában található Terni városban volt püspök. Az üldöztetések dacára hívei kitartottak mellette, mert magával ragadó személyiségű, jószívű férfi volt. Erős hitét jól mutatja, hogy imádsággal meg tudta gyógyítani a betegeket. A pogányok persze nem nézték jó szemmel az ilyen csodákat.

Amikor egy Craton nevű pogány filozófus segítségért fordult a püspökhöz, Bálint nem habozott, pedig tudta, hogy egy híres ember gyermekének meggyógyítása óhatatlanul felhívja rá a figyelmet. Pontosan ez történt, amikor Craton és családja látván, hogy a fiuk meggyógyult, keresztény hitre tért. A csoda híre az új hit elfogadására késztette a város kormányzójának fiát is.
 

A Terni élén álló Placidus kormányzó őrjöngő haragra gerjedt, hogy gyermeke elfordult Róma isteneitől. Katonái elfogták és megkínozták Bálint püspököt. A csodatevőt végül halálra ítélte, és 269. február 14-én lefejeztette. A vértanú nevéhez számos legenda fűződik. Nagyon sokat tett azért, hogy a szerelmesek egymásra találhassanak, és boldog házasságban éljenek. Talán ő volt az első olyan pap, aki először adott össze egy pogány férfit és egy keresztény leányt. Nyugat-Európában 1300 után kezdték el a fiatal házasok és a jegyesek védőszentjének tekinteni.

 

Romantikus gyökerek

A római virágadás hagyományát a mai piros szívecskékkel és ajándékokkal a középkori szokások kötik össze. Angliában a főurak és az uralkodók udvarában örömmel rendeztek ezen a napon is színpompás ünnepségeket. A híres költő, Geoffrey Chaucer Madarak parlamentje című művéből kiderül, milyen nagy népszerűségnek örvendett Bálint, vagyis Valentin napja. Mind szélesebb körben terjedt el, hogy a szerelmesek ajándékokkal kedveskednek egymásnak. Ekkoriban egy szép költemény számított a legkedvesebb gesztusnak. A 17. század végén pedig mind gyakoribbá vált, hogy a jegyesek szerelmeslevélben tesznek tanúbizonyságot érzelmeikről.

A britek hamarosan meghódították Észak-Amerikát, az új telepesek között pedig gyorsan meghonosodott ez a hagyomány. A második világháborút követően az amerikai katonák terjesztették el az általuk felszabadított területeken. A virág mellett mind többen ajándékoztak illatszert vagy éppen édességet a kedvesüknek. Ma már szinte az egész világon népszerű, így olyan országokban – például Japánban, Kínában vagy Dél-Koreában – is megünneplik, melyeknek nincs túl sok közük a római és a keresztény hagyományokhoz.

 

Hazai hagyományok

A népi hagyományok szerint Szent Bálint ünnepe hazánkban is jeles napnak számított. Meg lehetett jósolni, milyen lesz a termés, ha megfigyelték ezen a napon az időjárást. Ha hideg, száraz reggelre ébredtünk, akkor a népi bölcsesség szerint bő aratás várható. A régi időkben nyavalyatörésnek hívták az epilepsziát. Sokan azt gondolták, hogy a betegség elől megvédi őket a nyakban hordott Bálint-kereszt, mivel a szerelmesek mellett őt a lelkibetegek és az epilepsziától szenvedők védőszentjének is tartották.

Kulturális értékek

1997 óta február 14-én adják át a Balassi Bálint-emlékkardot. Ezzel az irodalmi díjjal a hazai líra élvonalába tartozó költőket, illetve olyan műfordítókat tüntetnek ki, akik a magyar költészet remekműveit fordítják le valamilyen idegen nyelvre. A díjazottak között számos más nagyszerű irodalmár mellett megtalálhatjuk Tóth Bálintot, Buda Ferencet, Csoóri Sándort, Kalász Mártont és Szikra Jánost. A díjat a magyar kultúrát odaadó munkával szolgáló portugál, lengyel, olasz, finn, török, mongol és japán műfordítóknak is odaítélik.