Ökoszorongás: mit tehetünk ellene?

Egyre többen – leginkább a fiatalabb korosztály tagjai – éreznek növekvő, nem múló aggodalmat a klímaváltozás, a természet pusztulása miatt. Az öko- vagy más néven klímaszorongás hivatalosan egyelőre nem betegség, de kétségtelenül létező állapot, ami megkeseríti a mindennapokat. De hogyan kezelhetjük, mit tehetünk ellene – erről kérdeztük a Budai Egészségközpont szakértőit.

Tíz-tizenöt évvel ezelőtt a klímaváltozás még nem tartozott a hétköznapi életünk témái közé. Annak ellenére, hogy már akkor is világos volt, hogy a Föld melegszik, aminek súlyos következményei lesznek, az emberek úgy érezték, hogy ez a probléma elsősorban a tudósok és a környezetvédők dolga. Foglalkozzanak vele ők, keressék rá ők a megoldást. Az elmúlt néhány évben azonban a klímaváltozás a közbeszéd része lett, a média már naponta foglalkozik vele, folyamatosan szembesülünk bolygónk pusztulásával, nemrég éppen az ausztrál bozóttüzek elleni küzdelem képeivel.

Ez pedig nem hagyta érintetlenül a mentális állapotunkat sem. A környezeti katasztrófákról szóló hírek, a globális felmelegedés miatt élhetetlenné váló bolygóról szóló tudományos előrejelzések hatására egyre több emberben alakul ki az öko- vagy klímaszorongásnak nevezett állapot. Ez egy szinte állandóan jelenlévő aggodalom, félelem a bolygónk, a saját jövőnk és a szeretteink jövője miatt.

Frusztráció és düh

A klímaszorongástól szenvedő ember már nem tudja ezeket a kérdéseket félresöpörni a tudatából, napi szinten foglalkoztatja a probléma, de a megoldásában tehetetlennek érzi magát. Mivel úgy gondolja, hogy egyedül semmit nem képes tenni a változásért, egyre frusztráltabb, esetleg dühösebb lesz. Ráadásul az aggodalmai, félelmei – ellentétben sok más szorongásos betegséggel – reálisak, hiszen tudományosan megalapozott, adatokkal alátámasztott helyzet miatt szorong.

Bár már többször felmerült, hogy az ökoszorongás legyen hivatalosan is betegség, egyelőre nem nyilvánították annak. Ennek ellenére elmondható róla, hogy más mentális betegségekhez hasonló tünetekkel és következményekkel járhat. Az ökoszorongástól szenvedőkre is jellemző, hogy álmatlansággal, rossz közérzettel küzdenek, hajlamosak a depresszióra, búskomorságra, elvesztik az érdeklődésüket olyan emberek, hobbik iránt, amelyek korábban érdekelték őket, örömet jelentettek számukra.

Veszélyben a fiatalok

Az ökoszorongás elsősorban a fiatalokat érinti. Ez nem meglepő, hiszen ők azok, akiknek jóval nagyobb esélye van arra, hogy az életük során megtapasztalják a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait. Egy mai tizenéves még csak középkorú felnőtt lesz 2050 körül, amikorra egyes tudományos forgatókönyvek a bolygónk súlyos, mindenki számára érzékelhető megváltozását jósolják.

Ezek után érthető, hogy a fiatalok szoronganak és dühösek, elsősorban az idősebb generációkra, mert úgy érzik, hogy azok nem tesznek eleget a klímaváltozás megállításáért. Úgy gondolják, hogy az idősebb generációk pazarló, önző életmódjának eredménye a mostani, elsősorban a fiatalokat sújtó helyzet. Mindemellett érdemes azt is megjegyezni, hogy az ökoszorongásban az idősebb generációk is érintettek.

Miként lehet enyhíteni?

Szakemberek szerint, bár való igaz, hogy egyéni szinten a klímaváltozás nem oldható meg, a szorongást mégis enyhítheti, ha úgy érezzük, hogy teszünk ellene valamit. Legyen szó akár a húsevés elhagyásáról, akár az úgynevezett zero waste, vagyis a szemétmentes életmódról, vagy csak a csomagolásmentes, műanyagmentes életmód kialakításáról, az autós közlekedés elhagyásáról, ezek mind megadhatják azt az érzést, hogy legalább részben visszanyertük az irányítást az életünk felett. Ez pedig a szorongás leküzdésének legfontosabb feltétele.

Takarékoskodjunk a vízzel!

Az édesvíz az egyik legnagyobb természeti kincsünk. Ma több mint egymilliárd ember él a Földön az egészséges ivóvízhez való hozzáférés lehetősége nélkül. Mi olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy még nem érezzük az édesvízkészlet szűkösségét, de közös felelősségünk, hogy ez így is maradjon.

Vízfogyasztásunkat többféle módon csökkenthetjük: ha a kádban való fürdés helyett a rövid zuhanyzást választjuk, ha fogmosás közben elzárjuk a vizet vagy egyszerűen csak megjavítjuk a csöpögő csapokat. Ezek az apró lépések pedig nemcsak a vízszámlánkon éreztetik majd a hatásukat, hanem hozzájárulnak a Föld édesvízkészletének megóvásához is.

Legyünk tudatosak!

Az első lépés a tudatosság megteremtése. Fontos, hogy tudatosítsuk magunkban, mennyi erőforrást használunk fel nap mint nap. A tájékozódás és az azt követően kialakuló tudatosság fontos ahhoz, hogy naponta döntést tudjunk hozni: mivel utazunk, milyen háztartási készüléket választunk, milyen technológiával fűtjük vagy épp hűtjük az otthonunkat, mit vásárolunk.

A tájékozottság és a tudatosság az alapja mindennek.

Vásároljunk helyit!

Helyileg termelt és előállított termékek vásárlásával több módon is hozzájárulhatunk környezetünk védelméhez: az árucikk szállításához kevesebb üzemanyagot kell felhasználni, kevesebb csomagolóanyagra van szükség, ráadásul a helyi termelőket is támogatjuk.

Vegyünk energia- és víztakarékos háztartási gépeket!

Az A+ vagy A++ energiafelhasználású háztartási eszközök ára kicsit magasabb, de hosszú távon bőven visszajön az árkülönbözet a villanyszámlán, ráadásul ezzel a környezetünket is jobban óvjuk. Ugyanez a helyzet a víztakarékos mosó- és mosogatógépekkel. Egy jó készülékválasztással máris hozzájárultunk ahhoz, hogy kisebb legyen az ökológiai lábnyomunk.

Ültessünk fát!

Mindenki tisztában van a fák jótékony hatásaival: oxigént termelnek, tisztítják a levegőt, megakadályozzák a talajeróziót, árnyékot adnak, lakhelyet biztosítanak a madaraknak, és jó esetben még gyümölcs is terem rajtuk. Mindemellett mennyivel jobb egy hűs, árnyas udvaron szürcsölgetni a nyári limonádénkat.