Tehetünk a daganatos betegségek kialakulása ellen!

 

Bizonyára tudjuk, hogy nemcsak hazánkban, hanem világszinten is egyre több a daganatos betegség. A WHO legfrissebb adatai alapján a második leggyakoribb halálozási ok a daganatos megbetegedés, amely világszinten 2018-ban közel 10 millió halálesetért volt felelős. Idehaza, a KSH beszámolóiból kiderül, 2018-ban szintén vezető haláloknak (közel 40 százalék) számítottak a daganatos megbetegedések.
 

Ezen adatok láttán felmerül a kérdés, hogy tehetünk-e valamit, és ha igen, mit, hogy elkerüljük ezeket a betegségeket.

A kulcs az egészséges életmód

A jó hír az, hogy igen, hiszen az egészséges életmód lehet a kulcsa a megelőzésnek. Azonban jobb tisztáznunk, hogy az életvitelünk nem tehető teljes mértékig felelőssé, ugyanis a daganatos betegség kialakulásában számos tényező közrejátszik. Ilyen többek között a genetikai hajlam, a különböző környezeti tényezők és a már említett helytelen életmód. A genetikai hajlam ellen sajnálatos módon védekezni nem tudunk, így bizonyos daganatos betegségek kialakulásának valószínűsége a génjeinkbe kódolva öröklődhet.

Azonban ez nem jelenti azt, hogy ha a családban előfordultak egyes daganatos megbetegedések, akkor minden esetben a fiatalabb generáció esetén is kialakulnak, hiszen a daganatok keletkezése ennél jóval komplexebb folyamat.

Szintén kevésbé befolyásolható kockázati tényezők a környezeti adottságok, mint például a szennyezett levegő. Azonban a kezünkben van egy olyan kockázati tényező, amelyre hatással tudunk lenni. Ez nem más, mint a helytelen életmód, illetve annak elkerülése.
 

A megfelelő, vagy helyesen megválasztott életmód alatt azt értjük, hogy az illető egészségesen táplálkozik, aktív életmódot folytat, kerüli a különböző káros szenvedélyeket, valamint tesz az őt érő mindennapi stressz csökkentéséért.
 

A táplálkozás szerepe a daganatos betegségek kialakulásában

A túlzott kalória, illetve telített zsiradékok bevitele szerepet játszik az olyan daganatok kialakulásában, mint az emlő-, illetve a vastagbéldaganat.

Ilyen zsiradékokat tartalmaznak a különböző állati eredetű zsiradékok, valamint a húsok, húskészítmények, amelyek fogyasztási gyakoriságát érdemes csökkentenünk, helyettük pedig érdemes a növényi eredetű, lehetőség szerint finomítatlan zsiradékokat választanunk. Itt érdemes rögtön megemlíteni a kókuszolajat, amely az utóbbi években közkedvelt alapanyag lett a konyhában, ugyanis bár ez egy növényi eredetű zsiradék, összetételét tekintve közel 90 százaléka telített zsírsavakból áll.

Hasonlóan az előzőkben említettekhez, a rostszegény táplálkozás is szerepet játszhat a bél daganatos betegségeinek kialakulásában, ugyanis a rostok egyebek mellett a vízmegkötő képességük révén segítik a megfelelő bélmozgást. A napi ajánlott rostbevitel egy felnőtt számára 25-30 gramm, azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar lakosság rostbevitele ehhez az ajánláshoz képest csekély.

Ahhoz, hogy kellő mennyiségű rostot fogyasszunk, érdemes minden étkezésünknek nyers vagy hőkezelt formában zöldségeket tartalmaznia. Ezenkívül a gyümölcsök, az olajos magvak, a hüvelyesek és a teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztásával is támogathatjuk a rostbevitelünket.

Káros szenvedélyek az egészség tükrében

Azt szinte mindenki tudja, hogy az olyan káros szenvedélyek, mint a dohányzás vagy a túlzott alkoholfogyasztás, egyaránt kedvezőtlenül hatnak a szervezetünk működésére, azonban arról már nem biztos, hogy mindenki tud, hogy az orvosok miért nem javasolják mindezeket.

A dohányzás kapcsán a legtöbb emberben a tüdőrák kialakulása merül fel mint lehetséges kockázati tényező, azonban olyan – talán kevésbé ismert – daganatos megbetegedések létrejöttében is szerepet játszhat, mint a különböző gége- és szájüregi daganatok.

A hosszan tartó és túlzásba vitt alkoholfogyasztás a dohányzáshoz hasonlóan ugyancsak károsan hat az emberi szervezetre, így növeli a máj-, a gége-, a szájüreg- és a nyelőcsődaganatok kialakulásának kockázatát.

A mozgás fontossága

Az elhízásról a legtöbb embernek rögtön az amerikai lakosság jut eszébe, ahol valóban kimagasló arányban élnek túlsúlyosak, illetve elhízottak, azonban hazánk sem áll előkelőbb helyen ezen a téren. Szintén a KSH adataiból derül ki, hogy a magyar lakosság több mint fele a testtömegindexét (BMI) tekintve az elhízott, illetve a túlsúlyos tartományba sorolható.

Ráadásul a fizikai aktivitás tekintetében a főképp ülőmunkát végzők szinte fele nem végez rendszeresen semmiféle testmozgást. A helytelen életmód és a mozgáshiány együttesen elhízáshoz vezethet, ami csökkent állóképességet von maga után, és ez a lelkiállapotunkra is kihathat, ezáltal nehezítve a sport megkezdését.

Azonban jó hír, hogy sosem késő belekezdeni az életmódváltásba, valamint nem kell az embernek rögtön kifordulnia önmagából, hiszen már apró változtatásokkal is tehet az egészségének megőrzéséért. Ha úgy érzi, érdemes szakember segítségét igénybe vennie ehhez, keressen fel egy dietetikust, és kérjen időpontot konzultációra, hogy minél tudatosabban tudjon hozzáállni a betegségek elkerüléséhez.