Hogyan kezelik a hegeket a fizioterápiában?

A hegeknek sokszor nem tulajdonítunk nagy jelentőséget, pedig rendkívül sok mozgásszervi és belső problémát okozhatnak. A műtétek és sérülések következtében kialakuló hegek ugyanis olyanok, mint a jéghegyek: egyikük esetén sem tudhatjuk, hogy mi rejtőzik a felszín alatt. Egy a bőrfelszínen szépnek tűnő heg a mélyebb szövetrétegekben okozhat összenövéseket, míg egy felszínen vastagabb, durvább akár összenövések nélkül is formálódhat. 

Mi a heg és hogyan jön létre?

A hegszövet kialakulása a test normális gyógyulási folyamatának része: olyan kollagéndús pótszövet, amely szöveti sérülést követően képződik. Sérülések vagy operációk után, ha a sérült szövet újbóli létrehozására nem képes a szervezet, akkor hegszövet alakul ki. 

Kollagén, a test ragasztója

A heggyógyulás során termelődő kollagén célja, hogy stabilizálja a területet. Azonban a test nem tudja, hogyan kell elrendezni a kollagénsejteket úgy, hogy egészséges szövetté formálódjanak és ellenálljanak a húzó- és nyújtóerőknek. Ezért a kollagénsejtek bizonyos részeken felhalmozódhatnak, túlburjánozhatnak, míg más részeken alig termelődhetnek, ezáltal a kialakuló hegszövet rugalmatlanná válik. A hegszövet körül elhelyezkedő kötőszövettel is összenövések jöhetnek létre, amelyek gátolják, hogy az egyes kötőszöveti rétegek egymáshoz képest szabadon elcsússzanak. Ebben az esetben mozgató szervrendszeri és belszervi problémák is kialakulhatnak.

Hegtípusok

Az alábbi öt hegtípust különböztethetjük meg:

• Közönséges hegek: tapintásra puha, a bőrfelszíntől nem elemelkedő, szépen gyógyult, nem húzódó, fájdalommentes hegek.

• Hipertófiás hegek: a sebszéleken nem túlnövő, a bőr felszínétől elemelkedő, vöröses/pirosas színű, kemény hegszövet.

• Keloidos hegek: az eredeti sebszéleken túlterjedő, kemény, a bőrfelszíntől elemelkedő, folyamatosan növekvő hegszövet, amely sárgás, fehéres színű és kemény tapintatú. A keloidos hegszövet kialakulása fokozott kollagéntermelés eredményeképpen alakul ki.

• Atrófiás hegek: ellentétben a korábbi hegtípustól, itt nem a kollagén túltermelődése, hanem a kollagén alultermelődésének következtében kialakuló hegszövetről beszélhetünk: a bőr szétnyúlik, a helyén bemélyedések láthatók.

• Kontraktúrás hegek: fájdalmat okozó, mozgást korlátozó hegek, amelyek egészében feszesek és behúzódók.

 

Milyen kezeléseket, mikor és milyen esetekben alkalmaznak?

A hegkezelések esetén igaz a sokat hangoztatott mondás: jobb később, mint soha. Mivel a régiek is képesek átalakulásra, gyógyulásra, ezért heget kezelni sosincs késő. Korai hegkezeléssel megelőzhető az összenövések kialakulása: ha ingert kap a test, hogy hol, milyen mennyiségű kollagén szükséges, úgy egy szépen gyógyuló, jól funkcionáló hegszövet képződhet. 

A műtétek, balesetek, szülés, császármetszés után kialakuló hegeket mind érdemes kezelni. Hegkezelésként minden olyan lágyrésztechnikát, fasciakezelést bevetnek a Balance Mozgásterápiás Központ szakemberei, amely a heget és a körülötte elhelyezkedő szövetet mobilizálja, lazítja: hegmasszázst, flossing terápiát, kinezio tape ragasztást, köpölyözést, fasciakéses kezelést.

Flossing terápia: A flossing kezelés során rugalmas gumiszalagokat tekernek fel a sérült, problémás területre legalább 2 percre, és ez idő alatt mozgatják az adott régiót. Ezzel a technikával hatnak az izmokra, az ízületekre, az izompólyákra és lazítani tudják a hegszövetet. 

Kinezio tape ragasztás: A kinezio tape egyik ismert hatása, hogy serkenti a véráramlást, így javítva a bőrsejtek regenerálódását, gyorsítva a gyógyulási folyamatot. A tapasz sebek, égési és fagyási sérülések esetén is alkalmazható, ezáltal nemcsak a regenerálódás lesz gyorsabb, de a hegesedést is minimalizálja. A felragasztott tapasz lenyomja a heget, ezáltal kontrollálja a hegképződést, hiszen a kollagénrostok így párhuzamos mintába rendeződnek a gyógyulás során.

Hegmasszázs: A manuális hegterápia lényege, hogy a gyulladásos sebgyógyulási fázis során egymáshoz nőtt, összetapadt szövetrétegeket egymástól ismét különválasztják. Ezt úgy érik el, hogy a különböző letapadt bőrrétegeket egymással ellentétes irányban eltolják. Az így feloldott letapadás tartósan különválik, a heggel kapcsolatos panaszok és a kényszertartás pedig megszűnik.

Köpölyözés: A köpölyözést több száz éve használják az orvoslásban. Maga a köpöly egy harang alakú csésze, amelyet napjainkban üvegből, műanyagból vagy szilikonból készítenek. A köpölyözés során a csészében vákuumot hoznak létre, amelynek a hatására helyileg javul a vér- és nyirokkeringés, a szövetek anyagcseréje megélénkül. Így a köpölyöző masszázs segíti a szövetek regenerálódását, a hegek gyógyulását, ami a fájdalom csökkenését és a funkció javulását eredményezi.

Fasciakéses kezelés: A fascia egy kötőszövet a bőr alatt, amely kollagénrostokból és elasztinból áll, stabilizálja az egyéb szöveteket, elválasztja egymástól az izomrostokat, a funckionális izomláncokat, rögzíti a belső szerveket, valamint átjárást biztosít az erek és az idegek számára az izmok között. Egy olyan speciális rendszer, amelynek a szerkezete hasonló a pókhálóhoz. A traumák, gyulladásos folyamatok, műtétek a fasciában elváltozásokat hozhatnak létre, amelyek fájdalmat okoznak. Egy eszköz, a fasciakés segítségével a letapadásokat rendkívül hatékonyan fel tudják oldani, ezáltal a kötőszöveti elemek működése hamar helyére kerül.