2017-02-15

Így csökkentse családja ökológiai lábnyomát!

Egyre több, környezetünk megóvásával foglalkozó kezdeményezéssel találkozunk. Mégis sokan hiszik úgy, hogy például a szelektív hulladéktárolók használatával csekély mértékben járulnak csak hozzá bolygónk fenntarthatóságához. Pedig saját ökológiai lábnyomunk csökkentésénél nem is tehetnénk többet az ügy érdekében.

A csökkentéshez persze tudnunk kell, hogy a Földre rengeteg módon hatással vagyunk, amelyeket nehéz egymással összehasonlítani, éppen ezért született meg az ökológiai lábnyom fogalma, amely alatt tulajdonképpen egy mérőszámot értünk. Azt fejezi ki, hogy egy ember (vagy ország, népcsoport, földrész stb.) aktuális életmódja milyen mértékben terheli meg a bolygót – az eredmény globális hektárban adja meg, hogy pontosan mekkora területre lenne szükségünk a saját fenntartásunkhoz.

Minél kisebb, annál jobb
Az adott szám nem csak azt jelzi, hogy az élelemhez vagy az állatainknak szükséges takarmányhoz mennyi termőföld kell, de utazási szokásainktól kezdve a vízfogyasztáson át fűtési szükségleteink, ruházkodásunk és minden egyéb természeti erőforráshoz kapcsolódó tevékenységünk nyoma tetten érhető. A mérőszámot az aktuális népességéhez viszonyítják, és ezek szerint jelenleg már két darab Földre lenne szükségünk – Magyarország öko lábnyoma például 45 százalékkal nagyobb, mint amit a bolygó arányaiban elbírna, a fejlettebb országoké pedig még ennél is nagyobb. Képletesebben: 2016-ban már augusztusra kimerítettük az éves kapacitást, onnantól pedig az idei erőforrásokat emésztettük. Az adatok persze nem elrettentésre szolgálnak, sokkal inkább arra, hogy mindenkinek felhívják a figyelmét, saját háztartásunk nyomának csökkentése is óriási eredménnyel jár.


Mit tehetünk?
Először is mérjük meg saját lábnyomunk méretét – a világhálón található tesztekben szembesülhetünk azzal, hogy olyan helyzetekben is terheljük a környezetet, amelyekre nem gondoltunk volna. Ha például imádjuk a marhahúst, máris sok negatív pontot szerzünk, hiszen az óriási jószág feldolgozása rengeteg vizet és más egyéb erőforrást emészt fel, ellentétben a szárnyasokkal vagy a hallal, amelyeknek ökológiai lábnyoma fele akkora.
Éppen ezért heti egy húsmentes nap máris sokat jelent. Ahogyan az is, ha a piacon a szezonális alapanyagokat részesítjük előnyben – sokan ilyenkor legyintenek, hogy ez bizony semmit nem számít. Pedig egyszerű a dolog: ha a zöldségesnél megmarad a sokat utaztatott déli gyümölcs pár hétig, kevesebbet rendel majd, és így tovább. A szelektíven gyűjtött szemét alapvető, de még jobb, ha nem is kell mit válogatni – már vannak olyan üzletek, ahol bevásárláskor saját kiürült üvegeinkbe kérhetjük a kisebb élelmiszereket, de bárhol használhatunk  műanyag szatyor helyett vászontáskát. A tudatosabb közlekedéssel is rengeteget segíthetünk – hetente párszor induljunk rollerrel, bringával suliba, dolgozni. Sőt, gyűjtsük össze a gyerekek barátait is! Nekik is nagyobb kedvük lesz a saját lábukat használva közlekedni, ha csapatban tehetik, mi pedig nem csak példát mutatunk, időt töltünk a családdal, de ökológiai lábnyomunk helyett az izmainkat növeljük.