Értékes örökségünk – a műemlékvédelem világnapja

Napjainkban turisták százmilliói kelnek útra, hogy távoli országokba eljutva megcsodálják az emberi civilizáció lenyűgöző műalkotásait. Az utazók álmélkodva állnak a kínai nagyfal tövében, Egyiptomban, a piramisok lábánál, vagy Indiában, a Tádzs Mahal árnyékában. Elég egyetlen pillantást vetni ezekre az építészeti csodákra, hogy nyilvánvalóvá váljon, milyen hatalmas és erős kultúrák, birodalmak emelték őket. 
 

Sok helyen azonban elszomorító látvány fogadja a turistákat. A régi paloták, templomok, várak romba dőltek. Belepte őket a homok, elnyelte őket az őserdő. Másutt a nagyvárosok mocska takarja el a múlt emlékeit.

Szerencsére vannak azonban a nagyvilágnak olyan területei is, ahol tudatosan odafigyelnek a műemlékekre, óvják és karbantartják őket. Európa és Magyarország is ezek közé tartozik. Az itt élők tisztában vannak azzal, mennyire fontos megőrizni történelmi, kulturális és közösségi hagyományainkat. Hazánkban rengeteg gyönyörű hely és szép műemlék várja az érdeklődőket.

 

A Műemléki Világnap

A Műemlékek és Helyszínek Nemzetközi Bizottsága 1965-ben jött létre, amely a világörökség helyszíneivel foglalkozik, valamint segíti az UNESCO munkáját. Jelenleg 7500 tagja van. A szervezet 1983-ban döntött arról, hogy szükség van egy olyan világnapra, amikor megemlékezhetünk a műemlékvédelem fontosságáról.

Erre a jelentős eseményre először 1984 tavaszán került sor. A bizottság minden évben meghirdet egy műemlékvédelmi témát, amellyel kapcsolatban világszerte rengeteg programot szerveznek. Ilyenkor fontos szakmai tanácskozásokra kerül sor, és ezen felül megpróbálják minél több emberrel megismertetni a műemlékvédelem jelentőségét.

 

Erőt ad a múlt

A Műemléki Világnap legfontosabb célja az, hogy a múlt értékeinek megőrzése közüggyé váljon. Egy jobb és szebb világban élhetünk, ha embertársaink nagy része tisztában van azzal, mennyire fontos kulturális örökségünk, a múltunk. A hagyományok erőt adnak. Miközben tiszteljük mások kultúráját, odafigyelünk saját tradícióinkra is, és értékeinket minél szélesebb körben tesszük hozzáférhetővé. Egy nemzet összetartozásának ereje látható abból is, hogyan ápolja a saját műemlékeit. Csodálatos élmény keresztülsétálni a Lánc-hídon, felmenni a Budai várba, vagy éppen megtekinteni a Hegyvidék műemlékeit. Feltárulnak előttünk múltunk titkai, ha felállunk az Egri vár bástyájára, átmegyünk a Hortobágyi Kilenclyukú-hídon, vagy szétnézünk valamelyik gyönyörű nagyvárosunk, például Pécs, Debrecen, vagy Győr főterén.
 

Hazai hagyományok

Magyarországon már a 19. század közepén mozgalom indult a régi épületek megőrzése érdekében. Az első hazai műemlékvédők között olyan kiemelkedő személyiségeket találunk, mint Rómer Flóris, Ipolyi Arnold és Henszlmann Imre. Társaikkal együtt sokat tettek azért, hogy megtalálják és dokumentálják a múlt emlékeit. Mindenekelőtt a középkor építészete foglalkoztatta őket. Hamarosan megalakult a Műemlékek Országos Bizottsága, és kezdetét vette a komoly feltáró munka. A legkorszerűbb módszereket alkalmazva kezdték helyreállítani a romokat. Hatalmas munka folyt például Ópusztaszeren és Székesfehérvárott. 

 

Kerületünk műemlékei

Cikkünk végén ismét sétára hívjuk a kedves olvasót. Ha olyan a kedve és az időjárás is megengedi, akkor járja be a Hegyvidéket, hogy a saját szemével láthassa a múlt szépen megőrzött emlékeit. Ez egészen biztosan jó szórakozás és tanulságos kikapcsolódás lesz majd. A Hegyvidéken már az európai történelem hajnalán is éltek emberek, így nem csoda, hogy környékünk igen gazdag műemlékekben. 
 

A bőség zavarával küszködve felsorolunk néhányat, melyeket érdemes meglátogatni egy szép, tavaszi hétvégén:

- a Béla király úton található a Városkút és kicsit arrébb, a Béla király-kút is

 

- a Csaba utcában a Városmajori Plébánia és Közösségi ház, valamint a híres templomtorony

- ne hagyjuk ki a fogaskerekű vasút svábhegyi állomását, és az egykori Lóvasút nemrégiben gyönyörűen felújított egykori végállomását sem

- a Szent Orbán téren nézzük meg a Kálvária oltárt 

- a Szilassy úton a Haggenmacher-villát, vagyis az egykori Istenszeme vendégfogadó épületét és parkját találjuk

- a Barabás-villáról pedig már számos alkalommal írtunk, hiszen a híres festőművész egykori lakásában és műtermében működik kerületünk egyik fontos kulturális központja.