Egy csodálatos királyi hercegnő – Árpád-házi Szent Margitra emlékezünk

Joggal tartják hazánk történelmének egyik legsötétebb, végzetes következményekkel járó esztendejének az 1242-est. Nemcsak Európa egyik legerősebb királysága, a magyarok birodalma rendült meg, amikor a napkelet felől rázúdultak a vérszomjas mongolok kegyetlen hordái, de elpusztultak az orosz fejedelemségek, és Batu kán csapatai lecsaptak a lengyelekre, Sziléziára, valamint a Kárpátokról délre fekvő területekre is. Hazánk korábban még nem élt át ilyen iszonyatos megpróbáltatást. Egész országrészek néptelenedtek el, mert a kán seregei nem hagytak túlélőket maguk után. Úgy tűnt, hogy itt a világ vége.

 

A remény születése

IV. Bélát 1235-ben koronázták Magyarország királyává. Az anyja nem volt más, mint a Bánk bánból jól ismert Merániai Gertrúd. A tatárjárás előtt komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy hazánk egységes és erős állam legyen, jó kapcsolatot ápolt a nyugati fejedelmekkel. Húgát, Erzsébetet eljegyezték a türingiai tartomány grófjával.

Erzsébet erős hitű, mélyen vallásos asszony volt, menedékhelyet alapított az árva gyermekek számára és segítette a szegényeket. A férje halála után nem akart a császár felesége lenni, hanem a szerzetesek életét választotta. 1235-ben szentté avatták, az élete néhány évtizeddel később követendő példaként lebegett unokahúga, Margit előtt.

 

Egy sötét kor gyermeke

Laszkarisz Mária bizánci hercegnő bizonyára nem is gondolta volna, hogy milyen megpróbáltatások várnak rá, amikor feleségül megy Magyarország királyához, Bélához. A kezét még II. András kérte meg a fia számára, amikor hazatért a Szentföldről. A magyar királynő, a bizánci császár leánya éppen gyermeket várt, amikor hazánkat megtámadták a mongolok. Az iszonyatos vereséget követően a férjével együtt kénytelen volt elmenekülni, és sikerült eljutniuk Dalmáciába, Klissza várába. Itt született meg januárban leányuk, Margit.

Szüleit mélységesen megrendítették a tatárjárás szörnyűségei, éppen ezért az újszülöttet felajánlották a Mindenhatónak, amikor azért imádkoztak, hogy hazánk megmeneküljön. Margitra csupán rövid élet várt, de hitének és tisztaságának fénye évszázadokon keresztül világítótoronyként ragyogott a magyar történelemben.

 

Acélos elszántság

Szülei imáját meghallgatta az ég. A mongolok váratlanul kivonultak a felperzselt országából, ahol megkezdődött az újjáépítés fáradságos és gyakran fájdalmas folyamata. IV. Béla betartotta a fogadalmát: a kis Margit már háromévesen bekerült Szent Domonkos rendjének veszprémi apácáihoz.

Nagyon gondos nevelést kapott, és megerősödött keresztény hite. Béla király zárdát építtetett Buda közelében a Nyulak-szigetén, vagyis a mai Margit-szigeten. Margit 1254-ben itt tette le az apácák fogadalmát.

A későbbiekben többször is döntenie kellett arról, milyen úton halad tovább. Sok jelentős fejedelem szerette volna feleségül venni a nagyhatalmú magyar uralkodó leányát. Margit azonban nemet mondott a cseh és a lengyel király kérésére is. Boldog volt apácaként, és élvezte a kolostori élettel járó munkát, fegyelmet. Nem riadt vissza a nehéz fizikai munkától, nagyon szorgalmas volt, elutasította a fényűzést, az éjszakáit pedig imádkozással töltötte.

Néhány évszázaddal később már azt gondolták róla, hogy jós volt, aki fel tudta tárni az eljövendő korok titkait. E képességével sokat segített apjának, aki nagy munkával második honalapítóként talpra állította az országot. Béla állítólag még diplomáciai kérdésekben is kikérte szentéletű és okos leánya tanácsait.

 

Őrizzük az emlékét

Margitra nem várt hosszú élet, egy héttel a huszonnyolcadik születésnapja előtt hunyt el. A következő esztendőben lombardiai szobrászok alkották meg gyönyörű síremlékét. Mivel a halálát követően számos csoda történt, így már 1276-ban boldoggá avatták. Betegek keresték fel a sírhelyét, és itt imádkoztak a gyógyulásért. Az Árpád-ház számos tagja fordult Margithoz élete nehéz óráiban és a híre még a pogány kunok közé is eljutott. Volt olyan pusztai harcos, aki Margit hercegnő miatt vette fel családjával együtt a keresztény hitet. Legendáját Ráskay Lea apáca jegyezte le a 16. század elején a Margit-szigeti kolostorban.
 

1943-ban boldogan szóltak meg a harangok hazánkban, mert Szent Erzsébet ünnepnapján XII. Piusz pápa szentté avatta Margitot is. Emléke azóta is elevenen él. Béla király szent lányának nevét viseli a Margit híd és a Margit-sziget. Az erős hitű, ifjú nő sok irodalmi műben, Gárdonyi Géza és Kodolányi János regényeiben, de boldog Salkaházi Sára apácanővér misztériumjátékában is szerepel. Az egyetlen magyar domonkos szentet a domonkos nővérek kongregációja a védőszentjének tekinti. Nagyra tartják alázata és szeretetteljes szolgálata miatt. Az emléknapja január 18-án van.