A gyermekkönyvek napján Csukás Istvánra és Andersenre emlékezünk

A szervezők céljai szerint, a gyermekkönyvek nemzetközi napján az olvasás megkedveltetése állt volna a rendezvények középpontjában, ráadásul megemlékezünk Hans Christian Andersen dán meseíró és a magyar gyermekek több nemzedékének oly sok boldog percet szerző, sajnos nemrég elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas Csukás István születésnapjáról is.

 

Nemes hagyomány

A Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa már a múlt század hatvanas éveiben komolyan foglalkozott azzal, hogy valamilyen módon közelebb vigye a gyermekekhez az olvasást. Ez a befolyásos kulturális szervezet 1953-ban született meg Svájcban. Tagjai jól érzékelték, hogy körülöttünk milyen gyorsan átalakul a világ.

A hagyományos nyomtatott könyvnek számos új vetélytársa támadt. Kezdetben csak a film, aztán a televízió, a rádió, később pedig a különféle digitális technológiák, számítógépes játékok és az újabbnál újabb játékplatformok próbálták magukra terelni a gyerekek figyelmét. A kicsik egyre kevesebb időt töltöttek olvasással, aminek számos kellemetlen következménye lett.

Ezeket ellensúlyozandó, Andersen születésnapján minden évben más ország vállalja magára az eseménysorozat megszervezését. Megfogalmazzák az aktuális jelmondatot, plakátot terveznek és egy híres író üzenetben fordul a világ gyermekeihez. Hazánkra 2001-ben jutott ez a megtisztelő feladat. Magyarországon a gyermekkönyvek töretlen népszerűségnek örvendenek, hiszen honfitársaink nagyon fontosnak tartják, hogy az új nemzedék tagjai rengeteg színvonalas kiadvány közül válogathassanak.

A hagyományos könyvek mellett ma már a boltok polcain találkozhatunk izgalmas hangoskönyvekkel és olyan művekkel is, amikhez valamilyen plüss- vagy műanyag játékot csomagoltak. Vannak olyanok, amelyekben a szavak közé kis képecskék vegyülnek (például állatok képei), és ha ezeket meglátjuk, akkor az oldal szélén sorakozó gombokat megnyomva megszólaltathatjuk az odatartozó hangeffektusokat.

A legnagyobb hazai könyvterjesztő hálózatok sikerlistáit átböngészve az is gyorsan kiderül, hogy a magyar olvasók az ilyen újdonságok mellett hűségesen kitartanak a régi – ma már klasszikusnak számító – hőseik, például Süsü, a sárkány, Pom Pom, Mirr-Murr, a kandúr vagy éppen Gombóc Artúr mellett. E mesék alkotója, Csukás István költő, író is április 2-án született.

 

Nagyszerű mesék sok nemzedéknek

Csukás István 1936-ban Kisújszálláson, egy nagyon szegény családban látta meg a napvilágot. Az apja nem igazán bízott abban, hogy a fia sokra viheti, éppen ezért ellenezte, hogy az elemi iskola kijárása után beiratkozzon a békéstarhosi zeneiskolába. A fiatalkorában sokáig a muzsika jelentette számára a menekülés útját.

Talán zenei tehetségének köszönhette, hogy olyan könnyedén tudott rímekbe szedni verseket. Sikeresen leérettségizett, és úgy döntött, hogy beiratkozik az egyetemre. Még nem tudta pontosan eldönteni, hogy mi akar lenni.

Közben az egyik barátja beküldte Csukás István néhány versét a Magyar Rádió pályázatára, a művek pedig elnyerték a diákköltőknek meghirdetett verseny első díját. 1956-ig tanult az egyetemen, de végül hátat fordított neki, és az irodalomnak szentelte magát. A Hungária Kávéházban írta meg a verseit. 1960-ban részt vett a Fiatal Művészek Klubjának megalapításában.

Újságíróként ismerkedett meg Fülöp János íróval, aki bemutatta neki, hogy milyen munka folyik a tévé gyerekosztályán.

1968-tól Csukás István már dramaturgként dolgozott. Egyre jobban megismerte a gyerekirodalom világát, és hamarosan a Móra Könyvkiadóban találta magát. Ekkoriban döbbent rá arra, hogy ugyanazon a napon született, mint Andersen. 1985-ig ennél a kiadónál dolgozott. Míg kezdetben csupán a felnőtteknek írt verseket, hamarosan megjelentek az első mesekönyvei, gyermekregényei és verses meséi.

 

Népszerű és elismert író

Művei bekerültek a televízió képernyőjére, az ifjúsági regényeiből tévéfilm készült, és hamarosan már minden magyar gyerek ismerte a Csukás István műveire alapuló rajzfilmek és bábfilmek hőseit. A hetvenes években kiürültek a játszóterek, ha a tévében Süsü, a sárkány kalandjai mentek, mivel az óvodások és az iskolások is a barátságos egyfejű történetét akarták nézni.

Munkásságát számtalan elismeréssel tüntették ki. 1999-ben Kossuth-díjat kapott, 2015-ben a Magyar Írószövetség örökös tagja lett, a következő évben pedig megkapta a Magyar Érdemrend Középkeresztjét. Az idén 83 éves korában elhunyt ez a nagyszerű mesemondó. 2020-ban lesz az első olyan gyermekkönyvek nemzetközi napja, amin Csukás István már nem lehet közöttünk, az emléke azonban továbbra is elevenen él.

A könyveiből készült filmeket, rajzfilmeket még rengeteg alkalommal bemutatják nemcsak a hazai, de a nagyvilág tévécsatornáin is, a műveit pedig ott találjuk a könyvtárak és a könyvesboltok polcain a legsikeresebb, legnépszerűbb kiadványok között.