A sárkányölő hős – Szent György hava, április

Kellemes dolog az év negyedik hónapjában sétára indulni a Hegyvidék erdőiben. Hosszú, téli álma után feléled a természet, zöld lombok borítják a fákat és a bokrokat, a kertekben pedig rengeteg gyönyörű virág pompázik. Talán éppenséggel ez a zöldellő újjászületés és a virágok kinyílása lehetett az oka, hogy a régi rómaiak a mai április megfelelőjét egy gyönyörű istennőről, Vénuszról nevezték el.
 

A lenyűgöző szépségű hölgynek több neve is volt, és ezek között találjuk a mai hónap elnevezésének előfutárát, az Aperirét. A nyelvújítás korában művelt honfitársaink remekül beszéltek latinul. Európában sokáig ez volt a művelt emberek nyelve. A magyar kultúra megújítására törekedő hazafiak jól tudták, hogy az istennő neve kapcsolatban áll a „kinyitni” szóval. Éppen ezért, amikor új nevet adtak a magyar hónapoknak, az áprilist nyilonosnak nevezték el.

A rossz nyelvek szerint az eredeti római név talán magyarázatot ad egy furcsa ellentmondásra is. Szent György egy határozott, egyenes, megingathatatlan katonaember volt. Az áprilisról viszont tudjuk, hogy a legszeszélyesebb évszak. Talán éppen Vénusz hatása érvényesül benne, amikor az időjárás úgy viselkedik, mint egy elkényeztetett nemeshölgy.

 

Nemzetek védőszentje

Szent György 271 körül született, a Római Birodalomban. Diocletianus császár idején a rómaiakra számos válság és megpróbáltatás várt. Mielőtt magához ragadta volna a hatalmat, a birodalom eljutott a szétesés határára. Az új császár azonban rendet teremtett és sikeres reformokat vezetett be. Uralkodásának emlékét azonban beárnyékolja, hogy a nevéhez fűződik az ókor legkönyörtelenebb keresztényüldözése.

Ebben a zűrzavaros világban vállalt katonai szolgálatot Szent György. A későbbi görög krónikák szerint Kappadókiában görög keresztények között született. Csak tizennégy éves volt, amikor az apja meghalt a hitéért. A fiú azt követően lépett be a római hadseregbe, hogy az édesanyja is meghalt. Remekül megállta a helyét a birodalom ellenségeivel szemben, és nagyszerű, nemes lelkű katonatisztnek bizonyult. Az igazságérzete miatt azonban szembefordult a könyörtelen császárral, amikor az üldözni kezdte a keresztényeket.

Róma urai ezt nem hagyták megtorlás nélkül, és nem érték be azzal, hogy lemondott magas hivataláról. Letartóztatták és hosszasan kínozták, azonban gonoszságukkal semmire nem mentek, mert György erős hitét nem lehetett megtörni. Hóhérai rádöbbentek arra, hogy nem tudják eltántorítani a hitétől, ezért úgy döntöttek, hogy megszabadulnak tőle. 303-ban a szentföldi Nicomedia városában kivégezték. Amikor a hóhér lesújtott a mártírra, a szemtanúk között ott állt Alexandra császárnő is. György önfeláldozása és megtörhetetlen hite olyan nagy hatással volt rá, hogy maga is megkeresztelkedett.

A középkorban Szent György lett a leghíresebb katonaszent. Számos város és ország tekinti védőszentjének. Ugyanúgy tisztelik a katolikusok, az ortodoxok, mint a lutheránusok, vagy az anglikán egyház.

 

A magyarok szentje

A középkorban a gonoszt jelképező sárkányt legyőző lovag rendkívül népszerű volt hazánkban. Az ő emlékezetét őrzi Borsodszentgyörgy, Iszkaszentgyörgy, Jászalsószentgyörgy, Sepsiszentgyörgy vagy éppen Torockószentgyörgy neve is.

1373-ban Kolozsvári Márton és György megalkotta Európa egyik legszebb Szent György-szobrát, amelynek eredetijét ma Prágában tekinthetjük meg. Persze nem kell ilyen messzire mennünk, ha a két nagyszerű szobrász művében akarunk gyönyörködni, mert a másolatát felállították a Halászbástyánál, de Kolozsváron és Szegeden is.

Amikor a 14. században Károly Róbert királyunk lovagrendet akart alapítani, az új testvériségnek a Szent György rend nevet adta. Névadójuk nemcsak a lovagok, de a lovas katonák, a fegyverkovácsok és a vándorlegények védelmezője is. Emlékezetéhez számos, néhány helyen még ma is élő népszokás kapcsolódik.

 

Fontos tavaszünnep

Hazánkban április 24-én emlékezünk meg a keresztény mártírról. Ez a nap már a történelem hajnalán is pásztorünnep volt földrészünkön. A jószágot Szent György napjáig lehetett legeltetni a kaszálókon, ekkor azonban onnan ki kellett hajtani őket, hogy egészségesek legyenek és sok tejet adjanak.

 

A falusiak úgy tartották, hogy ezen az éjszakán különösen aktívak a boszorkányok. Éppen ezért a gonosz erők elrettentésére csipkebokrot kötöztek fel a kapura. A mágikus növény tövise elijesztette a boszorkányokat, így azok nem tudták elapasztani a tehenek tejét.

Más helyeken lombos nyírfaágakkal oltalmazták az ajtókat, kerítéseket. Nem volt tanácsos ilyenkor kimenni a keresztútra. Hajnalban ugyanis a boszorkányok ott gyűjtöttek harmatot. A nedvességet gonosz varázslatokra használták fel. Talán éppen ez lehetett az oka, hogy a kondások még a sötétben kihajtották a disznókat, megelőzve a gonosz asszonyságok felbukkanását.

Szent György egyik jelképe a fehér ló. Őseink a saját hátasaikat is féltették a sötét erőktől, ezért mákot szenteltek a templomban, és azzal intették körbe az istállót. Úgy gondolták ugyanis, hogy a boszorkány csak azután tudna bemenni a lovakhoz, hogy előtte egyesével megszámolja az összes mákszemet.

Előfordult, hogy az állatokat keresztülhajtották a György-napi máglyák füstjén. Ebben ugyanis megtisztultak és egész éven át egészségesen szolgálták a gazdájukat.

Áprilisban persze számos további jeles napot, fontos ünnepet találunk. Ha a naptár is úgy akarja, erre a hónapra esik a húsvét. Áprilisban van a bolondok napja, de ilyenkor ünnepeljük az egészségügyi világnapot, a füstmentes világnapot, az űrhajózás világnapját és a méhek napját is.