Nemzetközi jegesmedve nap – Hallgassuk meg a természet szavát!

Ami ugyanis a jegesmedvékkel történik, az erőteljes figyelmeztetés lehet mindannyink számára. Eljött az ideje annak, hogy komoly erőfeszítéseket tegyünk a globális felmelegedés hatásainak csökkentéséért.
 

Száz évvel ezelőtt még csak a legelszántabb tengerészek vállalkoztak arra, hogy hajóba szállva elinduljanak az Északi-sarkot övező félelmetes jégvilág irányába. Szükség is volt a bátorságra, mert sok expedíció soha nem tért vissza. Előfordult, hogy a hajók az örök fagy birodalmában a sodródó jégtáblák foglyává váltak, és legénységüknek elszánt harcot kellett vívniuk a könyörtelenül tomboló természeti erőkkel szemben. Akkor még vastag, látszólag végtelen jégtakaró borította bolygónk északi pólusát. E terület királyának a hatalmas jegesmedvét tartották.

 

Egy különleges állatfaj

A sarkvidék őslakói mélységesen tisztelték e hatalmas termetű állatot. Joggal tartottak tőle, hiszen a jegesmedve kiválóan alkalmazkodott a sarkvidéki életmódhoz. Félelmetes alakját gyakran örökítették meg csontfaragványaikon. A 19. században az európai és az amerikai vadászok között értékes trófeának számított a bundája. Elejtéséhez olyan komoly expedíciókat kellett szervezni, mintha Afrika legtávolabbi vidékeire indultak volna oroszlánvadászatra.

Ezt a medvét gyakorlatilag alig lehet észrevenni a hóban. Napjainkban a tudósok hőkamerával is keresik, ám alig látszik a különleges felvételeken, mert a bundája miatt gyakorlatilag nem hagyja el meleg a testét. Egyedül az orrán keresztül tud hőt leadni. Az északi területeken a legtöbb állatfaj fehér és igencsak nagyra nő. Igaz ez a jegesmedvére is. A többi medvefaj közül egyedül a rettenetes észak-amerikai grizzly akkora, mint ő. Előfordul, hogy e két faj tagjai egymásra találnak, olyankor pedig képesek utód létrehozására. A jegesmedve erős bundája alatt vastag zsírréteget találunk, ami nem csupán remek hőszigetelő, de tartalék tápanyagforrás is.

Meglepő módon a bőre fekete színű

Ez azonban nem látszik, mivel teljesen eltakarják a fehér szőrszálak. A mancsa is szőrös, ami kifejezetten jól jön, amikor a csúszós jégen kell járnia. Leginkább fókával táplálkozik, amelynek a húsát nem eszi meg, viszont felfalja a zsírt, a bőrt és a belsőségeket. A partvidékeken szívesen lakmározik elhullott rozmárok vagy bálnák teteméből. Amikor a szárazföldön kószál, megtámadja és elejti az ottani állatokat, például a rénszarvast is. Az emberek közül az eszkimók ismerik a legjobban. Egy ősi legendájuk szerint a jegesmedve annyira okos, hogy fókavadászat közben eltakarja fekete orrát, nehogy meglássák a zsákmánynak kiszemelt állatok.

Az elmúlt években tragikus fényképek készültek a távoli északon. Ezeken csontsovány, az éhhalál szélén álló jegesmedvéket láthatunk. Sajnos távolról sem csak egyedi esetekről van szó.

 

Hatalmas változások jönnek

A tudósok immár százhúsz éve tanulmányozzák a sarkvidékek klímáját. Mostanában egyre hangosabban kongatják a vészharangot, mivel az ezredforduló óta drámai mértékben megemelkedett az egykori jégmezők átlaghőmérséklete. A térség klímájának átalakulása komoly hatással van a többi földrészre is.

Felborul az évszakok jól megszokott rendje, enyhébbé válnak a telek, miközben tavasszal sok helyen rendkívüli hidegbetörésekre számíthatunk. A szakemberek egy része attól tart, hogy az Északi-sarkvidék átalakulása visszafordíthatatlanná vált, az egyre melegebb időszakok pedig elpusztítják a jegesmedvék hazájának ökoszisztémáját. A víz alatti élőlények sincsenek biztonságban, mert a melegben elszaporodnak a betegséget okozó algák.

Nagyon könnyen megtörténhet, hogy hamarosan már csak az állatkertekben találkozhatunk jegesmedvével. Amerikai kutatók szerint ugyanis, ha változatlan mértékben csökken a sarkvidéki jég vastagsága és kiterjedése, 2050-re elpusztulhat a világ jegesmedve-állományának kétharmada.

 

Mit tehetünk a jegesmedvékért?

Ne gondoljuk azt, hogy tehetetlenek vagyunk. Ha a felelősen gondolkodó emberek összefognak, és odafigyelnek arra, hogy környezetükben csökkentsék az üvegházhatás kiváltó okait, azzal elősegíthetik a jegesmedvék megmenekülését is. Az északi jégvilág állataival foglalkozó környezetvédelmi szakemberek egyszerű, de hatásos módszereket javasolnak. Már azzal is csökkenthetjük a káros gázok kibocsátását, ha nem fűtjük fel annyira a munkahelyünket és a lakásunkat. Akár egy-két foknyi különbség is számít.

Jó volna, ha minél kevesebben autóznának, ehelyett a környezetkímélőbb közlekedést használnák. Ha valaki kénytelen kocsit használni, akkor azzal segíthet, hogy nem nyomja padlóig a gázpedált, hanem kevesebb üzemanyagot felhasználva, kicsit lassabban hajt. Ezenfelül nagyon fontos, hogy hírt adjunk az erőfeszítéseinkről.

Mondjuk el a barátainknak, az ismerőseinknek – és ne csak a nemzetközi jegesmedve napon –, hogy mit teszünk Földünk megmentése érdekében. Így személyes példamutatásunkkal elérhetjük, hogy ők is kövessenek minket és hozzájáruljanak a globális energiafelhasználás csökkenéséhez, bolygónk megmeneküléséhez.