Szent Jakab hava – Julius Caesar születésnapja

Érdemes képzeletben elindulni a múltba, hogy feltáruljanak előttünk a hétköznapjainkhoz ezer szállal kötődő dolgok eredetének titkai. Izgalmas meglepetések várnak például arra, aki megnézi, hogyan hívták őseink és a legkorábbi időkben Európában élő népek a hónapokat. Júliusnak számos neve maradt ránk. 

 

A rómaiak Quintilis néven ismerték, magyarra fordítva ez a szó azt jelenti, hogy ötös. Ma persze a július az év hetedik hónapja, Rómában azonban nem január elsején kezdődött az újesztendő, hanem két hónappal később, és a Quintilis akkor még valóban csupán az ötödik volt a sorban. 

 

A középkorban sok helyen Szent Jakab havának hívták, majd nyelvújítás idején elterjedt az érdekes csengésű kalászonos elnevezés is. Akkoriban a legtöbben nem tudták, hogy kicsoda e négy forró nyári hét névadója. Azt gondolták, hogy egy titokzatos hölgyről, egy bizonyos Júliáról nevezték el. Ez azonban nem így van. A hónap a világtörténelem egyik leghíresebb hadvezére és államférfija - Julius Caesar - emlékét őrzi.  

 

A római sas árnyékában

A híres hadvezér nemcsak számos tartományt hódított meg a Római Köztársaság számára, de tevékenyen hozzájárult ahhoz is, hogy nem sokkal később kialakulhasson a császárság. Caesar nagyságát már kortársai közül is sokan elismerték. A római szenátus éppen ezért döntött úgy, hogy az addigi Quintilist a győztes hadúrról nevezik el. Erre kiváló ürügyet szolgáltatott, hogy Caesar ebben a hónapban született. 

 

A római sas árnyékában élő népek több alkalommal is ünnepelhettek ebben az időszakban. Ötödikén került sor a Poplifugia emléknapjára, majd két nappal később a Nonae Caprotinaera. Ilyenkor felidézték, hogy őseiknek sikerült legyőzni a rájuk törő, túlerőben lévő ellenséget. Tizenharmadikán kezdődött a Ludi Apollinares szertartásainak sorozata, amelyen a rómaiak rengeteg sportversenyt és erőpróbát tartva fejezték ki Apolló istenség iránti tiszteletüket. 

 

Jézus tanítványa 

Az „örök város” seregei - hála a Caesarhoz hasonló sikeres hadvezéreknek - számos tartományt és országot meghódítottak, így került a kezükre a mai Izrael területe is. Bétszaida városban a Galileai-tó partján született idősebb Szent Jakab apostol, akit mint Jézus tanítványát, János evangélista testvérét azért hívták idősebbnek, mivel a tanítványok között volt egy másik Jakab is, Alfeus fia. Idősebb Szent Jakabot az egész keresztény világban nagyra becsülik. Védőszentjüknek tekintik a zarándokok, a gyógyszerészek és a kereskedők is. Jakab eredetileg Keresztelő Szent János tanítványa volt. A Bibliai hagyományok szerint Heródes Agrippa király parancsára kellett meghalnia. Halálakor is bizonyságot adott erős hitéről, és megbocsátott őrének, egy római katonának. 

 

Napjainkban Szent Jakab Spanyolország védőszentje. Ez meglepő lehet, hiszen Hispánia a Földközi-tenger másik végében fekszik, a lehető legtávolabb a Szentföldtől. Természetesen megvan ennek is a legendás magyarázata. A IX. századtól a keresztények között elterjedt, hogy a vértanút spanyol földön temették el, mivel Heródes nem engedte, hogy otthonában megadják neki a végtisztességet. Hűséges tanítványai egy márvány szarkofágba fektették, amit felvittek egy hajóra. Ekkor csoda történt, a hajó elszabadult, átszelte az egész Földközi-tengert, és eljutott a mai Spanyolország területére. Iria Flavia lakói döbbenten látták a kikötőjükbe besikló üres hajót. A holttestet nagy tisztelettel saját földjükön temették el. 

 

A történelem viharai azonban nem kímélték ezt az országot sem. A háborúk miatt elfelejtették, hogy hol van a sír. Nyolcszáz körül azonban egy csillag ragyogott fel az égen, és a helybeliek újra rábukkantak Szent Jakab, vagyis Sant Iago földi maradványaira. A városukat róla és a csillag mezejéről nevezték el. A települést azóta is Santiago de Compostelának hívják, az asztúriai hagyományok szerint. 

 

A következő nemzedékek már úgy tudták, hogy Jakab még élete során eljutott a spanyolok földjére. Kezdetben nehezen ment a hittérítés, ám Zaragoza városában megjelent neki a Szűzanya, hogy megvigasztalja, és erőt adjon neki. A földöntúli beavatkozás sikerrel járt, hiszen Spanyolország évszázadokon át a kereszténység szilárd bástyájának számított. Jakab mind a mai napig hatalmas népszerűségnek örvend. Városába vezet az egyik legkedveltebb európai zarándokút. Az emlékét nemcsak spanyol és dél-amerikai városok őrzik, hanem például a magyar Tornaszentjakab és Zselicszentjakab is. Számos világhírű művész is megörökítette, a leghíresebbek közé tartozik El Greco és Albrecht Dürer festménye. 

 

Rengeteg emléknap

Július máshol is bővelkedik jeles és fontos napokban: nálunk elsején ünnepeljük a magyar egészségügy napját, valamint a köztisztviselők és a kormánytisztviselők napját. Burundiban és Ruandában a függetlenség, Ghánában pedig a köztársaság ünnepe. A keresztények másnap Sarlós Boldogasszonyra emlékeznek.

Negyedike az USA-ban a függetlenség napja, Norvégiában és Tongában pedig uralkodói születésnap. Tizenegyedike Szent Benedek napja, tizennegyedikén pedig sor kerül a legnagyobb francia nemzeti ünnepre. Tizenkilencedikén Kiribati és Nicaragua ünnepli a függetlenségét és szabadságát. Érdekesség, hogy míg nálunk július az év legmelegebb hónapjának számít, addig a déli félgömbön, például Ausztráliában ez a tél leghidegebb időszaka. 

 

Harmincadikán a modern vállalatok életében rendkívül fontos rendszergazdák világnapja következik, másnap pedig megemlékezünk a balatoni halakról.  

 

Amerikában egészen furcsa ünnepek is kapcsolódnak hozzá, ilyen a nemzeti hot dog hónap, a nemzeti jégkrém hónap vagy éppen a cápák hete.