2020-09-16
Szem és cukorbetegség - mi köztük az összefüggés?
Világszerte és hazánkban is folyamatosan emelkedik a cukorbetegek száma. A cukorbetegeknek több lehetséges egészségügyi szövődménnyel is számolniuk kell, ezért fokozottan érdemes figyelniük magukra.
A számuk évről évre nő: ma Magyarországon közel 800 ezer diagnosztizált cukorbeteg ember él, mellettük további körülbelül 500 ezer lehet azoknak a száma, akik valójában cukorbetegek, de nem tudnak róla, vagy még nem vettek részt diabéteszszűrésen.
A diagnosztizált betegek 4 százaléka I.-es, 96 százaléka II.-es típusú diabéteszben szenved. Amíg korábban az idősek betegsége volt a II.-es típusú, az utóbbi években egyre gyakrabban jelenik meg a negyvenes korosztályban, sőt egyre több fiatalnál is diagnosztizálják, sokaknál már csak valamilyen szövődmény megjelenésekor derül ki. Óvatos számítások szerint 2027-re a magyar lakosság 20-70 év közötti korosztályában már minden tizedik ember cukorbeteg lehet.
Súlyos következmények
Ijesztő szám, hogy évente 3600 beteg lábát kell amputálni a cukorbetegség következményeként, továbbá minden harmadik beteg szemészeti szövődménytől, a diabétesszel élők 30 százaléka pedig idegkárosodástól szenved.
Hazai ajánlások szerint szemészeti vizsgálat a cukorbetegség felismerésétől kezdve évente, majd a szemészeti szövődmények súlyosbodása esetén 2-4 havonta szükséges.
Hazai ajánlások szerint szemészeti vizsgálat a cukorbetegség felismerésétől kezdve évente, majd a szemészeti szövődmények súlyosbodása esetén 2-4 havonta szükséges.
A cukorbetegeknél gyakrabban fordul elő kötőhártya-gyulladás, szemhéjgyulladás, illetve a többször visszatérő árpa hátterében is sokszor ez a betegség áll. Ezek a gyulladásos szembetegségek és az esetlegesen kialakuló szaruhártya-sérülések is lassabban gyógyulnak náluk.
A szemlencse megemelkedett glükózszintje fénytörési hibát (rövidlátóságot) okozhat, és a műtéti kezelést igénylő szürkehályog is évekkel korábban alakulhat ki.
Súlyos, rossz prognózisú szekunder zöldhályogot eredményezhet a csarnokzugot elzáró, a szivárványhártyán kialakuló érújdonképződés. Ezenkívül a primer nyitott zugú zöldhályog is gyakrabban fordul elő cukorbetegeknél. Ezért fontos a rutin szemészeti vizsgálat keretében való szemnyomásmérés.
A diabéteszes retinopátia (DR) a cukorbetegség eredményeként gyakran kialakuló, ideghártyát érintő kisérkárosodás, ami végleges látásvesztéshez is vezethet. Hazánkban az 50 év feletti cukorbetegek mintegy 20 százalékánál fordul elő, és a legfőbb vaksági okok közé tartozik. A diabétesz első 20 évében szinte minden I.-es típusú cukorbeteget érint, valamint a II.-es típusúak több mint felénél alakul ki retinopátia.
A retinopátiás cukorbetegek többségénél a szemészeti panaszok csak a késői stádiumban jelentkeznek, amikor a kezelés már nem bizonyul hatékonynak. Rendszeres szemészeti ellenőrzéssel a súlyos szövődmények kialakulása megelőzhető!
A proliferatív retinopátia mellett a diabéteszes makulaödéma az éleslátás helyét érintő, látást veszélyeztető szövődménye, amely a DR bármelyik stádiumában megjelenhet, és az idős cukorbetegeknél ez a látásromlás leggyakoribb oka.
Megelőzés
Milyen szabályokat tartsunk be cukorbetegként annak érdekében, hogy megelőzzük a szemészeti szövődmények kialakulását?
Milyen szabályokat tartsunk be cukorbetegként annak érdekében, hogy megelőzzük a szemészeti szövődmények kialakulását?
• Tartsuk normál értéken a vércukorszintünket!
• Ellenőrizzük a vérnyomásunkat, vezessünk vérnyomásnaplót, folyamatosan konzultáljunk a háziorvosunkkal!
• Rendszeresen mozogjunk, törekedjünk az egészséges táplálkozásra, a diéta betartására!