A sikeres szóbeli érettségi titka

Hiába a kétszintű rendszer bevezetése, az érettségire való felkészülés nem lett könnyebb. Sokszor ugyanúgy a négy év lezárását jelentő jegyek döntik el az egyetemre való bekerülést, mint korábban. Ezért ma is ugyanolyan biztos, mint évekkel ezelőtt, hogy tanulnia kell annak, aki jó eredményt akar elérni a középiskolai érettségin. A szóbeli előtt viszont rászakad a tanulók többségére a sok szabadidő és a “tanulással ráérünk” érzete. A szülő azonban pontosan tudja, hogy milyen hamar elrepül az idő, és milyen egyszerű megcsúszni a tervekben. Ezért ahhoz gyűjtöttünk össze pár jó tanácsot, hogyan lehet megelőzni ezt a helyzetet, hogyan lehet segíteni a gyermek felkészülését, hogy biztosan eredményes legyen a szóbeli vizsga.

1. Kell egy felkészülési terv

Bár úgy tűnhet, hogy csak időhúzás ilyen tervet készíteni, mégsem érdemes sajnálni rá az időt. Rápillantva bármikor nyomon követhető, hogy mikor mi a feladat, mikor van a tanulás mellett idő a pihenésre, egy kis szórakozásra. Rögvest szembesít ugyanakkor a kilengésekkel is, azonnal ösztönözve az eredeti tervhez való visszatérésre. Az időbeosztás megtartása az egyik legbiztosabb módja annak, hogy a szóbeli érettségi minden tantárgya terítékre kerüljön a felkészülési időszakban. 

Ahhoz, hogy minél hatékonyabban lehessen használni, alaposan ki kell dolgozni a felkészülési tervet, hiszen ez mutat utat az elkövetkező hetekben. Az összes megtanulandó tételt érdemes egyenletesen elosztani úgy az érettségiig hátralevő napokra, hogy maradjon két-három tartaléknap. Ezzel lehet számolni ha bármi közbejön, például nem jól mértük fel a megtanulandó anyag mennyiségét vagy a gyereket elkapja egy kisebb betegség. Ez a pár nap akkor sem vész kárba, ha minden az ütemterv szerint halad, mert az időszak végén jól szolgálhat egy gyors átismétlésre, néhány anyagrész pontosítására, elmélyítésére is. A tervet célszerű napokra, sőt órákra és tételekre is lebontani. Amint elkészült a részletes, teljes terv és a napi feladatok listája, tegyük a szoba egy jól látható helyére, hogy mindig szem előtt legyen. 

2. Számításba venni minden tantárgyat

A terv időbeosztásának készítésekor a különböző témakörök tantárgyaira érdemes azonos figyelmet fordítani. Mivel minden tanulnivaló fontos, nem lehet, hogy az egyik tanulása egy másik tantárgy rovására menjen. Érdemes azonban a felvételi szempontjából legfontosabbal kezdeni, és onnan haladni a legkevésbé fajsúlyos felé. Egy-egy vizsganapot megelőzően pedig nem árt néhány plusz órát foglalkozni a következő napi anyaggal vagy témával!

3. Szükség szerint módosítani

Ha már rendelkezésre áll egy pontos időbeosztás, azt a gyakorlatban is használni kell. Mit jelent ez pontosan?  Minden hétvégén érdemes ellenőrizni, így látható lesz, hogy mennyire sikerült tartani az elképzelést, szükség esetén a részletek módosíthatók. Ráadásul, ha az ember hetente végiggondolja, hogy az eltelt rövid időszakban a tervéből mit sikerült teljesítenie és mit nem, segít elkerülni a hirtelen ocsúdást követő kapkodást, emellett pedig, használatának köszönhetően biztosan nem lesznek elfelejtve a következő hét feladatai sem.

4. Nem lazsálni

A szülő - mivel átélte már ezt az időszakot - pontosan tudja, milyen nagy a kísértés az érettségi szünetben arra, hogy az elején kicsit lazábbra fogja a gyeplőt a tanulás terén. Ugyanakkor, ha a gyerek továbbtanulási szándékai komolyak, nem fér bele még pár nap lazítás sem. Épp ezért, ha az érettségi igazán fontos a továbbtanulás miatt, akkor segítséget jelenthet, ha erre a szülői nyaggatás mellett időről időre más is figyelmeztet. Ehhez jól jöhet egy-egy barát, aki emlékeztet az elkövetkező hetek nagy tétjére.

5.  Látni és hallani

Mivel szóban kell előadni a tudást a vizsgán, ezért nem árt a felkészülés során diktafon, esetleg videokamera segítségét is igénybe venni, hangosan felmondani a leckéket, vagy annak bizonyos részeit. Az így elkészült próbafelmondások ugyanis segítenek abban, hogy csökkenjen a vizsgadrukk, hogy több ember, köztük idegenek előtt is könnyebben menjen a folyamatos, világos, összefüggő beszéd, és már a próbának köszönhetően a felkészülés alatt is reálisabban lehet látni, miként hat majd élesben a felelet.

6. Egyenletes terhelés

Nem árt ügyelni arra, hogy a napi tanulási terhelés minél egyenletesebb legyen, és a napi 8 órát ne lépje túl a tanulással töltött idő. Mivel legjobban délelőtt fog az agy, ezért a beosztás tekintetében hasznos lehet lemásolni az iskolai menetrendet.
Ennek megfelelően célszerű már reggel 8-9 körül megkezdeni tanulást, majd kb. a 40-50 perces intenzív tanulási szakaszokat követően mindig jöhet egy kis mozogás. Ez lehet torna, rövid séta a levegőn, egy kis gyümölcsevés a konyhában. Ám amíg a könyvek fölött ül a gyerek, mindenképp kerülje a tévé és a számítógép bekapcsolását, mert ezek zavarják a tanulásban.
Délben aztán jöhet egy hosszabb, kétórás ebéd és pihenőszünet. Ilyenkor akár belefér egy rövid, fél órás alvás is, de több semmiképp! Majd következhet a délutáni tanulási időszak, ami jó, ha rövidebb a délelőttinél, és lehetőleg nem tart tovább este 6-nál.
Ezt követően pedig minden nap jöjjön egy kis kikapcsolódás.

7. Regenerálódás

Érdemes az ép testben ép lélek filozófiáját követve, az okulás mellett hangsúlyt fektetni a mindennapos mozgás beiktatására is. Persze nem kell nagy dolgokra gondolni, elég, ha a gyerek sétál, kocog vagy biciklizik egyet, egyedül vagy a barátaival, de mindenképp mozduljon ki otthonról. Viszont ügyeljünk arra is, hogy kerülje az éjszakázást, amivel értékes időt veszít, hiszen másnap nem fog úgy az agya. Ezért a legjobb, ha este 10-kor ágyba bújik. 

8. Csak semmi pánik!

A túlságosan lazára vett hozzáállás mellett a másik nagy veszély a túlzott stresszelés, ami azonban a megfelelő felkészülés mellett biztosan elkerülhető. Az érettségi általában nem sikerül rosszabbul, mint az adott tárgyból korábban elért iskolai átlag.